Quantcast

Incredible women

Somogyi Hajnalka: „A kurátorok, akikre felnézek, mind megszállottak kicsit”

Somogyi Hajnalka: „A kurátorok, akikre felnézek, mind megszállottak kicsit”
© Ajkai Dávid

Fantasztikus nők, lenyűgöző életutak – Incredible women sorozatunkban olyan inspiráló történeteket mutatunk be, melyekből mindenki erőt meríthet. Ezúttal Somogyi Hajnalka kurátorral beszélgettünk.

„Kurátorként dolgozni azért jó, mert egyszerre lehetsz kutató, menedzser és kreatív alkotótárs a művészek mellett. Megmozgatja az eszedet, a szívedet, sokszor fizikailag is kimerítő, és nincs két ugyanolyan nap, elenyésző a rutin. Persze ugyanez a nehézsége is – a kurátorok, akikre felnézek, mind megszállottak kicsit” – fogalmaz a globális képzőművészeti színtér legbefolyásosabbjait egybegyűjtő ArtReview Power 100 listájának első magyar szereplője.

Somogyi Hajnalka az ELTE művészettörténész szakán, majd a New York állambeli Bard College kurátori képzésen szerzett diplomát. Huszonhárom éves volt, amikor a Trafó Galéria vezetője lett, harmincévesen önálló koncepcióval nemzetközi kiállítást rendezett az akkori Műcsarnokban, majd egy évvel később a kultikus New York-i Storefront for Art and Architecture-rel dolgozott együtt. Mégis azt mondja, az OFF-Biennálé megalapításával került igazán a helyére. Szerinte a független képzőművészeti projekt karakán választ ad a jelen kulturális problémáira Magyarországon. „A demokrácia, az együttműködés, a megosztás értékei és mindazok a rejtett vagy elrejtett történetek érdekelnek, amelyek árnyalják, finomhangolják vagy adott esetben tökéletesen felforgatják a domináns, gyakran leegyszerűsítő narratívákat” – magyarázza.

Bár a kurátori szakma jellemzően nőkből áll, Hajnalka szerint a vezető pozíciókban itt is többségében férfiak ülnek. Meséli, a kurátorok előző generációjában a sikeres nők nem ritkán „szinte militáns módon kemények, magukkal és a környezetükkel egyaránt”. És hiába a kortárs művek és a kurátori szövegek progresszív szellemisége egyenlőségről és elfogadásról, a helyzet mára sem változott sokat. „Sajnos a szakma, az intézmények jóval lassabban ültetik gyakorlatba az általuk hirdetetteket, mint gondolnánk – és ez nem csak gender-témában van így. Ez egy kompetitív, kevéssé szabályozott, önérdekérvényesítő képességet, élénk társasági életet és végtelen munkaidőt megkövetelő terület – az ilyen pályák pedig általában nem a nők felé lejtenek” – fogalmaz a kurátor, aki a két gyereke mellett a szülei és a barátai rendszeres segítségével egyensúlyoz a pályáján. „Viszont ennek és az OFF-Biennálénak köszönhetően nem kell igazán nyaktörő kompromisszumokat kötnöm, ami ma elég ritka adottság a kultúra területén, és ezért szerencsésnek érzem magam.”

A cikk eredetileg az Elle magazin 2021. május-júniusi lapszámában jelent meg.