Az eltűnt energia nyomában

Szakértők tippjei a feltöltődéshez az élet minden területére

Dr. Tóth Tamás obezitológus - Amitől gurul az életünk

A karkötő a karodon teljesítményszámláló?

Igen, arra használom, hogy megnézzem, fizikai értelemben milyen energiákat veszítek. A 21. században sokkal könnyebben viszünk be energiát, mint régen, amikor az ember kiment kapálni a földekre és örült, ha kapott valamit enni. Ma boldog, ha van ideje mozgásra. Nemrég részt vettem egy 110 km-es túrán, ahol negyven-ötvenezret léptem egy nap alatt. Átlagember egy hét alatt sem tesz meg ennyit. Fizikai energiát használtam fel és pszichés energiát kaptam helyette cserébe. A mozgásnak megvan az a kellemes vetülete, hogy csereberéljük az energiákat. A lényeg, hogy frissnek és energikusnak érezzük magunkat.

Mindenkinek van pszichés energiája?

Anélkül nehéz! Például ha egy fogyókúrázni készülő paciens nem érzi magát energikusnak, megkérdezem, volt-e pajzsmirigy-betegség a családban, vagy az inzulinszintje rendben van-e, nem azt, hogy sikerült-e együtt rezegni a Szaturnusszal.

Te praxisodban kulcsszó az energia?

Igen. A pácienseimben tudatosítani szeretném, hogy akkor kezdünk el pszichéről és energiahiányról beszélni, mint problémáról, ha kizártuk, hogy ennek hátterében valamilyen betegség van. Nem tolom el misztikus irányba. Ahhoz, hogy meggyógyulj, kell, hogy energikus legyél, tettre késznek érezd magad. Igazolt tény, hogy aki energikusabb, lendületesebb, annak könnyebben sikerül minden.

Hogyan tudunk úgy bánni az energiánkkal, hogy az hasznunkra váljon?

Az energia mindig aktuális helyzetre vonatkoztatva értelmezhető és kezelhető. A szűk szakmámat tekintve például akkor érdemes elkezdeni a fogyókúrát, ha nem állnak fenn szerencsétlen körülmények, amelyek leszívják az energiánkat. Ha energiátlan egy páciens, akkor diagnosztizálni kell, mi okozza ezt nála. Az okot kell megszűntetni. Ha elkülönítjük azokat az embereket, akiket szerencsésnek és szerencsétlennek tartunk, akkor nem az a különbség a kettő között, hogy aki szerencsétlennek tartja magát, annak a gonosz világ kizsigerelte az energiáit, a szerencsések meg minden nap találtak egy kiló aranyat. Hanem az, hogy hogyan reagálnak azokra a helyzetekre, amikor az élet leszedi az energiáikat és 
elfárasztja őket. Mindenkit érnek tragédiák, van, akit több ér és az átlagnál többször van arra szüksége, hogy ezen felülemelkedjen és összeszedje magát és van, akit kevesebbszer. Ha valaki képes arra, hogy energiát merítsen, az jó.

Miből meríthetünk energiát?

A gyerekünkből, a párunkból, egy mozifilmből, zenéből, nagy teljesítményből – mindenből, amitől gurul az életünk.

Amikor téged „vesznek igénybe” erre, az nem szívja le energiádat nap végére?

A szeretetről mondják azt, hogy minél többfelé osztod, annál több marad neked. Valahogy az energia is ilyen, minél több embernek segítek, adok, annál több hullik rám.

Dr. Almási Kitti pszichológus - Energia-vámpírok kontra pozitív spirál

Az energia mennyire misztikus a pszichológia számára?

Én inkább racionálisan fogom meg ezt a dolgot: nagy ereje van, ha valaki valamit képvisel. Nem misztikus szempontból fogalmaznám ezt meg: a „hasonló hasonlót vonz” elv alapján, a kisugárzásunkkal, az attitűdünkkel, az értékrendünkkel meg tudjuk határozni, hogy milyen dolgok társuljanak hozzánk. Ha többletenergiával rendelkezünk, amit szívesen odaadnánk valakinek, az egész más következményekkel jár, mintha energiahiányunk van.

Hol szembesülsz ezzel?

Legtöbbször párkapcsolat-keresőktől hallom, hogy „engem senki nem ölel meg, senki nem vár”. Meg is fogalmazza, hogy miből van hiánya és sajnálja magát. Azt üzeni a külvilágnak, hogy ti adjatok nekem, és ez teher lehet mindenki más számára is.

Pedig épp azért mondja, hogy szeressék őt!

Fordítva sül el: az ilyenekre mondják az emberek, hogy „leszívott, nincs kedvem vele beszélgetni, mert mindig csak panaszkodik”. Energiavámpír! Az ilyen embert nehezebben is választják, mert azt érzi, aki közeledne hozzá, hogy az ő feladata lenne a mínuszból nullára feltölteni az illetőt. Ellenben, ha valaki úgy fogalmaz, hogy, „adni akarok valamit” 
vagy „szeretnék valakit meglepni, átölelni”, tehát amikor a többletét éli meg, akkor többet mosolyog, kezdeményez másoknál, és szívesen csatlakoznak hozzá az emberek, mert kifejezetten feltöltődnek mellette. Ez a pozitív spirál: ha nekem többletem van, átadom a másiknak, s őt is arra késztetem, hogy nekem adjon, és ez így abszolút nyerő szituáció mind a kettőnknek. A lefelé szálló spirál pedig, hogy amiből hiányom van, azt a másikból leszívom, s ez még tovább mélyíti a hiányérzetet.

Ez tudatosul bennünk?

A hétköznapi életben általában nem. Terápiás szituációban viszont épp az a dolgunk, hogy tudatosítsuk ezt. Hogy figyeljen rá az illető, milyen érzéseket vált ki másokban, ne kívülről várja a segítséget. A pszichológusnál eleve nem beszélünk tanácsokról, nem beszélünk arról, hogy én fogom őt feltölteni, mert az az én energiám. Abban lehet segíteni, hogy ő a saját energia-tartalékait, a megoldási repertoárját tudja annyira bővíteni, hogy saját maga számára a legkedvezőbbet megtalálja.

Érzelmeink, gondolataink befolyásolják az energiaáramlást?

Az aktuális dolgok lekötik az energiáinkat. Ami épp akkor az életünkben „nagynak” számít, az hosszú távon bagatell dolog is lehet. Egy hét múlva már nem is említenénk. Például, hogy valaki beszólt nekünk a munkahelyen.

Hogyan használhatjuk ki leghasznosabban testi, lelki, spirituális energiáinkat?

Minden arányok kérdése. A legveszélyesebb, amikor becsatornázzuk egy adott területbe az energiáinkat. Ez sokszor arról szól, hogy kompenzálunk. Munkába, sportba, állandó testformálásba, kapcsolatba kapaszkodunk. Fontos, hogy több életterület legyen, ahol a pozitív köröket megélhetjük, és a pozitív spirálok elindulhatnak.

Másik két szakértőnk, Vészabó Noémi író, festőművész tippjeit a művészet energiájáról, és Elek Fruzsina aneszteziológus tippjeit a keleti gyógyászat által nyerhető energiákról e havi, dupla lapszámunkban olvashatják!