A neurobiológia egyre több bizonyítékkal rukkol elő arról, hogy a kreatív tevékenység nem pusztán örömöt okoz, hanem serkenti az agyműködést, új idegpályákat hoz létre, és kifejezetten hozzájárul a kognitív képességek megőrzéséhez.
Minden évben márciusra esik a Brain Awareness Week, a nemzetközi Agykutatás Hete, ami évente újabb és újabb ismeretekkel rukkol elő az emberi agy működéséről, az agyi rendellenességek diagnosztizálásában, kezelésében, megelőzésében elért eredményekről. A magyarországi programok március 10-16. között zajlanak, melyeknek idei témája: az agy és a művészet kapcsolata – a kreativitás az elmében. De lássuk, melyik hobbi az, ami bizonyítottan serkenti az agyműködést.
Az agyad alig felfogható számú (86 milliárd!) neuront tartalmaz, amelyek folyamatosan kapcsolatokat létesítenek egymással, új szinaptikus – azaz sejtek közti – hálózatokat építenek ki a megélt tapasztalatok hatására. Az idegtudomány legfrissebb kutatásai szerint a művészet serkenti ezeknek az új idegpályáknak a kialakulását, ami a változásra való képességet erősíti az idegrendszerben: lehetővé teszi a tanulást, az alkalmazkodást, a kreatívabb gondolkodást, lassítja a hanyatlást és még – a mentális és fizikai egészségért felelős – szerotoninszintet is emelheti.
Dr. Bohács Krisztina intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője számolt be egy az Egyesült Királyságban lezajlott neurológiai kísérletről, amelyben az agykutatók arra kerestek bizonyítékokat, hogy milyen hatással van a művészet az emberi agyra. Többek között a festmények agyhullámokra gyakorolt hatását vizsgálták elektroencefalogramos (EEG) monitorral a látogatókon. Több mint 23 ezer minta vizsgálata alapján megállapították, hogy akik hetente átélnek valamilyen művészi élményt, azok egyértelműen – de azok is, akik legalább évente néhányszor vesznek részt kulturális eseményeken – boldogabbnak érzik magukat és jobb mentális állapotban vannak, mint akik egyáltalán nem fogyasztanak kultúrát.
Már több kutatás is alátámasztotta, hogy ha akár csak hobbi szinten művészi tevékenységet végzel, kevésbé leszel hajlamos a kognitív zavarokra, mint azok, akik elzárkóznak az ilyen típusú időtöltéstől. Sőt azt is állítja a kutató, hogy már 45 perc alkotói tevékenység – például kézműveskedés, éneklés, vagy zenehallgatás – után is drámaian csökken a kortizolszinted vagyis a felhalmozódott stresszhormonod. Ha pedig csökken a stressz, csökken a szorongás és a depresszió is. A szakértő elmondása szerint, különösen, ha új, ismeretlen készséget sajátítasz el – megtanulsz egy hangszeren játszani, vagy egy új nyelv tanulásába kezdesz –, olyan magas kognitív folyamatokat aktíválsz, ami javítja a memóriád, a reakcióidőd, még akkor is ha már elmúltál 50 éves, vagy kognitív problémákkal küzdesz. Arra is felhívta a figyelmet a neves intelligenciakutató, hogy a magas kort elérők szinte kivétel nélkül rendszeresen olvasnak és alacsony a kortizol szintjük, szabadon termelődik bennük a BDNF nevű fehérje, amely gátolja az agysejtek pusztulását, és segíti az újak születését, valamint a neuronközi kapcsolódásokat. Ezért Dr. Bohács Krisztina azt javasolja, hogy ha a lehető legegészségesebb akarsz maradni, akkor érdemes koncentrálnod elméd edzésére, mert a hosszú életkor eléréséhez meg kell őrizned agyad fittségét is.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!