Több mint utazás: női közösség, mély kapcsolódások, fenntarthatóság

Adriány Csengére egy közösségi médián megjelent bejegyzése után figyeltem fel, amely egy fenntarthatóságra törekvő női utazási irodáról mesélt. Már ebből kitűnt, hogy egy nem mindennapi hátterű és gondolkodású fiatal nőről és egy különleges vállalkozásról van szó, ezért megkerestem, beszélgettünk egy jót – és nem csalódtam.

Csenge már az első pillanattól olyan közvetlen és rokonszenves, mintha régóta ismernénk egymást.  Ha egy melléknévvel kellene leírnom, azt mondanám, örökmozgó, ha igével, akkor áramlik. Áramlik belőle a szó, melynek lendületével csak a lelkesedéséé vetekszik, csak tudjunk lépést tartani vele. Vele beszélgettem a No Planet B–Travel with B-ről

Spanyolország, ahol síelni is lehet 

Ez az elán részben a gyerekkorra és családi háttérre is visszavezethető. Csenge már kislányként is sokat sportolt, édesapja maga is szervezett síutakat és nyári túrákat. Az érettségi után a fiatal lány becsületesen elkezdte a budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakát, de hamar kiderült, hogy ez nem az ő útja – túl sok egy helyben üléssel jár. Ekkor jött rá először, hogy az előre megírt, a család által óhajtott elvárások helyett „ki kell szakadnom ebből a mátrixból, merni saját döntéseket hozni”. Így született meg a döntése, hogy a szenvedélyeit fogja követni és snowboard oktatónak állt az Alpokban, mondván „ahelyett, hogy a nehezen összegyűjtött pénzemet erre költsem, inkább engem fizessenek azért, hogy a hegyekben snowboardozom és franciául tanulok”. A téli periódusokat a nyári turisztikai szezonbeli munka váltotta Bretagne-ban, a köztes időszakban pedig Párizsban élt. Volt fille au pair (bentlakásos bébiszitter), éttermi hostess, de egy nyáron kürtőskalácsot is árult bretagne-i piacokon. Három franciaországi év után spanyolul szeretett volna megtanulni. Rákeresett, hol dolgozhatna Spanyolországban, ahol síelni is lehet, és így került bébiszitternek egy családhoz az Arán-völgybe. Itt szembesült a ténnyel, hogy itt az összesen két-háromezer fő által beszélt arán nyelvet beszélik, ami az okcitán gascon dialektusának itteni változata. Az Arán-völgy fontos síelőhely, maga a spanyol király is előszeretettel űzi itt a téli sportokat. Csenge idővel más katalán és spanyol városokban, többek között Sevillában is élt, és a nyelvet is sikerrel elsajátította. 

Zero waste, nem is akárhogyan 

Csengében a húszas évei derekán erősödött meg a klímaszorongás. Azon tanakodott, hogy „merre tart a világ, mit lehetne csinálni, hogy lehet ezt feltakarítani?” Környezetvédelmi tenniakarása először csak a személyes életében nyilvánult meg és a dezodorokkal kezdődött, amikor ténylegesen szembesült vele, milyen adalékanyagok teszik őket hatékonnyá. A bolti legmindenmentesebb fajtája hatása csak két órán át tartott. Ezután Csenge inkább saját maga készítette a dezodorát és szép lassan más piperecikkeit is. A ruháit turkálókból, magyar tervezőktől vagy upcyling, azaz újrafelhasznált termékek közül szerezte be. Ahogyan ő fogalmaz, legszélsőségesebb korszakában a zero waste-re, azaz a nulla hulladékra törekedett. Az utazásaiban mellőzte a repülőgépet, és inkább vonatozott majd’egész napokat otthona és itthona között, mint hogy egy Európán belüli retúr repüléssel pár óra alatt egy személygépkocsi éves károsanyag-kibocsátását termelje. Olykor olyan extrém gondolat is felötlött benne, hogy megszakítsa párkapcsolatát, csak mert több ezer kilométerre esett egymástól otthonuk, és az utazásaik jelentősen szennyezhették a levegőt.  

