Egy olyan pillanatban kellene évtizedes turisztikai prognózist adnunk, amikor még nem tudjuk, mikor utazhatunk újra. Hiszen néhány kivételtől eltekintve, mint például a Maldív-szigetek, Zanzibár, Dubaj vagy a Kanári-szigetek, a világ országai hónapok óta nem vagy csak bizonyos feltételek mellett fogadnak turistákat. A kérdés az, hogy a korlátozások feloldása után mekkora boom várható?
Egy közvélemény-kutatás szerint a magyarok kétharmada például rögtön utazni szeretne. A reális becslések alapján azonban legfeljebb egy kisebb felívelés várható, és a globális turizmus mértéke egy ideig a 2019-es évi szintet biztosan nem éri el.
A pandémia mentális hatásai várhatóan a turizmuson is nyomot hagynak, az emberek valószínűleg a külföldi utazásaik szervezésében is óvatosabbak lesznek, és jobban előtérbe kerülhetnek a biztonsági, egészségügyi és kényelmi szempontjaik. Az utasok eddig jellemzően olyan veszélyekkel kalkuláltak, mint egy puccs vagy hurrikán, mostantól azonban az esetleges megbetegedésekkel is tervezni fognak, így új szempont lehet a megfelelő helyi egészségügyi ellátás is.
Izgalmas kérdés az overtourism problémája is. Az elmúlt évekre számos desztináció elégelte meg a tömegturizmust, köztük Velence, Barcelona vagy Izland, és olyan kis tengerparti falvak, amelyek partjainál naponta legalább hat-nyolc, többezer fős hajó kötött ki. Ezeken a célpontokon előbb-utóbb szinte biztosan várhatóak majd turisztikai korlátozások. A kevésbé zsúfolt helyek pedig jelentősen felértékelődhetnek, ami a glamping-helyszínek, a cottage, a hegyi és falusi házak népszerűségét hozhatja el. A fenntartható utazás trendje is erősödni fog, hiszen egyre több tudatos utazó választ zöld szempontok alapján szálláshelyet.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!