Elvarratlan szálak – amikor a psziché lesz beteg

A ’szent örülteket’ évezredekig nagy becsben tartották. Romlást a helyzetükben a Felvilágosodás hozott, amikor a tudomány nevében leláncolták, kínozták őket, rendszeresen csapolták a vérüket, de mindenekelőtt kirekesztették őket a társadalomból. Ezért van az, hogy ma még mindig a félelem légköre veszi körül a pszichiátriai betegségben szenvedőket.

A ’szent örülteket’ évezredekig nagy becsben tartották. Jelentős romlást a helyzetükben a Felvilágosodás hozott, amikor a tudomány nevében leláncolták és kínozták őket, romlott ételeket etettek velük, rendszeresen csapolták a vérüket, de mindenekelőtt kirekesztették őket a társadalomból. Ezért van az, hogy ma még mindig a félelem légköre veszi körül a pszichiátriai betegségben szenvedőket.

„A külvilág reakciója nagyon fontos. Ahogy a hozzám közelállókat, a családtagjaimat és a barátaimat figyeltem, úgy tudatosodott bennem egyre jobban, hogy valami tényleg nincs rendjén velem,” meséli Bernadett, aki 38 éves, két gyerek édesanyja és Budapesten, Zuglóban él. Eddigi élete során kétszer került olyan állapotba, hogy be kellett őt szállítani a pszichiátrián a zárt osztályra. „Az orvosok azt mondták, hogy skizoid erdetű pszichózisom volt. Nincs bennem szégyenérzet. Van, akinek a veséje beteg, van akinek a szíve, nekem ez jutott. Ez is csak egy ugyanolyan betegség, mint a többi. Nem titkolom, de azért nem szívesen beszélek róla akárkivel, csak azokkal az emberekkel, akikben megbízom. Az orvostudomány még mindig nagyon keveset tud a pszichés betegségekről. Ez még egy ismeretlen terület, és amit nem ismernek, attól az emberek általában félnek. Az ismeretlentől és a kiszámíthatatlantól. Egy pszichés beteg ember reakciói sokszor tényleg kiszámíthatatlanok, mert más szemmel nézi a világot és a szokásostól eltérő logikával gondolkozik.” Bernadett pontosan fel tudja idézni, hogy mind a két alkalommal hogyan került olyan állapotba, amiért végül kórházba kellet mennie. „Éveken keresztül jártam táncterápiára. A tánc nagyon ősi dolog, az emberi psziché legmélyebb rétegeibe lehet lehatolni vele. Az alkalmak arról szóltak, hogy bizonyos mozdulatsorok segítségével módosult tudatállapotba kerültek a résztvevők és így teljesen szokatlan és ismeretlen tapasztalások birtokába kerültek. Aztán az összejövetel végére mindenki visszatért a régi egyensúlyi állapotába, a normális hétköznapi létébe. De annyira jó, annyira csábító volt ez az állapot, hogy egy alkalommal nem is jöttem ki belőle. Fantasztikus tapasztalás volt. Úgy éreztem, új dimenziók nyílnak meg, rejtett összefüggések tárulnak fel előttem, elkezdem a dolgok igazi értelmét látni. Én rendkívül jól éreztem magam, a családom viszont nem. Az állapotom fokozatosan romlott. Nem ettem és alig tudtam aludni, de úgy éreztem, szellemi kapcsolatba tudok lépni élő és élettelen dolgokkal. És csodálkoztam, sőt rosszul is esett, hogy a férjem, a gyerekeim, a szüleim, a testvérem, de a barátaim sem tudják ezt megérteni. Nem értettem, miért akarnak orvoshoz vinni, hát nem vagyok én bolond! Ilyen jól még sosem éreztem magam az életben.” A család számára az volt az igazán nehéz, hogy kimondják, Bernadett nem csak különleges, kissé bohókás, más mint a többi ember, hanem beteg, aki segítségre szorul. A családban generációk óta jelen vannak a pszichiátria betegségek, amivel mindenki tisztában van, de amiről soha nem beszélnek. „Nem hiszem, hogy túl sok értelme lenne, mert úgysem jutnánk sehova. Ha esetleg ki tudnánk deríteni, hogy mi történt valamikor régen a családban, aminek most ez a következménye… Talán ha valamilyen külső segítséget kaphatnánk.” A második alkalom, amikor Bernadett a pszichiátriára került sokkal egyértelműbb és fájdalmasabb volt. Bernadettnek ugyanis egy autóbalesetben meghalt a férje, akivel már két éve nem éltek együtt. „Nem haragudtunk már egymásra, de megbocsátani sem tudtunk. A kettőnk viszonya nem volt elrendezve, és én nem tudtam megbirkózni a gondolattal, hogy most már nem is lesz soha, és újra befordultam. Azt hiszem, a pszichés betegségeknél sokkal nagyobb tabu az, hogy nem vagyunk hajlandóak szembenézni és rendezni elrontott kapcsolatainkat.” Hogy milyen más súlyos terheket hordozhatnak emberek és hogyan birkóznak meg velük, arról az Elle augusztusi lapszámában olvashatunk bővebben.