Komorebi és más kifejezések, amiken érdemes elgondolkozni
Nagy sikerű cikkünk folytatásaként összegyűjtöttünk néhány további japán kifejezést, aminek szívesen látnánk megfelelőjét a magyar nyelvben is, olyan fantáziadúsak – de egyelőre csak körülírni tudjuk őket. A szavak konkrét jelentésükön kívül egy másfajta nézőpontot is képviselnek, ami segíthet a mindennapos stressz legyőzésében, abban, hogy ne akarjunk folyamatosan megfelelni a nyugati civilizáció diktálta elvárásoknak, és abban is, hogy kedvesebbek legyünk embertársainkhoz.
A szó a fák levelein átvillanó napsütésre vonatkozik, illetve a fény és a levelek közötti táncra. Bár nyilvánvalóan nem csak a japán kultúrában van kiemelt szerepe a természet szeretetének, ez a szó szépen jelzi azt a figyelmet, amivel a japánok az évszakok változását szemlélik.
A kifejezést, ami azt jelenti, „Szerényen elfogadom”, minden étkezés előtt szokás elmondani, mert benne foglaltatik a hála mindazért a munkáért, ami benne fekszik az előttünk lévő ételben. Ezen kívül a minden élőlény iránti tiszteletet is magában hordozza a szó, hétköznapibb síkon pedig egyszerűen azt jelzi, itt az evés ideje.
Ennek a szónak a jelentése a környezettől függ. Ha a kollégánknak mondjuk a munkahelyen, azzal elismerjük, hogy keményen dolgozik, nagyjából, mintha azt mondanánk: „Nagyon nehéz a feladatod, biztosan elfáradtál”. A munkában köszönésképpen is használják, érkezéskor és távozáskor, de akár napközben is a folyosón. A „Gokurasamadesu” annyiban más, hogy azt csakis idősebb, tapasztaltabb kollégák mondják a beosztottjaiknak. Üres frázisok? Szerintünk sokat segítenének itthon is, hogy jobb legyen a légkör a munkahelyeken!
Ezt a melléknevet gyakran használják arra, amikor valami nosztalgia érzést kelt bennünk, vagy egy konkrét, szép emléket hív elő. Nem sóvárgásról van szó, hanem jókedvű visszatekintésről, például, mikor a gyerekkori képeinket nézegetjük.
Egy buddhista szó, amely utat talált a japán nyelvbe, és azt jelenti: „Micsoda veszteség!”. Ez nem csak fizikai forrásokra értendő, hanem arra a veszteségre, ami akkor ér minket, ha nem jól használjuk fel az időnket vagy elszalasztunk egy lehetőséget. Akkor is szokták mondani, amikor el szeretnének hárítani egy dicséretet, amiről az ember úgy érzi, nem érdemelte ki.
Ez valami olyasmit jelent, hogy „fanyar, de finom”, és a „shibushi” szóból származik, ami a csípősen fanyar ízt jelzi. A „shibui” olyasmi leírására is használható, ami egy kicsit ódivatú, de mégis megnyerő. Azt is jelentheti, hogy valaki savanyú arcot vág, de esztétikai értelemben olyasmire utal, ami éppen azért vonzó, mert visszafogott és szerény.
A „kuidaore” azt jelenti, hogy valaki csődbe ment, mert minden pénzét ételre is italra költötte. A szó létezése önmagában bizonyítja, mennyire szeretik a japánok a gasztronómiai élvezeteket. Ezen kívül a kifejezést olyan emberre is használják, aki csak alibizik, de nem dolgozik.
Fotók: UnsplashAz általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!