Kihagyhatatlan ajándékötletek az idei karácsonyi könykínálatból!
A nagy klasszikusokkal az a baj, hogy ha már nincsenek közöttünk, nem számíthatunk tőlük újabb kézirat felbukkanására. Hacsak nem akad egy olyan fáradhatatlan és éles szemű szerkesztő, mint a Jaffa Kiadóé, aki még kiadatlan Szabó Magda kisregény-kéziratra talált az író hagyatékában. A 30-as évek végén Bécsben játszódó, életrajzi elemeket is tartalmazó történetben már megszólal az a hang, ami a szerző későbbi regényeit is összetéveszthetetlenné teszi, és ismerős az a sötét, szigorú, olykor könyörtelen erkölcsi alapállás is, amely szintén meghatározó tulajdonsága az életműnek. És a hagyaték további meglepetéseket is tartogat: még karácsony előtt megjelenik egy családi szakácskönyve, az Egy czitrom hajával, és Gurul a sok-sok pillanat címen egy fotóalbum is.
Nem számíthatunk új kéziratra a krimi királynőjétől sem, arra viszont igen, hogy kevésbé ismert történeteit új, méltó fordításban vehetjük kézbe. Ha a díszletek ismerősnek tűnnek a Gyilkosság Mezopotámiában vagy a Halál a Níluson sztorijából, az nem véletlen: az írónőnek ehhez a regényhez szintén azok az élmények adtak ihletet, amelyeket regész férjét elkísérve szerzett a Közel-Keleten. A petrai kiránduláson történt gyilkosság tettesét a véletlenül éppen arra járó Poirot leplezi le, mit pedig megnyugodva dőlhetünk hátra az egzotikus utazást követően: a világban mégiscsak rend van.
A klasszikus krimiszerzők mellé lassan felzárkóznak a skandináv írók, akik közül a női szerzők főként a pszichológiai ábrázolás terén jeleskednek. Így van ez ennek a regénynek az esetében is, ahol a főszereplő, a kiegyensúlyozott kapcsolatban élő és munkájában sikeres pszichoterapeuta nő élete váratlan fordulatot vesz, amikor az egyik fiatal páciensében felismerni véli húsz évvel korábban eltűnt lányát. Bár figyelemmel kísérhetjük a hősnő nyomozómunkájának lépéseit, a történet nem annyira krimi, mint inkább izgalmas lélektani regény.
Újabb bizonyíték arra, hogy a legmegrázóbb bűnügyi történeteket az élet írja. Anna Politkovszkaja nem az első, és sajnos valószínűleg nem is az utolsó oknyomozó újságíró, aki életével fizetett igazságkereső munkájáért. A bátor orosz újságírónő a putyini Oroszország erőszakos, korrupt valóságáról készült írásai miatt vált bárgyilkos merénylet áldozatává, Moszkvában lőtték le 2016 őszén. Könyvében szenvedélyes, mégis tárgyilagos krónikáját nyújtja a szabadság elvesztésének, a 2003. decemberi parlamenti választásoktól 2005 nyaráig. Lépésről lépésre követi nyomon az új önkényuralom kiépülésének folyamatát, amelynek működtetésében a meggyilkolt újságírók, összevert és bebörtönzött ellenzékiek mellett szerep jutott a a Kreml által finanszírozott álellenzéknek és az elvtelen, profitéhes oligarcháknak.
A világirodalom története számos példát kínál arra, milyen remek könyvek születtek olyan formában, hogy egy újság közölte őket folyatásokban. Dickens számtalan regényét ilyen formában írta, a Twist Olivértől a Szép reményekig, de hasonlóképpen várhatta a Pesti Hírlap olvasóközönsége Gárdonyitól az Ida regénye részleteit. Az Ezüstrókát a Nők Lapjának köszönhetjük, ott találkozhattunk először hétről hétre a főszereplő Lorával és élete fő-, illetve mellékalakjaival. Oly sok korábbi kötet után Schäffer Erzsébet ezzel teljesítette olvasói régi kérését, és a rövidebb történetek után megírta első regényét.
