Quantcast

PSZICHOLÓGIA

Pygmalion-effektus: ezért viselkedünk úgy, ahogy mások elvárják

Pygmalion-effektus: ezért viselkedünk úgy, ahogy mások elvárják
© Delmaine Donson/Getty Images

Van-e különbség a teljesítményünkben, ha mások sokat, vagy éppen keveset várnak tőlünk? Erre ad választ a Pygmalion-effektus. 

A Pygmalion-effektus azt mutatja, hogy általában úgy viselkedünk, ahogy mások látnak minket. Egyáltalán nem mindegy, hogy pozitív vagy negatív eredményt várnak tőlünk, sokszor ez nagyban befolyásolja a sikereinket vagy éppen kudarcainkat.  

Pygmalion és az ő ideális felesége

A Pygmalion-effektus egészen a görög mitológiáig nyúlik vissza. Pygmalion annyira csalódott volt a nőkben, hogy elvárásai kivetítéseként női szobrot készített, és beleszeretett. Kérésére Vénusz, a szerelem istennője életre keltette Pygmalion számára a szobrot. Tehát a szó szoros értelmében a tökéletes nőt teremtette meg vágyaiból és elvárásaiból. A pszichológiai jelenség nagyon hasonló: feltételezik, hogy az emberek úgy javíthatják teljesítményüket, ha mások többet várnak el tőlük. 

A Pygmalion-effektus különösen az iskolai környezetben érezhető: ha a tanárok azt várják, hogy egy diák különösen tehetséges, sok esetben valóban jobban teljesít. Az iskolákban végzett felmérések megerősítik a Pygmalion-hatás jelenlétét. A jelenséget Robert Rosenthal amerikai pszichológus és Lenore F. Jacobsen iskolaigazgató tudományosan is bizonyították az 1960-as években. 

A gyakorlatban is bizonyították

Egy terepkísérletet is végeztek Jacobsen általános iskolájában az USA-ban. Az iskola tanárai azt mondták, hogy a tanulók 20 százaléka fejlődési ugrás előtt áll, és lényegesen jobb eredményekre számíthatnak a következő évben. Véletlenszerűen kiválasztottak több diákot is, akit a Pygmalion-effektus elvei szerint tanították, irányították nyolc hónapon keresztül.

Minden általános iskolás diák teljesített egy IQ-tesztet – mind a kísérlet elején, mind nyolc hónappal később. Az IQ-növekedés nagyobb volt azoknál, akikről azt mondták, hogy különösen nagy potenciállal rendelkeztek a teljesítmény javítására. És mivel a tanárok által e feltételezett potenciállal kapcsolatos információkon kívül minden feltétel nem változott, Rosenthal és Jacobsen arra a következtetésre jutottak, hogy csak a tanárok magasabb elvárásai vezettek az IQ tényleges javulásához. 

A Pygmalion-effektus: Önbeteljesítő prófécia

Azt is megerősítették, hogy ebben a nyolc hónapban a tanárok sokkal tudatosabban motiválták a részt vevő diákokat, és sokkal több támogatást is kaptak, ez pedig a teljesítmény tényleges növekedéséhez vezetett – ez egy önbeteljesítő prófécia. 

Ahogy Pygmalion az ő elvárásaiból teremtette meg ideális nőjét, úgy a tanárok is a tanulók teljesítményének javulását idézték elő. Amit Rosenthal és Jacobsen iskolai kísérletük során megtudtak, az az élet más területein is alkalmazható: a gyerektől sokat váró anya öntudatlanul is gondoskodhatna arról, hogy utódai valóban jobban teljesítsenek, mint tásaik. 

Az a munkavállaló, akitől a főnök különösen nagy reményeket fűz, és akit bátorít, valószínűleg az elkötelezettségével megerősíti ezeket a magas elvárásokat. De a Pygmalion-effektus egy kapcsolatban is megfigyelhető: hiszen amilyennek látjuk a párunkat, az valószínűleg valóban azzá válik sok esetben.

A párkapcsolat kulcsa lehet a Pygmalion-effektus

Ha pozitívan nézünk rá, és elvárunk bizonyos dolgokat a partnerségen belül, akkor lehet, hogy öntudatlanul is éppen erre a viselkedésre bátorítjuk. Ugyanakkor ennek az ellenkezője is megtörténhet: ha nem várok sokat a páromtól, ha mindig azt mondom, úgyis elfelejti a fontos dátumokat, eseményeket, vagy éppen úgysem takarít be, akkor valószínűleg ő is elveszti motivációját, és tényleg így lesz. Mivel öntudatlanul jelezzük a másiknak, hogy nem igazán hiszünk benne, előfordulhat, hogy feladja, és azt gondolja, hogy úgysem tud a kedvünkben járni.

A Pygmalion-effektus ismét megerősíti, hogy a gondolatnál kevés erősebb eszköz létezik. Nemcsak saját gondolataink és viselkedésünk, de mások irányítására is. Erről nem szabad megfeledkeznünk – sem a kapcsolatokban, sem a munkahelyen, sem a gyerekekkel való találkozásaink során. Az elvárások, amelyeket – néha öntudatlanul – közölünk másokkal, erősen befolyásolhatják, hogyan viselkednek valójában.

Via

Még több pszichológia

Tudod mi az ekpátia? Csak hátránnyal jár

Táncolunk a teljes idegösszeomlás szélén

Így szabotálod a szerelmi életedet