Peller Mariann: “Sokan szeretnének a hitről beszélni, de nem mernek”

Az RTL Reggeli műsorvezetőjét életcéljairól és spiritualitásról kérdeztük

Az ELLE x Société Talks következő eseményén, november 11-én hétfőn 19.00 órától arról fogunk beszélgetni, mi az élet értelme, kinek mi adja a muníciót ahhoz, hogy teljesítse feladatait és meghozza döntéseit. Ott Anna ezúttal Al Ghaoui Hesnával, Peller Mariannal és Dr. Domján Lászlóval beszélget majd.

Már gyerekkoromban magam kértem a szüleimtől, hogy hadd járjak hitttanra, mert érdekel ez a misztikus világ. Felnőttként aztán volt olyan utaztatási élményem, ahol belenézhettem az életem könyvébe, és ott azt a fő üzenetet kaptam, hogy “A hitedet erősítsd”. Azért csinálom ezt a műsort, mert nagyon vonz, szeretnék még erősebben hinni, de bennem van a szkeptikus is, valószínűleg ezért tudok jól kérdezni a témáról.

Nagyon féltem tőle, mit fognak gondolni, de én nem akarok meggyőzni senkit semmiről, nem vitát, hanem beszélgetést kezdeményezek, így nehéz lenne rám húzni, hogy – pejoratív értelemben – “ezó” vagyok.

Katolikus vagyok, de bennem van a nyitottság a buddhizmus felé, részt vettem sok mindenen a jóslástól az asztrológiai elemzésig és tanultam spirituális választerápiát, így elvileg magam is tisztíthatok másokat. Alapvetően ez programtisztítást jelent, az elakadásokban segít az embereknek.

Komoly feladatom van azzal, hogy családom van, gyerekeket vállaltam. Korábban rettegtem az anyává válástól, hosszú utat jártam be idáig. Érdekes az is, miért kaptam három férfit magam köré – a férjemet és a két kisfiamat – mert feladatom a nőiség felkutatása, megélése is magamban. A hittel kapcsolatban pedig: megmutatni az embereknek, hogy nem ciki és nem vállalhatatlan ilyesmiről beszélgetni, mert sokan vannak, akik vágyódnak ez után, de a környezetükben mégsem mondhatják el. Olyan, mintha a műsorral egy dugót húztam volna ki. Ha csak ezer ember felszabadultabb lehet általa, az már jelentős változás.

A legnagyobb tanulság számomra az, hogy mindenki hisz valamiben, és nem feltétlenül a bibliai Istenre gondolok, hanem lehet az akár valamiféle isteni energia. Számomra sokszor kiderül, hogy még az is hisz, aki magát ateistának vallja. Amikor valaki azt mondja: “én magamban hiszek”, szerintem akkor is Istenről beszél, mert az én hitem szerint Isten ott van mindannyiunkban.

Vannak, ámbár az én csodáim hétköznapi csodák. Csoda, hogy van egy kislány, tele gátlással, aki mégis azt gondolja, hogy őt fel fogja fedezni a magyar televíziós- és média világ. Aztán kiválasztják, műsorvezető lesz és óriásplakátokra teszik az arcát. A másik csoda a férjemmel való találkozásom. Épp egy zűrös kapcsolaton voltam túl, biztos voltam benne, hogy most három évig egyedül leszek. Ő két héten belül felhívott, hogy dolgozzunk együtt. Később pedig azt mondta, ő már akkor tudta, hogy velem szeretne családot, amikor letettük a telefont.

Számomra ez teljesen természetes. Amit adunk, azt kapjuk vissza. Velem az emberek kedvesek, és nem tudom, hogy én kezdtem el a kedvességet, vagy mások felém. De nem mindegy? Egyetlen mosollyal feldobhatod valaki napját. Na, azért belőlem is kijön az állat időnként. Még hozzá vezetés közben! Olyan önérzetem van a volán mögött, hogy ha valaki oktalanul ledudál, annak szépen megmondom a magamét.

Szerintem nevet. Emberek vagyunk, vagyis tökéletlenek, a feladatunk pedig az, hogy igyekezzünk fejlődni. Ha nem volna ember alakunk, fizikai testünk és tökéletlenségünk, akkor a tanulás lehetősége sem lenne meg.