Az idén lenne kilencven éves a neves társadalomtudós, de 2015 óta nincsen köztünk. Az évfordulóra állt össze ez az emlékkönyv, amelynek összeállításában fontos szerepet vállalt Hankiss Elemér felesége, Zétényi Lili: neki köszönhetjük a korábban soha nem publikált családi fotókat és a hozzájuk fűzött kedves képaláírásokat, illetve azt is, hogy segített összegyűjteni a férjével készült interjúkat. A kötetben újraolvashatjuk a tudóssal készült legemlékezetesebb interjúkat, illetve elgondolkodhatunk hazai és külföldi kollégáinak esszéin, tanulmányain és visszaemlékezésein. A vastag kötetet egy DVD egészíti ki, amely a róla készült portréfilmet tartalmazza.
Soha nem volt rá nagyobb szükségünk, mégis soha nem küzdöttek olyan sokan a hiányával: csak a pszichológusok tudnák igazán megmondani, hányféle hétköznapi gondunk oldódna meg megfelelő önbecsülés birtokában. „Csak az örülhet az életnek és nyílhat meg a világ előtt, aki nem merül el az önsajnálatban. Csak az érezheti jól magát másokkal, aki jól érzi magát önmagával.” Erre tanít minket a kötet két francia szerzője, akik nemcsak a problémákat mutatják be, hanem megoldási javaslatokat is adnak.
Az interneten kóborolva véletlenül botlottam bele Christopher Knight történetébe. Ahogy elmesélte, hogyan lépett ki a saját életéből, teljesen logikusnak tűnt az elhatározása: hátat akart fordítani a civilizációnak, és kész. Ugyan melyikünkben nem merül fel olykor ez a gondolat? A nagy különbség az, hogy ő nemcsak tervezgette, hanem megtette, és vagy huszonöt éven át jól el is boldogult. Vajon ha nekünk kellene életben maradnunk valahol a távoli észak-amerikai öserdőkben, meddig bírnánk? Mivel eredetileg egy biztonságtechnikai cégnél dolgozott, nem okozott számára gondot, hogy észrevétlenül hatoljon be nyaralókba és hozzon el onnan ennivalót. A helybeliek már egészen hozzászoktak a gondolathoz, hogy lappang a környékükön egy láthatatlan szellem, némelyikük direkt összekészített neki élelmiszercsomagot, Knight azonban ezt a jóindulatú közeledést is visszautasította. Végül csak lebukott, és ezek szerint megunhatta a több évtizednyi hallgatást, mert a kötet szerzőjének hajlandó volt elmesélni az életét.
Ha lenne bakancslistám (ami nincs), két dolog biztosan szerepelne rajta: hogy tagja legyek egy olvasókörnek, és hogy eljussak a brit Csatorna-szigetekre. Ez a könyv, ha csak virtuálisan is, de mindkét kívánságomat teljesíti. Egyrészt Guernsey szigetén játszódik, másrészt a főszereplője egy irodalmi társaság, amit a helybeliek hoztak létre a 2. világháború alatt, hogy a könyveknek és a közös olvasmányélményeknek köszönhetően könnyebben vészeljék át a traumatikus időszakot. Most, hogy a könyv megjelent magyarul, illetve film is készült belőle, már csak azt várom, hogy nálunk is megalakuljon egy hasonló társaság, amibe én is beléphetek.
Szakmai szempontból nem lehetett könnyű „Szabó Magdáné” lenni, még akkor sem, ha maga Szabó Magda élete egyik nagy ambíciójának tartotta, hogy bebizonyítsa, a férje ugyanolyan nagy író, mint ő. A legtöbben ma is felőle, főként a Megmaradt Szobotkának olvasása után jutnak el a szerzőhöz, hogy aztán rácsodálkozzanak, a feleségének tényleg igaza volt. A magyar Bel Ami sztori nemcsak a még Maupassant hősénél is jóval romlottabb, erkölcstelenebb, gátlástalanabb és ellenszenvesebb hazai szépfiú, a kenyerét striciként kereső Alfréd története, hanem a háború felé sodoródó, harmincas évek végi Magyarországról is hátborozongató képet fest.
