Kultúra az éterben

Hangolódj a legizgalmasabb rádióműsorokra!

„Gyerekkorom óta mániám, hogy elmesélem másoknak, milyen jót olvastam, és nagy öröm, ha valaki az én interjúim révén jut meghatározó olvasmányélményhez. A barátaimat is ezzel őrjítem. Könyvet viszek nekik, vagy vég nélkül beszélek róluk. Szívem szerint egy nagy táskában cipelném a könyveket utcáról utcára, városról városra, hogy az emberekkel találkozva, ismerkedve az igazán nekik valót adjam a kezükbe. Ezért mondom azt, hogy könyvben utazom – mint egy ügynök, csak én nem porszívót vagy parfümöt, hanem olvasmányélményt adok, vagy adok el” – árulja el Andrea, miért lett ilyen furcsa címe a Trend Fm-en szóló rádióműsorának, a weboldalának, és a Soundcloudon található podcast gyűjteményének. A Trend Fm hallgatói naponta három könyvvel ismerkedhetnek meg (10.35-től, 13.35-től, és 20 óra után), ezek 7 perces, éppen csak impulzusokat adó, figyelemfelkeltő beszélgetések.

„Ugyanitt megvalósult egy régen dédelgetett álmom is: egy sajátos kalandra viszem a rádióhallgatókat, amikor megismertetem velük egy regény születésének körülményeit, konfliktusait, beszélünk a figuráiról, és ha izgalmas a könyv helyszíne, akkor megmutatjuk a valóságot a történet mögött. Játszódhat a regény Párizsban az 1800-as években, Nápolyban az 50-es években, vagy Izlandon napjainkban, a műsor másik felében úti célokká alakítjuk ezeket a helyszíneket. Ebből született a minden csütörtökön 12 órától hallható, majd szombaton 10-től megismételt Könyvben utazom – világot látok.”

Andrea saját bevallása szerint sosem akart más lenni, mint újságíró, rádiózni azért kezdett el, mert 20 éves korában azt mondták neki, ezzel a karakteres hanggal meg kellene próbálni. Egy pillanat alatt lett belőle szerelem, ami negyedszázada tart. „Bár nem vagyok bevállalós, szocioriportos, színházas, filmes, műsorvezetős múltam után 15 évvel ezelőtt hirtelen idegenforgalmi rádióműsor készítője lettem, és azzal szinte párhuzamosan elindítottam egy könyvajánló műsorfolyamot – idézi fel a kezdeteket. – Mivel manapság nehéz egy teljes órát a rádió mellett tölteni, a podcast gyűjteményem jó társa lett már sok könyvszeretőnek: kiválasztják, milyen könyvről és helyről hallanának szívesen, letöltik, és amíg elkészítik az ebédet, rendbe teszik a lakást, vagy autóznak, addig el is dőlhet, melyik könyvet szerzik be azonnal, vagy hova mennek nyaralni, pihenni legközelebb.”

Szilvi neve nemcsak a Bartók Rádióból, hanem az Elle-ből is ismerős lehet, hiszen egy időben rendszeresen dolgozott nekünk, holott akkoriban még a Budapesti Fesztiválzenekar oboaművészeként járta a világot. „Egy turnén a lányok, akik folyton Elle-t olvastak, felfedezték a nevemet, és csodálkoztak, valóban én írok-e oda. De én valójában mindig írni szerettem volna, ezért végeztem el egy médiaiskolát” – emlékszik vissza azokra az időkre.

Zenész és újságírói karrierje egyébként középiskolás kora óta párhuzamosan haladt: amikor az évfolyamtársaival megalapították az Óbudai Danubia Zenekart, felkarolta őket akkor még létező Cimbora műsor szerkesztője, É. Szabó Márta és a rendezvényeken, vagy a kamera előtt is gyakran Szilvinek jutott a műsorvezető szerepköre. Aztán a Müpa pályázatát megnyerve elkezdett ott egy ifjúsági koncertsorozattal műsort vezetni, majd következett a Rádió Q, ahol gazdasági, de portréműsort is készített, végül a Bartók, ahová éppen akkoriban kerestek műsorvezetőt. „Több mint hetvenen jelentkeztünk, és engem választottak. Utána még öt-hat évig tudtam egyensúlyozni a Fesztiválzenekar és a rádió között, míg rájöttem, az utóbbi már jobban érdekel. Emlékszem, 2010 májusában egy Európa-turné zágrábi állomásán játszottam utoljára a zenekarban, a szakmai kapcsolat azonban azóta is megmaradt velük.”

