Egy párkapcsolatban nagyon sokat számít, mit és hogyan mondunk a másiknak. Bizonyos mondatok arra utalnak, hogy a férfi nem mutat tiszteletet és empátiát a partnere iránt.
Egy egészséges viszonyban mindkét félnek azt kellene éreznie, hogy meghallgatják, értékelik és tiszteletben tartják. A nézeteltérések természetesen még a legjobban működő kapcsolatokban is előfordulnak, és időnként mindannyian mondhatunk olyasmit, amit később megbánunk. Azonban vannak olyan bántó, lekezelő vagy elutasító mondatok, amik a másik fél érzéseinek semmibevételét jelenthetik.
Ezzel az egyszerű mondattal pillanatok alatt le lehet söpörni a másik érzéseit az asztalról. Ahelyett, hogy a férfi megpróbálná megérteni, miért bántja vagy aggasztja valami a párját, azt sugallja, hogy már maga az érzelmi reakció is indokolatlan. Pedig attól, hogy két ember ugyanazt a helyzetet másként éli meg, egyikük érzései sem lesznek kevésbé igazak. Egy együttérző partner nem feltétlenül ért mindenben egyet a másikkal, de törekszik arra, hogy meghallgassa és megértse őt. Ha a „túlreagálod” mondat rendszeresen előkerül a vitákban, idővel azt az érzést keltheti a másikban, hogy indokolatlanok az érzései, gondolatai.
Önmagában ez akár a szabadság kifejezése is lehetne, de egy vita során, ingerülten vagy közönyösen kimondva egészen más jelentéssel bír. Ha valaki azért fordul a párjához, mert támogatásra, tanácsra vagy egyszerűen csak figyelemre vágyik, a „csinálj, amit akarsz” azt közvetítheti: nem érdekel a problémád, és nem is akarok segíteni neked. Ha egy férfi vagy nő következetesen elutasítja ezt a kapcsolódást, a másik könnyen érezheti úgy, hogy egyedül maradt a problémáival.
A „mindig” és a „soha” különösen veszélyes szavak lehetnek egy párkapcsolati konfliktusban. A konkrét probléma megbeszélése helyett ugyanis könnyen a másik személyiségének általános kritikájává változtatják a vitát.
Nagy különbség van aközött, hogy valaki azt mondja: „rosszul esett, amit most tettél”, vagy azt: „te mindig ilyen vagy”. Az első egy adott viselkedésre reagál, a második viszont azt sugallja, hogy a partnerrel emberileg valami baj van. Az ilyen általánosítások védekezést válthatnak ki, és hosszabb távon megnehezíthetik az őszinte kommunikációt. Ha minden konfliktusban előkerülnek, a problémák megoldása helyett egyre több sértettséget halmozhatnak fel.
A partner családjának vagy múltjának fegyverként való használata különösen fájdalmas lehet. Főleg akkor, ha a férfi pontosan tudja, hogy a párjának bonyolult vagy terhelt a kapcsolata valamelyik családtagjával. Egy ilyen mondat ritkán viszi előre a konfliktus megoldását. Sokkal inkább arra alkalmas, hogy érzékeny ponton találja el a másikat, szégyent vagy bűntudatot keltsen benne. Még viccnek szánva is érdemes óvatosan bánni az ilyen mondatokkal. A humor ugyanis nem teszi automatikusan ártalmatlanná azt, ami a másik számára fájdalmas.
Indulatból sokan mondanak olyasmit, amit valójában nem gondolnak komolyan. A szakítással való rendszeres fenyegetőzés azonban rendkívül bizonytalanná teheti a kapcsolatot. Ha minden komolyabb nézeteltérésnél felmerül, hogy vége, a másik egy idő után úgy érezheti, folyamatosan veszélyben van a kapcsolata. Így a konfliktus már nem arról szól, hogyan lehetne közösen megoldani egy problémát, hanem arról, vajon a kapcsolat túléli-e az adott vitát. Különösen aggasztó, ha egy férfi szándékosan használja ezt a mondatot azért, hogy megijessze a partnerét, lezárja a beszélgetést vagy elérje, hogy a másik engedjen.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!