Ezzel párhuzamosan, bár a nappali képzést ott hagyta, az egyetemi tanulmányait folytatta távoktatásban. Amikor – családja örömére – végre kézhez kapta diplomáját, már tudta, hogy a fenntartható turizmusról szeretne még többet tanulni. Portugáliában találta meg a számára ideális mesterképzést a fenntartható turisztikai desztinációmenedzsmentről, melynek helyszínén, Penicheben, egy kis félsziget csücskében és az óceán ölelésében tanulhatott, szörfözhetett és friss szardíniát ehetett. A képzés alatt Csenge ekkor számtalan nemzetközi szervezettel, intézménnyel kapcsolatba került, amely aztán segítette az előrelépésben. 

Kétszáz euroval az új élet kapujában

„Úgy éreztem, hogy eddig minden csodás volt, úgy éltem, hogy követtem az álmaimat, de eljött az a pillanat, amikor jó lenne valamit tenni annak érdekében, hogy csökkentsük a közelgő klímakatasztrófát. Hogy legyen értelme a munkámnak. A turizmus azért tökéletes erre, mert minden olyan területet – épített környezet, utazás, természeti tájak, gazdaság – lefed, amelynek fenntarthatósága létkérdés”.  Ugyanakkor azt is leszögezi:

Bárhová is mentem, bár minimális pénzem volt, mindig feltaláltam magam. Portugáliában például workaway rendszerben laktam egy szállodában, takarításért és reggelikészítésért cserébe.  A diploma megszerzésekor bombázni kezdtem Európa szerte a fenntartható turizmussal foglalkozó helyeket, mígnem egy holland nonprofit szervezet, a Green Destinations felvett önkéntesnek. Megérkeztem Hollandiába kétszáz euróval a zsebemben, egy hónapig couchszörfösként egy kedves idős úrnál laktam, majd sikerült Rotterdamban egy lakást bérelni és kiegészítő munkát találni.

A hollandiai lehetőség igazi, nemzetközi kapcsolati hálót és ismertséget eredményezett. A szervezet, amely fenntartható turisztikai célpontok minősítésével foglalkozik, a világ minden tájáról – Ausztráliától Japánon át Szlovéniáig – kapcsolatban áll turisztikai ügynökségekkel, tájegységekkel. 

Csenge még a holland munkahelyének dolgozott – immáron igazi állásban –, amikor magánéleti okok miatt Sevillába tette át főhadiszállását. A spanyol város, amely Európa leggyorsabban felmelegedő, a klímaváltozás által leginkább érintett városa, azóta is Csenge egyik kedvenc helyszíne.

Olyan hely, ahol egyszerre él együtt a hagyomány, a történelem és a modern világ, egészen fantasztikus módon.

Csenge harmincéves kora táján érezte úgy, hogy itthon szeretné kamatoztatni azt,  amit eddig a világ különböző pontjain megismert.  Hiszen látta, mennyire elmaradott még Magyarország, akár a régió más országai, mint Románia vagy Szlovákia viszonyításában is, a fenntartható turizmus tekintetében. Előbb egy tanácsadó cégnél dolgozott, ahol magyarországi helyszíneket (pl. a lillafüredi Palotaszállót) segített fenntarthatóvá alakítani.  

Lobbi a vonatokért

Fontos megkülönböztetni a fenntarthatóságot környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból.  Leggyakrabban talán a környezetvédelmi fenntarthatóságra gondolunk. Ide tartozik a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a természeti sokféleség, állat- és növényfajok óvása és egyensúlyának megőrzése, stb. A társadalmi fenntarthatóság inkább az emberre és környezetére fókuszál. Ugyanakkor például a repülés és a repterek bővítése elleni aktivizmus, amelyből Csenge is erőteljesen kiveszi a részét, mindkettőt felöleli. Egyszerre küzdenek a repterek környezetre ártalmas hatásai ellen (zajártalom, épületi károk, ingatlanok elértéktelenedése, életminőség romlása) és a konkrét, károsanyag-kibocsátása miatti környezeti nehézségek ellen. Csenge komoly aktivista: részt vett tüntetéseken, tiltakozó akciókon (ezért még Glasgow-ba is elutazott a COP26-ra, persze nem repülővel), és lobbizik az európai vonathálózat kihasználásáért és fejlesztéséért. 

