Hazudik neked? Ezek az apró változások árulkodhatnak arról, hogy valaki nem őszinte

Hazudni szinte mindenki szokott, még ha nem is mindig ugyanabból az okból. 

Kevés ember mondhatja el magáról, hogy életében még soha nem füllentett. Előfordul, hogy valaki azért mond mást, mint amit valójában gondol, mert nem akar megbántani valakit, máskor egy kellemetlen helyzetet szeretne elkerülni, és persze olyan is akad, amikor a hazugság mögött már jóval kevésbé ártatlan szándék áll. Persze nem mindig tudhatjuk pontosan, hogy a másik mennyire őszinte hozzánk, de a szakértők szerint akadnak olyan jelek, amik egyértelműen utalhatnak arra, valaki bizony nem mond igazat. 

Egy pillanatra megváltozik az arckifejezése

Paul Ekman pszichológus munkásságának egyik legismertebb területe az úgynevezett mikroarckifejezések vizsgálata. Ezek rendkívül gyors, sokszor csak a másodperc töredékéig látható mimikai változások, amelyek akkor is megjelenhetnek, ha valaki tudatosan próbálja kontrollálni az arckifejezését. Előfordulhat például, hogy valaki nyugodtnak szeretne látszani, mégis egy pillanatra félelem, düh vagy meglepetés jelenik meg az arcán, mielőtt ismét visszatérne a korábbi mimikához.

Ez persze önmagában még nem jelenti azt, hogy az illető hazudik, hiszen az is lehet, hogy csak az adott téma váltott ki belőle erősebb érzelmi reakciót. Érdemes lehet viszont megfigyelni, milyen kérdés előzte meg a változást, mert az sokat elárulhat arról, az említett személy őszinte-e vagy sem. 

Kapcsolódó tartalom A hazugság pszichológiája: ez a két kérdés leleplezheti, ha valaki nem mond igazat

Feltűnően megváltozik, ahogy beszél

Nem csupán a testbeszéd, de a beszédmód is változhat, amikor valaki nem mond igazat egy szituban.  Az egyik ilyen jel lehet, ha az illető visszamondja a kérdést, mielőtt válaszolna. Ha például megkérdezed: „Te beszéltél vele tegnap?”, ő pedig először azt feleli: „Hogy én beszéltem-e vele tegnap?”, az akár időnyerés is lehet, amíg átgondolja, mit szeretne válaszolni. Ez persze még nem bizonyít semmit, hiszen sokan egyszerűen így dolgozzák fel a hallottakat. Az viszont már gyanúra adhat okot, ha a kérdés megismétlését egy hosszú, részletekbe menő magyarázat követi. Ez főleg akkor lehet különös, ha amúgy magára a kérdésre néhány szóban is lehetett volna válaszolni. 

A túlmagyarázás mögött olykor az állhat, hogy valaki egy hihető történetet szeretne felépíteni, ehhez pedig időre van szüksége. 

Megpróbálja más irányba terelni a beszélgetést

Szintén gyanús lehet, ha valaki egy konkrét kérdésre nem igazán akar válaszolni. Ilyenkor előfordulhat, hogy gyorsan új témát hoz fel, visszakérdez, viccelődni kezd, vagy úgy válaszol, hogy valójában teljesen megkerüli azt, amiről eredetileg szó volt. A hirtelen témaváltás mögött persze lehet egyszerű kellemetlenség is, hiszen nem mindenki szeret beszélni a magánéletéről, bizonyos témák pedig akkor is feszültséget okozhatnak, ha valaki egyébként teljesen őszinte.

Ha viszont az illető következetesen kerüli ugyanazt a kérdést, miközben más témákról gond nélkül beszél, az már érdekesebb lehet.

Egyetlen jelből nem lehet következtetni 

Természetesen a fenti jelek egyesével még egyáltalán nem biztos, hogy hazugságra utalnak. Ha szeretnéd megérteni valaki viselkedését, sokkal fontosabb lehet azt megfigyelni, mi számít nála megszokottnak: van, aki alapból keveset néz mások szemébe. Más akkor is hadonászik és fészkelődik, amikor egy teljesen hétköznapi történetet mesél. Megint más mindig hosszasan válaszol még a legegyszerűbb kérdésekre is.

Éppen ezért inkább a változások lehetnek feltűnőbbek. Ha valaki egy bizonyos témánál hirtelen egészen másként kezd viselkedni, megváltozik a hangja, a mimikája, a válaszainak hossza vagy feltűnően kerüli a kérdést, az már árulkodó lehet, és jelentheti azt, hogy az illető most bizony füllent, vagy minimum elhallgat valamit. 

(via)