Ezt a 7 szabályt alkalmazd, ha azt szeretnéd, hogy a gyerekeid tiszteljenek

A gyereknevelés olyan mindennapi jelenléttel járó feladat, amely a szülőktől figyelmet, türelmet, önismeretet és rengeteg szeretetet igényel. 

A szülők gyakran vívódnak amiatt, miben legyenek szigorúbbak, mikor engedjenek, és hogyan őrizzék meg a tekintélyüket anélkül, hogy eltávolodnának a gyerekeiktől. Az alábbi 7 alapelv segíthet eligazodni ebben az érzékeny egyensúlyban a szeretet és a következetesség között úgy, hogy közben a szülőnek járó tiszteletet is kivívhasd.

1. Szabj határokat és ragaszkodj is hozzájuk

A gyerekeknek nemcsak szeretetre és elfogadásra van szükségük, hanem világosan megfogalmazott határvonalakra is. Ezek a keretek nem a szabadság ellenségei, hanem annak feltételei. Egy szabályok nélküli világban a gyerek elveszettnek érzi magát, míg a következetes keretek biztonságot nyújtanak. Ugyanakkor a túl sok tiltás ellenállást szül, ezért érdemes kevés, világos szabályt felállítani. Ha a „nem”-et magyarázat kíséri, a gyerek nem elutasításként, hanem útmutatásként éli meg. A szeretettel meghúzott határok segítenek abban, hogy a gyermek megtanulja: a döntéseinek következményei vannak, és képes lesz később felelősséget vállalni önmagáért.

2. Mutass tiszteletet 

A tisztelet nem követelhető ki, hanem tanítható. A gyerekek abból tanulják meg, hogyan kell másokkal bánni, ahogyan velük bánnak. Ha meghallgatjuk őket, komolyan vesszük az érzéseiket, és nem alázzuk meg őket dühünkben, azt üzenjük: értékes vagy. Az olyan apró gesztusok, mint a kopogás a szobájuk ajtaján vagy a véleményük kikérése, hosszú távon mély tiszteletet alapoznak meg. Ha a gyerekek azt látják, hogy a szüleik is tisztelettel beszélnek egymással, és képesek vitázni anélkül, hogy megaláznák a másikat, akkor ezt a mintát viszik tovább. 

3. Figyelj a közös minőségi időtöltésre

A szülő-gyermek kapcsolat nem a csak a közös játék során, hanem a hétköznapok apró pillanataiban is erősödik. Egy együtt elfogyasztott reggeli, egy autóút alatti beszélgetés, egy esti nevetés mind-mind azt üzeni: fontos vagy nekem. Az együtt töltött minőségi idő nem luxus, hanem befektetés a kapcsolatba és a kölcsönös tiszteletbe. Este a nap eseményeinek megosztása is remek módja annak, hogy egy jó összhangon alapuló kapcsolatot építsünk. Ha közös programokat szervezel, az nem csak azt mutatja a gyermek számára, hogy szereted, hanem azt is, hogy szeretsz vele lenni. 

4. Ne a barátja legyél

Bármennyire is szeretnénk, hogy a gyerekeink kedveljenek minket, a szülő elsődleges feladata nem a népszerűség. A gyerekeknek iránymutatásra, vezetésre van szükségük. A határozott, de szeretetteljes szülő biztonságot ad, és hosszú távon mélyebb kapcsolatot épít, mint a határokat nélkülöző „barát szerepben”.

5. Tudj bocsánatot kérni 

A szülők sem tökéletesek. Előfordul, hogy türelmetlenek vagyunk, igazságtalanul reagálunk, túl hangosan szólunk, vagy olyan döntést hozunk, amit később megbánunk. Ilyenkor a bocsánatkérés nem rombolja a szülői tekintélyt, hanem épp ellenkezőleg: mélyíti a gyerekek tiszteletét és bizalmát. Amikor egy szülő képes azt mondani: „Sajnálom, hibáztam”, azzal azt tanítja, hogy a hibázás az emberi lét része, és hogy a felelősségvállalás természetes. A gyerekek ebből tanulják meg, hogyan kell később nekik is bocsánatot kérni, empatikusan viselkedni és helyrehozni a kapcsolataikat. Fontos, hogy a bocsánatkérés őszinte legyen, ne mentegetőző, és ne a gyereket hibáztassa. A „Sajnálom, de te hoztál ki a sodromból” nem bocsánatkérés. Egy egyszerű, tiszta mondat is elég: „Túl keményen szóltam hozzád, és ez nem volt rendben. Sajnálom.” Az ilyen pillanatokban a gyerekek nem egy „gyenge” szülőt látnak, hanem olyat, aki nem fél elismerni, ha hibázik. 

6. Mutass példát

A gyerekek elsősorban nem abból tanulnak, amit mondunk nekik, hanem az számít, hogy nap mint nap mit látnak tőlünk. A szülő viselkedése folyamatos üzenet: hogyan kezeljük a feszültséget, hogyan beszélünk másokról, hogyan oldunk meg konfliktusokat vagy vállaljuk a felelősséget a döntéseinkért. Ezek mind beépülnek a gyerekek gondolkodásába és viselkedésébe. Ha tisztelettel beszélünk másokkal, a gyerekeink is ezt fogják tenni. Ha képesek vagyunk megállni, mielőtt indulatból reagálnánk, azt tanítjuk meg nekik, hogy az érzelmek kezelhetők. Egy szülő, aki önazonosan, következetesen és értékei szerint él, olyan belső iránytűt ad a gyermekének, amely egész életén át elkíséri.

7. Hagyd, hogy önmaga lehessen

Minden gyermek egyedi személyiséggel, saját temperamentummal, érdeklődéssel és belső világgal érkezik. A szülő egyik legfontosabb és egyben legnehezebb feladata, hogy ne a saját elvárásait, be nem teljesült álmait vagy félelmeit vetítse rá a gyermekére, hanem teret adjon annak, aki ő valójában. A gyereknek nem egy „ideális változattá” kell válnia, hanem önmagává. Ez azt jelenti, hogy elfogadjuk a különbségeket: ha érzékenyebb, csendesebb vagy éppen impulzívabb, ha más érdekli, mint minket, vagy ha más tempóban fejlődik. A folyamatos összehasonlítás – testvérrel, kortársakkal, „bezzeg-gyerekekkel” – lassan aláássa az önbizalmát, és azt üzeni: nem vagy elég úgy, ahogy vagy. Az a gyerek, akit nem akarnak állandóan „megjavítani”, megtanul bízni önmagában. Mer kérdezni, kezdeményezni, kockázatot vállalni – és közben tudja, hogy a szeretet nem feltételhez kötött.