Vasárnap délelőttönként fél 11-től az ifjúsági sávban négyféle műsor váltja egymást a Kezdőhang másfél órás adásában: Lukácsházi Győző két, kicsiknek szóló programja, illetve Szilvi két műsora. A Miénk a mikrofonban korábban egyetemekkel és középiskolákkal vettefel a kapcsolatot, onnan alakultak rádióstábok, akik tetszésük szerinti témát dolgozhattak fel, most leginkább a fiatal tehetségek bemutatása áll a középpontban. „Fontosnak tartom, hogy olyan fiatalok meg tudjanak jelenni, akik a saját generációjuk példaképei lehetnek. Jönnek hozzánk zenei versenyek győztesei, és mesélnek a tapasztalataikról, vagy amikor Kocsis Zoltán felfedezte a zongorista Berecz Misit, akkor ő mutatkozott be. A másik adás pedig a koncertsorozatom, ami a Magyar Rádió 6-os stúdióban zajlik minden hónapban egyszer. Az utóbbi két évben, ha országos versenyt rendeznek, a nyertesek számára az a különdíj, hogy itt gálakoncertet rendezünk nekik. Ebben a felállásban Európa-szerte a Kezdőhang az egyetlen rádióműsor, ami ilyen koncentráltan foglalkozik a fiatalokkal, mert kifejezetten gyerekműsorokból a rádiókban egyre kevesebb készül, pedig a fiatalok nagyon élvezik, ha csak a hangjukkal játszhatnak.”

Mandel Róbertet leginkább régizenészként és hangszerkészítőként ismeri a koncertlátogató közönség, egy ideje azonban műsorvezetőként is tevékenykedik. A Rádió Bézsben szeptember eleje óta minden hétfőn délután 5 és 6 óra között hallható műsora érdekes címet kapott: Flex. „A flex nevű szerszam valójában sarokcsiszoló, de a kreatív ember mindent ezzel vág. A korongja puha, de elképesztően hatékony. A flex tehát egyrészt kreativitásra sarkall, belevág a dolgok közepébe, de hajlékony es finom is egyben. Ezt a magyarázatot ugyan csak én találtam ki, de régóta tetszik a név, ezért adtam ezt a címet a műsoromnak is.”

A Flex minden alkalommal egy órában rajzol portrét a vendégről, akit új oldaláról ismerhetünk meg, olyan dolgokról is szó esik, amelyekről az illetők másutt nemigen beszélnek. Megszólalnak írók és közéleti emberek, orvosok és festőművészek, Szkárosi Endre ugyanúgy járt már a stúdióban, mint Juhász Árpád geológus, akit például a Másfél millió lépés Magyarországon film szakértőjeként ismerhetünk, a műsorban azonban zenéről beszélgetett a házigazdával. „A vendégeim kiválasztásánál az számít, ki miben volt képes egyénit, maradandót, minőségit alkotni, de persze a fő kapocs mindig a zene. Emellett csak olyan zenéket játszunk le, amelyeket még egyáltalán nem, vagy alig ismerhet a hallgató. A muzsika világa olyan sokrétű, hogy a végtelenségig lehet bejátszani eddig ismeretlen vagy alig ismert zenéket a feketelábú indiánok zenéjétől a Pink Floyd eddig nyilvánosan le nem játszott felvételeiig. Mindenképpen érdemes minket élőben hallgatni, de még inkább utólag letölteni az adásokat, és nyugalomban meghallgatni” – fogalmaz Mandel Róbert.

Zemész, műsorvezető, író: Bokros László a rádiózás rendkívül sokoldalú szereplője, aki 2009 szeptembere óta jelentkezik vasárnaponként 19:00 és 21:00 között riportokkal, aktualitásokkal, interjúkkal, és a legfrissebb zenékkel Jazzy Hungarikum című műsorában. „A nagyszerű muzsikusok mellett vendégül látom a hazai kulturális élet legfontosabb szereplőit – jellemzi az adást. – A magyar jazz kiemelkedő képviselői mellett szívesen beszélgetek írókkal, filmesekkel, képzőművészekkel, pszichológusokkal, valamint nem maradhatnak ki a felsorolásból a fesztiválszervezők sem, hiszen egyre több helyen szól a jazz, ezzel is alátámasztva azt a néhai Csepregi Gyulától származó gondolatot, miszerint „A jó zene kinyitja az emberek fülét!”. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy fiatal tehetségeknek is teret adjak, hiszen a jövő kulcsszereplőit érdemes már a jelenben megtalálni, és izgalmas dolog nyomon követni a pályájukat, az első kis lépésektől, egészen a nagy ugrásokig.”

A rádiózás mellett, illetve azzal összeforrva az élete nagy részét a zene tölti ki, a Fat Mo's Band vezetőjeként és ütőhangszereseként egy tíz tagú csapat mindennapjait szervezi, ami évi 365 koncertet jelent a legendás belvárosi Fat Mo's Music Restaurant-ban. Emellett a Summer Jam akusztikus formáció és a Girly Groove zenekar is fontos szerepet tölt be az életében. „Elmondhatom, hogy a nap minden percében körülvesz a muzsika! Emellett az írásról sem feledkeztem meg, tavaly jelent meg ötödik kötetem ENERGIA címmel, amelyben a korábbi mozaikregényes énemből egy kicsit a spiritualitás felé fordulva azzal a gondolattal játszom el, hogy mi történne akkor, ha kiderülne, hogy a világunkat mi rendeztük be magunknak még a születésünk előtt. A kötetből nem maradhat ki a zene, életem legfontosabb dalairól is mesélek, és arról, hogy miért érdemes a művészetet választani. Jelenleg a Lordok háza című mozaikregényen dolgozom, amely a hatvanas-hetvenes évek világát mutatja majd be, Ifiparkkal, Rock&Rollal, kilátástalansággal az egyik, és mégis, talán a legemberibb korszakkal a másik oldalon.”