Konjunktúralovagokban nem szűkölködött az az időszak sem, amit a történelem ma Tudor-kor néven ismer, és amelynek fő meghatározója az angol trónért vívott sokszereplős küzdelem. Ennek a korszaknak az angolszász irodalomban kétségkívül talán a legjobb ismerője Philippa Gregory. A regényein meglátszik, hogy az egyetemen angol irodalmat és történelmet hallgatott, úgy kiismeri magát a Tudorok népes családjában, mintha jól értesült udvarhölgy lenne VIII. Henrik udvarában. A legnépszerűbb könyve kétségkívül A másik Boleyn-lány, amelyből néhány éve nagy sikerű film is készült, de a többi regényére ugyanazok az erények jellemzők: eleven szereplők, fordulatos történetvezetés és hiteles korszakábrázolás.
A brit történelem és kultúra tradíciói szintén meghatározó szerepet játszanak a Harry Potter történetekben, amelyek ugyan ezek ismerete nélkül is élvezhetők, mégis sokkal mélyebb élményt adnak, ha tisztában vagyunk velük. Nyilván ez motiválta a British Library munkatársait is, amikor Harry Potter – A mágia története címmel önálló kiállításra gyűjtötték össze a roxforti tananyag mögött megbújó mítoszok és népi hagyományok tárgyi emlékeit. Ennek alapján készült el ez a látványos kötet, amelyben találkozhatunk kígyóbűvölőkkel, sárkánytojásokkal, archaikus boszorkányábrázolásokkal, amulettekkel és talizmánokkal ergyaránt.
Nálunk a szerző a Túl a Maszat-hegyen óta általános általános közkedveltségnek örvend, rajongótáborába egyaránt beletartoznak a család legifjabb és legidősebb tagjai. Legutóbb a Nők Lapjában megjelent írásait összefogó apanaplóját, az Aki szépen butáskodikat kellett megvásárolnom az amúgy huszonéves lányom számára, és már most tudom, hogy hiába nem ő az elsődlges célcsoport, a skandináv mesevilág Varró Dani-féle felldogozása sem maradhat majd ki a kedvenc olvasmányai közül.
Nincs karácsony szakácskönyv nélkü, elvégre ilyenkor még azok is kedvet kapnak a sütéshez-főzéshez, akik egyébként nem sűrűn fordulnak meg a konyhában. Mautner Zsófi kedvenc házi recepjei pedig különösen kedvező fogadtatásra számíthatnak, hiszen ez alkalommal nem egzotikus ritkaságok elkészítésével ismerkedhetünk meg, hanem azokkal a fogásokkal, amelyeket ő maga is a leggyakrabban főz meg a családja, a barátai és a vendégei számára. A tanácsait követve mi is az ünnepi asztalra tehetjük a bécsi burgonyasalátát, a gránátalmás gerslisalátát, a céklás lilakáposztát fekete ribizlivel, desszertnek pedig tálalthatunk gubamisut, hókiflit vagy mogyorós csókot.
A svéd szerző nevét akkor tanultuk meg, amikor megjelent magyarul Az ember, akit Ovénak hívtak című regénye. És nemcsak megtanultuk, hanem meg is szerettük, ahogy első látásra kimondottan ellenszenvesnek tűnő hősét is. Legújabb, karcsú kis kötetének megjelenését nem véletlenül időzítette a kiadó az ünnepek előttre, a szöveget ugyanis Backman egy svéd napilap felkérésére írta, és ott is jelent meg először 2016 decemberében. Maga a történet is ebben az időszakban játszódik, és az író ezzel a könyvével kíván kellemes karácsonyt minden olvasójának.
Mesék nélkül szürkébb a világ, a mesék segítenek eligazodni a világban a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt. Ez az üzenete a Libri karácsonyi adománygyűjtő programjának, amelynek keretében december 9-ig mindannyian adhatunk le ajándékba szánt gyerekkönyveket a harminc Libir Mesepont egyikén. A felajánlott könyveket 3000 könyvajándékkal kiegészítve kórházakba, iskolákba, árvaházakba, nevelőotthonokba juttatja majd el. Ezen kívül az adományokból azok a gyermekjóléti szervezetek is részesülnek, akikkel a cég évek óta szorosan együttműködik, ilyen az Egy Szív a Gyermekekért Alapítvány, a Csodalámpa Alapítvány, az Autistic Art Közhasznú Alapítvány, a Budapesti Fesztiválzenekar TérTáncKoncert projektje, valamint a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért, valamint az az öt kórház Budapesten és vidéken, ahol a Libri olvasósarkot hozott létre. https://www.libri.hu/karacsony/
Mörk LeonóraAz általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!