Márciusban három különböző hangulatú premierrel készülnek a budapesti színházak, a klasszikustól a kortársig.
A Centrál Színház egy szenvedélyes, sötét tónusú drámát hoz el Marina Carr tollából, amely egy kirekesztett nő végzetes döntését állítja középpontba. A Radnóti Színház Anton Pavlovich Csehov ritkábban játszott korai művét veszi elő, míg a Nemzeti Színház Thornton Wilder klasszikusával idézi meg egy kisváros mindennapjain keresztül az emberi élet nagy fordulópontjait. Tehát, menj színházba márciusban is!
A Centrál Színház március 13-án mutatja be Marina Carr, korunk drámairodalmának egyik királynőjeként emlegetett alkotó egyik legismertebb és legmeghatározóbb darabját, az A Macskalápon című drámát, amely több mint két évtizeddel az ősbemutató után kerül ismét magyar színpadra. A mű a görög tragédiák kortárs újraértelmezése, egy modern-Médeia variáció: a történetben mitikus-misztikus motívumok és nyers realizmus találkoznak, sajátos, sötét humorral és feszültséggel átszőtt atmoszférában.
A cselekmény egy ír lápvidéken játszódik, és egyetlen nap eseményeit követi a hajnaltól az alkonyatig. Középpontjában Hester Swane áll, a közösség peremére sodródott, titokzatos nő, akit gyermekkorában elhagyott az anyja. Amikor élettársa egy fiatalabb nő mellett dönt, Hesternek választania kell: marad a megszokott közegben, vállalva a kirekesztést és a megaláztatást, vagy elhagyja otthonát, lemondva lányáról. A döntés súlya személyes és mitikus távlatot is kap, hiszen a darab azt vizsgálja, miként ismétlődnek a múlt sérelmei generációról generációra. A szöveg a női sors, az anyaság, a szenvedély, a hűség és az identitás kérdéseit állítja fókuszba, miközben pontos képet ad egy zárt közösség működéséről és ítéleteiről. Az előadás fordítója és rendezője Puskás Samu. Hestert Martinovics Dorina alakítja, partnerei között Básti Juli, Csoma Judit, Szabó Kimmel Tamás és Gáspár Sándor is színpadra lépnek.
A Radnóti Színház március 8-án mutatja be az Erdőszellem, avagy a föld az őrült, amely még a hátán hord benneteket című darabot, amely Anton Pavlovich Csehov 1889-ben írt korai műve. A szöveget a szakirodalom a későbbi Ványa bácsi előzményének tekinti: több alak és alaphelyzet már itt is felismerhető, ugyanakkor a szerkezet még szabadabb, kísérletezőbb. A csehovi recept fontos pontjai itt is megjelennek: a történet egy vidéki birtokon játszódik, ahol a szereplők nagy terveket fogalmaznak meg, ám saját tehetetlenségük és illúzióik rendre meghiúsítják törekvéseiket. A figurák egyszerre kisszerűek és esendően szerethetők; komikum és melankólia folyamatosan váltja egymást. Az Erdőszellem különlegessége, hogy – a későbbi változattal szemben – reményt is felvillant, még ha ez a remény inkább törékeny látszatnak bizonyul.
Az előadást Valló Péter rendezi, aki pályája egyik fontos állomásaként tekint a bemutatóra. A szövegváltozatot Hárs Anna készítette Wessely László és Morcsányi Géza fordításának felhasználásával. A szereplők között Schneider Zoltán, Mészáros Blanka, Krisztik Csaba, Berényi Nóra Blanka, Pál András, Major Erik, Martin Márta és Bálint András is látható, vendégként Major Irma csatlakozik az alkotókhoz. A produkció Csehov tragikomikus világát a jelen tapasztalataival ütköztetve vizsgálja az eltékozolt lehetőségek és a változás iránti vágy kérdését.
Március 6-án tartják a bemutatót a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán: Thornton Wilder világhírű darabja, az A mi kis városunk kerül színre Ilja Bocsarnikovsz rendezésében, aki most dolgozik először a társulattal. Wilder kétszeres Pulitzer-díjas szerzőként az amerikai drámairodalom egyik meghatározó alakja, műve pedig évtizedek óta a repertoárok visszatérő darabja világszerte.
A történet a fiktív Grover’s Corners kisvárosában játszódik, és egy közösség életét követi végig a hétköznapok apró mozzanataitól a sorsfordító eseményekig. A darab három nagy egységben – a mindennapi élet, a szerelem és házasság, valamint a halállal való szembesülés – mutatja meg az emberi létezés alaphelyzeteit. Wilder minimalista színházi eszköztára tudatosan háttérbe szorítja a díszletet: a hangsúly a színészi jelenléten és a néző képzeletén van. A narrátor, a Rendező szerepében Berettyán Nándor látható. A produkcióban többek között Schnell Ádám, Söptei Andrea, Séra Dániel, Szilágyi Ágota és Bubik Réka is színpadra lép. Az alkotók letisztult formanyelvvel, pontosan komponált fény- és hanghasználattal közelítenek a műhöz, a hétköznapi pillanatok jelentőségét és az idő múlékonyságát állítva a középpontba.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!