Az influenzaszezonban különösképpen figyelned kell a szervezet megerősítésre, hogy ne döntsön le a lábadról a betegség.
Sapka és sál, gyömbértea és váltózuhany: télen sok módszerrel igyekszünk megelőzni az orrfolyást és a torokfájást. Amit viszont nem tud mindenki: az immunrendszerünk az egész testünkre kiterjed, és olyan kifinomult, hogy képes minden pillanatban szabályozni önmagát. A bőr és a nyálkahártyák jelentik az első védelmi vonalat, és a vírusok, baktériumok nagy részét fel is tartóztatják. Közvetlenül mögöttük sorakozik fel a következő csapat: a mandulák, a csontvelő, a nyirokrendszer, a belek és az immunsejtek. Mindegyiküknek ugyanaz a feladata: a hívatlan vendégek távol tartása. Már a születésünkkor rendelkezünk egy részükkel, az úgynevezett nem specifikus immunrendszerrel. A másik részüket viszont életünk során szerezzük be, különféle fertőzések révén. A testünk úgymond eltárolja ezeknek a kórokozóknak a jellemzőit, így szükség esetén könnyebben felismeri és leküzdi őket. És bár szervezetünk sok mindent képes önállóan elsajátítani, az életmódunkkal segíteni tudjuk működését.
A legfrissebb kutatások szerint immunrendszerünk – sok más szervünkhöz hasonlóan – a nap bizonyos időszakaiban hatékonyabban működik. Mi ennek az oka? A vírusok elleni küzdelem nagy részét bizonyos immunsejtek, az úgynevezett T-sejtek végzik. Ezeket különböző gének szabályozzák, amelyek a cirkadián ritmust, azaz a biológiai óránkat követik. Az immunsejtek száma a véráramban napszaktól függően változik.
Mivel általában napközben, azaz ébrenlétünk idején jobban ki vagyunk téve a vírusoknak és baktériumoknak, az immunsejtek ebben az időszakban különösen aktívak.
Az éjszakai pihenés azonban a védekezőképességünk szempontjából is rendkívül fontos, mivel a gyulladás, a stressz és a növekedési hormonok szabályozása alvás közben zajlik. Már egyetlen rossz éjszakai alvás akár 70%-kal csökkenti azon fontos immunsejtek számát, amelyek a vírusok és rákos sejtek elleni első védelmi vonalat képezik. Friss tanulmányok szerint azok az emberek, akik 6 óránál kevesebbet alszanak éjszakánként, könnyebben megfáznak, mint azok, akik legalább 7 órát töltenek alvással.
Bogyósok: kevés cukrot, ezzel szemben rengeteg rostot tartalmaznak.
Joghurt és kefir: élő tejsavbaktériumokat, úgynevezett probiotikumokat tartalmaznak, melyek hosszú távon elősegítik a kiegyensúlyozott mikrobiom kialakulását.
Kimchi és savanyú káposzta: az erjesztett élelmiszerekben is számos olyan mikroorganizmus található, melyek rendszeres fogyasztása erősíti a bélflórát.
Zöld levelesek: a rukkola, a spenót és társai sok keserűanyagot tartalmaznak, amelyek serkentik az emésztőrendszert és erősítik a bélflórát. Gyulladáscsökkentő hatásúak is.
Tészta, rizs és burgonya: lehűtve rezisztens keményítő alakul ki bennük, ami fontos táplálék a bélbaktériumok számára.
Minden lépésünket mikrobák milliárdjai kísérik. Sokan közülük a szájban és a bőrön élnek, de a legtöbbjük a belekben található. Ez elsőre talán nem hangzik túl felvillanyozóan, de „társbérlőink” jólléte rendkívül fontos, mivel a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ha a bélmikrobiom nincs rendben, akkor mi sem vagyunk jól.
