Milyen a modern gyónás?

Sokan pszichológushoz járnak kibeszélni a lelküket, mások a legközelebbi barátaikat használják alkalomadtán lelki szemetesnek. Vannak azonban akik ma is hisznek a gyónásban rejlő feloldozás hatalmában…

Sokan pszichológushoz járnak kibeszélni a lelküket, mások a legközelebbi barátaikat használják alkalomadtán lelki szemetesnek. Vannak azonban akik ma is hisznek a gyónásban rejlő feloldozás hatalmában…

A mai, templomba nem járó embernek a „gyónás” szóról valószínűleg olyan, filmekben látott kép ugrik be, ahol a félelemtől és szégyentől remegő alany a templom egy eldugott sarkában, rácsos, lesötétített helyiségben várja, hogy a túloldalról milyen szigorú ítélet hullik a fejére. De, mint tudjuk, a sztereotípiák sokszor igazságtalanok, a körülmények is sokat változtak az idővel, amint azt illetékes körökből is megtudhatjuk. Persze a legtöbb templomban ugyanúgy megvannak a régi, jól ismert gyóntatófülkék, és van, akinek még mindig könnyebb arc és személyes ismeretség nélkül könnyíteni a lelkén. Sok esetben azonban a gyónás már szorosan összefügg a lelki vezetés gyakorlatával, ahol a pap és a lelki vezetett között személyes és bizalom teli a kapcsolat. A gyónás pedig nem egyszerűen egy bűnlajstrom kínos felsorolásából áll, hanem mély beszélgetésből, aminek a végén megkönnyebbülést és reményt kapunk, hogy jobbá válhassunk, és így az egészséges emberi lélek fejlődéséhez tartozik... De mégis hogyan képzelje el ezt egy laikus? A választ egy ferences szerzetes és pap árulta el. „A gyónás mindig újbóli megtérés. Egy új kezdet. Erről szól a bibliai tékozló fiú története is.” - magyarázza. Mindannyian átéltük már életünkben a megbocsájtás és bocsánatnyerés felszabadító érzését. „Az emberi természet lényegében sosem változott. Ahogy a tékozló fiúban is, mindannyiunkban van egy antropológiai hiány. Ezt jobb esetben a fejlődés és az istenkeresés felé hajt, rosszabb esetben olyan pótmegoldásokkal próbáljuk betömködni, mint amilyen a hatalom, a pénz vagy a kéj utáni vágy. A mindenkori bűnök persze függnek az ember körülményeitől, életállapotától: mások a kísértések egy fiatal vagy egy idős ember számára, mást jelent a házasnak vagy az egyedülállónak. Nem kell hozzá túl sok fantázia, hogy ezeket a mi korunkra és adott körülményekre vonatkoztatva elgondoljuk. A gyónás segít ezektől elszakadni és újból visszatérni az eredeti, tiszta állapothoz. Persze nem minden gyónás jár feltétlenül akkora lelki katarzissal, mint amilyet a tékozló fiú átélt.” - folytatja a ferences barát, „Ez sok mindentől függ: a gyónó felkészültségétől, hitének elmélyültségétől, Isten kegyelmétől, és mindenekelőtt attól, hogy mennyire őszinte benne a bűnbánat.” Ha még tovább akarnánk olvasni a gyónásról, lapozzunk bele az Elle decemberi számába!