No Planet B – társadalmilag felelős és biztonságos utak nőknek

2025-ben jött el az a pillanat Csenge, és alapítótársai, Benkő Bianka és Pataky Rita életében, amikor úgy érezték, valami még konkrétabbat szeretnének a terepen végezni, együtt. Csenge a fenntartható turisztikai menedzsmentben szerzett tudását hozta és a repülőmentes utakat szorgalmazza és fejleszti.  Bianka és Rita régóta barátnők, Bianka családja már régebb óta vezet egy zöld szálláshelyet Pécs közelében. Mindketten gyerekes családanyák, akik évente egyszer elutaztak a férjük és a gyerekeik nélkül – ez a feltöltődés tette lehetővé, hogy utána újra teljes erővel vihessék a család életét. Ez adta az ötletet a női vonal erősítéséhez. Így született meg a No Planet B - Travel with B koncepciója: egy nőknek szóló, társadalmi fenntarthatóságra törekvő utazási iroda. 

Természetesen Csenge tisztában van a néminemű ellentmondásos jelleggel: hogyan beszélhetnek fenntarthatóságról, ha vannak repülős útjaik? Számára is dilemmát okoz, amikor egymásnak feszül zöld lelkiismerete és a valóság. Végül arra jutott:

Bár gondolkodtam rajta, de mégsem vonulok ki a társadalomból egy barlangba, hanem inkább belülről alakítom a rendszert. Vagyis ha már utaznak az emberek, akkor inkább tisztább, a környezetet kevésbé terhelő és társadalmilag előremutató utak szervezésével kínálunk alternatívát az erre fogékonyaknak.

Hogy konkrétan hogyan? Itt különbséget kell tenni a repülős és a repülő nélküli utak között. A repülős utaknál nagyon transzparensen feltüntetik, hogy mekkora károsanyagkibocsátással jár az adott résztvevő utazása – mindezt egyetlen irodaként a piacon. Az sem mindegy, milyen kalkulátort használnak – esetükben ez egy, az EU által is elfogadottat jelent. Azt is fontos tudni, hogy óriási különbségek vannak a repülős utak szennyezése között is: egy kisgépes fapados utazás kevésbé árt, mint egy business class, pusztán azért, mert ez utóbbi jóval nagyobb helyet biztosít, ezáltal nagyobb súllyal, tehát nagyobb károkozással jár. 

Adományozás az utazás mögött

Az utakat egy női történetre, női sorsokra fűzik fel, és e köré szövik a programokat. Minden út alkalmával adományokkal támogatnak egy-egy helyi és magyarországi női szervezetet is. Minden helyszínen önkénteskednek is az utazók. És igen, az utak csak nőknek szólnak. Az utazók így más nők életével is megismerkednek, összehasonlithatják a sajátukkal, amelyre ezáltal kívülről is rátekinthetnek. 

A marokkói utat Bianka teljes mértékben társadalmilag fenntartható módon szervezte meg. helyi, Főként női kezdeményezésekkel dolgozik együtt, amelyeket személyesen ellenőrzött. A szállás és a programok közvetlenül támogatják a helyi nőket, például közös főzéssel vagy szőnyegszövéssel, ahol a bevétel valóban hozzájuk kerül. A résztvevők így pontosan látják, mire fordítódik a pénzük, és valódi segítséget nyújtanak a közösségeknek.

Más úti célok során – például Dél-Koreában – autentikus kulturális élményeket kínálnak, mint a kimchikészítés vagy a haenyeo búvárnők meglátogatása. A szervezők minden desztinációnál figyelnek arra, hogy helyi tulajdonú, környezettudatos partnerekkel dolgozzanak, akik nem kizsákmányolják, hanem bemutatják a helyi kultúrát.

A rövidebb, repülésmentes utak – például Bécsbe – szintén fontos szerepet kapnak. Itt fenntartható szálláshelyeken laknak, ökobarát múzeumokat látogatnak, és olyan programokon vesznek részt, amelyek a tudatos divatot és a közösségi értékeket erősítik. Egy különleges étkezés során például idősek szolgálnak fel, így hidat képezve generációk között.

Az iroda további célpontjai között szerepel több európai és távolabbi régió is, mindenhol a fenntarthatóság elveit követve. Csenge abban bízik, hogy a tudatos utazás és a károsanyag-kibocsátás feltüntetése egyre több embert ösztönöz felelősebb életmódra.

Ha téged is érdekel, egy utaddal mennyi károsanyag termelődik, ez a kalkulátor a segítségedre lesz.