„A bél fontos védőgátat jelent a környezetünkkel szemben. Ha gyulladás miatt meggyengül, káros baktériumok kerülhetnek a véráramba. Ez súlyos betegségekhez vezethet”
– magyarázza dr. Florian Beigel docens, müncheni gasztroenterológus. Az ép mikrobiom viszont segít megelőzni a különböző fertőzéseket. A baktériumok és más kórokozók olyan speciális hírvivő anyagokat bocsáthatnak ki, amelyek készenlétbe helyezik a szervezet immunsejtjeit. Így azonnal reagálhatnak a fenyegető veszélyre. Olyan tényezők, mint a táplálkozás, a gyógyszerek, a betegségek, valamint a pszichés leterheltség (például stressz) erősen befolyásolhatja a bélflóránkat. Általánosságban elmondható, hogy minél változatosabb a mikrobiótánk, annál egészségesebb. „Kiegyensúlyozott, rostban gazdag és cukrokban szegény táplálkozással, rendszeres testmozgással a jó baktériumok száma növekszik, ezzel pedig az immunrendszerünket is erősítjük” – magyarázza dr. Beigel.
A D3-vitamin képes a szervezet saját antibiotikumát – az úgynevezett AMP-t – előállítani, ami véd az allergia és autoimmun betegségek ellen.
A szelén erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. De ez még nem minden: megköti a nehézfémeket is, és ezáltal csökkenti a mitokondriumok sejtfalának öregedési folyamatait.
A cink részt vesz a fontos immunsejtek termelésében. Elősegíti a hírvivő anyagok képződését is, amelyek koordinálják és irányítják a kórokozók elleni védekezést. A cinket a szervezet nem tudja maga előállítani.
A C-vitamin a káros szabad gyökök leghatékonyabb semlegesítőjének számít. Ezenkívül erősíti a szervezet saját méregtelenítő és javító mechanizmusait.
Csak az alacsony hőmérséklet betegít meg minket? Nem feltétlenül! Sportolók és orvosok is esküsznek a jól adagolt hűtésre. A rövid, de intenzív hideg ingerek pozitív hatással vannak az egész szervezetre: csökken a fájdalomérzet, csökken a gyulladás, az izmok vérellátása javul, az anyagcsere és a keringés pedig élénkül. Ezen alapul a krioterápia: a rendszeres hidegkezelések hatására az immunrendszer teljesítménye javul, mivel mérhetően megnő az immunsejtek száma a vérben. De a forró szaunáról is azt halljuk, hogy megedzi a testet, és így megvédi a fertőzésektől. Ez is igaz! A magas hőmérséklet hatására a szervezet több antitestet termel. Ezen kívül a szaunázás javítja a hőszabályozást, ami segít a szervezetnek jobban elviselni a meleget és a hideget.
A mindennapokban a váltózuhany szolgál hasonló célt. Ehhez először zuhanyozzuk le a testet meleg vízzel, majd ezután következzen a hűvös. A zuhanyt a jobb láb külső felétől indítsuk a csípő irányába, majd a belső combtól induljunk ismét a lábfej irányába. Ismételjük meg ugyanezt a bal lábunkkal. Csak egészségesen érdemes bármelyik hőterápiába belekezdeni a fokozatosság elvét megtartva, a fizikai túlterhelést elkerülendő. Ha a megfázás már a küszöbön áll, a hidegkezeléseket fel kell függeszteni. A legfontosabb dolog, ami ilyenkor segít, az a meleg.
Igyunk sok teát vagy forró limonádét, viseljünk kényelmes, meleg ruhákat és zoknit, ami melegen tartja a lábat. Ez fontos, mert ha túlságosan kihűlnek a lábaink, akkor a gégében is összehúzódnak az erek, és kevesebb immunsejt jut oda, ahol nagy szükség lenne rájuk.
Gyógynövények
Aki gyakran betegeskedik, gyógynövényekkel erősítheti immunrendszerét. Az árnika, az orbáncfű és a vörös kúpvirág például serkenti a védekezősejtek termelődését. Emellett tanulmányok kimutatták, hogy a Spirimmun, egy spirulina algafajta kivonata növelheti a fontos immunsejtek aktivitását.
Bach virágterápia
Csak az tud hosszú távon egészségessé válni és egészséges maradni, aki lelkileg is kiegyensúlyozott – vallja dr. Bach. Az angol orvos ezért fejlesztette ki a vadon termő növényekből készült tinktúrákat, amelyek segítenek az érzelmi diszharmóniák kezelésében. A 38 esszencia állítólag kiegyensúlyozza a feszültséggel járó mentális állapotokat. Ezt a feltételezést mostanra a pszichoneuro-immunológia területén végzett kutatások igazolták.
Ennek a cikknek egy korábbi változata az ELLE magazin 2022. októberi számában jelent meg.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!