Caravaggio a padlásról és egyéb felfedezések

Remekművek bárhol lehetnek!

A nyolcezer éves nő

A Çatalhöyük nevű törökországi kőkorszaki település maradványai között márványból faragott, dús keblű és duci hasú női figurára akadtak a régészek. A hölgyet valamikor időszámításunk előtt 6300 és 6000 között mintázta meg az ismeretlen művész, és a szakértők szerint nem termékenység-istennőről van szó, hanem valódi nő állt modellt a kis szoborhoz.

fotó: Jason Quinlan

Judit a padlásról

A 400 éves festmény úgy került elő, hogy a ház tulajdonosa felment a padlása megnézni, miért ázik be a tető. Hogy a szivárgás okát megtalálta-e, azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy ráakadt egy feltűnően jó állapotban lévő olajfestményre, amelyről később kiderült, nagy sansszal Caravaggio műve. A kép a Holofernészt lefejező Juditot ábrázolja, és utoljára a 17. században látták, akkor nyoma veszett. Most viszont felbukkant, és számos szakértő oda nyilatkozott, hogy valóban az olasz mester ecsetje alól került ki. Ha valóban ez a helyzet, akkor a kép 120 millió eurót érhet, de ha mégsem Caravaggio, akkor is több tíz millió euróért lehet túladni rajta.

fotó: Pinacoteca di Brera

Van Gogh füle

A hozzáértők régóta vitatkoztak azon az izgalmas kérdésen, vajon pontosan mekkora darabját vágta le a saját fülének a holland festő azon a végzetes 1888-as decemberi éjszakán. Egy amatőr történész, Bernadette Murphy tavaly jelentette be, hogy ráakadt annak az orvosnak a feljegyzéseire, aki elsőként látta el Van Gogh-ot az arles-i kórházban. Ezek szerint a művész az egész fülét levágta. Murphy könyvet is írt a témáról, amelyből egy újabb rejtély megfejtését is megtudhatjuk. Eszerint a lány, akinek a festő elküldte a levágott fület, bizonyos Gabrielle Berlatier volt, és szobalányként dolgozott egy bordélyházban.

Vincent van Gogh: Önarckép bekötött füllel, 1889. Fotó: The Courtauld Gallery, London

Agyagkatonák görög módra

A legújabb felfedezések szerint a híres kínai agyaghadsereg megalkotóit az ókori görög művészet ihlette meg, korábban ugyanis Kínában nem készültek embernagyságú szoborok. Egyes szakértők még azt is feltételezik, hogy egy görög szobrász tanította meg kínai kollégáit erre a művészetre, bár erre konkrét bizonyíték nincsen.

fotó: © CEphoto, Uwe Aranas. Wikimedia Commons.

Bosch Amerikában

A világ tavaly ünnepelte Hieronymus Bosch születésének 500. évfordulóját, amelynek részeként befejeződött a holland művész alkotásainak katalogizálása. A folyamat során figyeltek fel a Kansas Cityben található Nelson-Atkins Museum of Art gyűjteményének egyik kisméretű festményére, amelyet korábban Bosch egyik tanítványának tulajdonítottak. A vizsgálat megállapította, hogy a kép valójában a mester műve, így a világon jelenleg található, elismerten Bosch által készített festmények száma 26-ra emelkedett.

Hyeronimus Bosch: Szent Antal megkísértése, cca. 1500-1510.,  fotó: Nelson-Atkins Museum of Art

Dürer-metszet a bolhapiacon

A Máriát megkoronázza egy angyal című rézkarcra egy nyugdíjas régész figyelt fel a Sarrebourg nevű francia városka bolhapiacán. Gyorsan meg is vette, méghozzá mindössze néhány euróért. Ezután vette észre a mű hátoldalán a Staatsgalerie Stuttgart szövegű pecsétet, amely azt bizonyítja, hogy a Dürer-mű valaha a Baden-Württemberg-i múzeum tulajdonát képezte. A kép vagy 70 évvel ezelőtt tűnt el, a feltételezések szerint a háborúban. Mária és az angyal visszatértek Stuttgartba, és hamarosan kiállításon mutatkoznak majd be.

Albrecht Dürer: Máriát megkoronázza egy angyal, 1520, rézmetszet, Staatsgalerie Stuttgart, Graphische Sammlung

Magritte és Degas a röntgengépben

Februárban rutinszerű állagmegőrzési munkálatok közben fedezték fel Magritte 1927-ben készült La Pose enchantée című festményének egy darabját, amelynek négy darabjából most már csak egy hiányzik. Szintén röngtenvizsgálatok derítettek fényt arra, hogy egy Degas festmény alatt egy másik rejtőzik, amelyet a művész az egyik kedvenc modelljéről, Emma Dobigny-ről készített.

Giorgia Bottinelli kurátor (balra) és Alice Tavares da Silva restaurátor Magritte "La Condition Humaine" című festményével,

Da Vinci festmény Párizsból

Tavaly márciusban egy nyugdíjas orvos besétált a Tajan nevű francia akuciósházba, a hóna alatt egy dossziényi bekeretezetlen rajzzal. Közülük az egyiket, a fához kötözött Szent Sebestyént ábrázolót több szakértő is Leonardo da Vincinek tulajdonítja. A kép a becslések szerint 1482 és 1485 között keletkezett, az értéke pedig 15,8 millió dollár. Utoljára 2000-ben fedeztek fel egy Leonardo-rajzot.

Leonardo da Vinci: tanulmány egy tájkép előtti Szent Sebestyénhez. fotó: Tajan Aukciósház

Barlangrajzok a kőkorszakból

14 ezer évvel ezelőtt keletkezhettek azok a barlangrajzok, amelyekre Észak-Spanyolországban, az Atxurra nevű barlangokban akadtak rá tavaly. A barlangokat még 1929-ben találták meg, de a feltárást megközelítési nehézségek akadályozták. A rajzok körülbelül 70 darabból állnak, és vadászjeleneteket ábrázolnak bölényekkel, szarvasokkal, kecskékkel és lovakkal. A most felderített ábrázolásokat 300 méterrel a föld felszíne alatt találták.

fotó: Bizkaja

Újabb helyiség a fáraósírban

Tutankhamon fáraó sírja további titkokat rejt. A legújabb feltételezések szerint lefalazott ajtók mögött ott található az a még fel nem tárt szoba, amelyben Nefertiti királynő alussza örök álmát. A tudósok véleménye megoszlik, egyes vizsgálatok ugyanis valóban még fel nem fedezett szobákat véltek látni a radarszkenner képernyőjén, mások viszont nem.

Az artsy.net cikke alapján írta Mörk Leonóra.