"Szerintem előnyös arc nincs" – interjú Tombor Zoltánnal

Valóban be kell tiltani a retusálást?

"Fotográfiám fő célja, az időtlen női szépség bemutatása a divat fényében, a modern múzsa ábrázolása egyszerű és letisztult formában, a klasszikus portréfotó gyökereiből táplálkozva – fogalmaz a fotóművész. – Számomra a szereplő személyiségének, habitusának, spirituszának bemutatása az elsődleges, a divat csak ezután következik. Egyre jobban vonz a szabad és kompromisszummentes alkotás, több önálló, hosszútávú projekten dolgozom jelenleg, és szeptemberben készülök bemutatni saját fotóművészeti, divat és kultúrális magazinomat, a Supernation-t."

ELLE: Te is úgy látod-e, hogy újabban már nemcsak a fogyasztók tiltakoznak a túlságosan idealizált felvételek ellen, hanem a fotósok is szívesebben készítenek valósághűbb fotókat, és a megrendelők is inkább ilyeneket kérnek?

Tombor Zoltán: Egy fotográfia végleges formáját es üzenetét rengeteg tényező befolyásolja az alkotás folyamán. Fontos, hogy az adott fotónak mi a szerepe, es milyen jellegű megrendelésről van szó, hiszen egy reklám esetén más kritériumoknak kell megfelelni, mint a művész által szabadon készített fotó alkalmával. Egy kommercionális megbízásánál sok olyan marketingdöntés születik, mely a végeredmény vizuális megjelenését jelentősen befolyásolja, hiszen a megrendelő a "tökéletes image" létrehozására törekszik az adott termek sikerének reményében. Általánosságban pedig a legfontosabb, hogy ki készíti az adott fotót, es milyen színvonalon végzi az utómunkát. Rengeteg rémisztő es ízléstelen példát latunk nap mint nap online es offline média felületein is, mely egyrészt a jelentősen felhígult alkotok táborával, másrészt a képalkotó eszközök dömpingjével magyarázható. Ma szinte minden ember zsebében van egy kamera, amellyel szabadon örökíthet meg barmit, ez 50 evvel ezelőtt csak egy szűk és képzett szakmai körnek volt elérhető.

Te személyesen melyik megoldást tartod helyesebbnek, és hogyan dolgozol szívesebben?

Szerintem a jó retus nem látszik. Az utómunka hangolása es stílusa, egy meghatározó jellemvonása lett a modern divatfotónak, melyben a legnagyobb szerepe a jó ízlésnek, es a nagy tudású szakemberek közös munkájának van. A saját kepeim posztprodukcióját profi retusőrök csapatával végzem közösen a költségvetés függvényében, odahaza es külföldön egyaránt.

Egyáltalán mit jelent az, ha retusálnak egy képet? Milyen fokozatai vannak? Régebben, a Photoshop előtt ez hogyan működött?

A retusálás a fotográfia utómunkáját jelenti, mely eredetileg a „hibák" javítására szolgált. A retusálás az analóg fotográfia idejében is fontos volt, akkoriban a laboránsok és retusőrök együtt fejlesztettek ezt a művészeti ágat. A művész elkészítette a fotóját arra a nyersanyagra, amelyet a legjobbnak talált az adott feladatra, majd azt olyan technikával hívták elő és nagyították, hogy a kellő effektet kapják. Ezután szabadkézzel retusáltak a negatívot es a pozitív papírképet is, sok különböző technikával az ecsetfestéstől a pengés metszésig. Ma ugyanezt próbáljuk reprodukálni digitális eszközökkel, amelynek köszönhetően sokkal szélesebb lehetőség adódik a fotó manipulálására. Divat- es portréfotó esetében a szereplő bőrének javításai, testének torzítása, a szükséges előtér és háttér tisztítása és változtatása az elsődleges, majd a színkalibráció, tónus- és kontrasztállítás, es adott esetben nyomdára történő előkészítés következik. A retus elengedhetetlen, de az meg fontosabb, hogy ki végzi es milyen mértékben.

Egy fotósnak milyen, nem számítógépes eszközei, lehetőségei vannak arra, hogy a modell - legyen bár ez a foglalkozása, vagy csak átlagember - legelőnyösebb arcát mutassa?

A legfontosabb a tudás es a tehetség. Jelentős ismeret kell a használt kameraformátum es ennek optikai sajátosságaira, a lencsék torzítása es életlenségeinek jellegére, valamint a választott világítás karakterére vonatkozóan. Ez egy egészként működik, amely az alkotó stílusától és a feladattól függően változik. Szerintem előnyös arc nincs, inkább a szerző részéről egy tudatos véleményalkotás van. Az, hogy a szereplő tetszik-e magának vagy másoknak az adott fényképen, az szubjektív megítélés, es szerencsés esetben az alkotót ez nem befolyásolja.