Kötelező versekből készült színházi előadás
Igen, a kötelezőket: Adyt, József Attilát, Radnótit, Weöres Sándort, az Anyám tyúkját, a Walesi bárdokat és a Razglednicákat… aki Magyarországon járt iskolába, szinte mindegyiket ismeri: felidéződnek a sorok, tudjuk előre, hogy mi jön, mégis mást kapunk, mint az iskolai irodalomórákon. Értelmet kapnak a régen bemagolt sorok – és még az is lehet, hogy más értelmet, mint amit mi gondoltunk. Lehet, hogy az lesz a vicces, amiről sose gondoltuk volna, és az lesz az elgondolkodtató, amelyik fölött eddig csak átsiklottunk.
Aki kicsit is szereti a verseket, az semmiképp ne hagyja ki az előadást, aki kicsit húzódozik az ilyesmitől… az se. Pont annyi a vers, amennyi még befogadható ekkora dózisban, és a legvégén, amikor a színészek belekezdenek újabb és újabb kötelező versekbe, és egymásba folynak az első sorok, akkor úgy állunk fel a székből: ma estére ennyi vers pont elég volt, de Úristen, mennyi van még…
Bővebb információ az Örkény Színház honlapján.
Fotók: Gordon Eszter
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!