A globális felmelegedés a piperetáskánkat is utoléri

Az olvadó smink, a párolgó kölni és a napfényben cseppfolyóssá váló formázók mára mindennapossá váltak. De vajon milyen egyéb veszélyei vannak a globális felmelegedésnek a szépségápolási termékeinkre, és végső soron a bőrünkre? 

Amikor Nancy Gagnon, a kaliforniai Santa Ana városában működő Designer Beauty Lab egyik formulázója teljes sminkben merészkedett ki a nyári kánikulában, a végső megjelenése nem egészen olyan volt, amilyenre vágyott: „A szemöldököm fele leolvadt, és úgy néztem ki, mint egy sci-fi film szereplője” – emlékszik vissza. A konkurens márkák kozmetikumainak ilyen jellegű, valós tesztelése a termékkutatás kulcsfontosságú része Gagnon számára. Nem ez volt az egyetlen eset, amikor olyan sminkkel találkozott, amely nem felel meg a várost rendszeresen felperzselő forróságnak – és ezzel nincs egyedül.

Ahogy a szélsőséges éghajlati jelenségek végigsöpörnek a világon, az olvadó sminkek, a párolgó kölni és a napfényben elfolyósodó hajformázók mindennapossá váltak. Sok termékünket egyszerűen nem az idén és tavaly nyáron, illetve ezen a télen és az azt megelőző teleken tapasztalt rekordhőmérsékletekre tervezték. De mivel az előrejelzések szerint a jövőben gyakori lesz a tikkasztó hőség, hogyan alkalmazkodnak majd a márkák?

A torontói Antrim Cosmetic Solutionsnél – abban a városban, amely júniusban megdöntötte saját melegrekordját – Anjali Hardikar vegyész először a fogyasztói szokások változását vette észre.

„Az emberek az olyan termékek felé hajlanak, mint a fátyolmaszkok és a hidratáló permetek, amelyek nedvességet és táplálást biztosítanak, valamint hűsítő enyhülést nyújtanak a bőrnek a hőségben – mondja. – A szilárd samponok vagy szappanok is jól elfogadottak, mivel nem hat rájuk a hőség.” Ám míg ezek a robusztusabb termékek átvészelik az elkövetkező hőhullámokat, más alapanyagok kicsit kényesebbek. „A krémek magasabb hőmérsékleten széteshetnek, vagy azért, mert a vízfázisból hiányzik egy vízmegkötő anyag, például egy polimer, vagy egy megfelelő hidrokolloid, például a xantángumi – magyarázza Hardikar. – Vagy az emulgeálószer típusa vagy mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy a krémet egyben tartsa.”

Az olajok és UV-szűrők összetett keverékeinek köszönhetően a naptej, a legforróbb időjárások elengedhetetlen alapanyaga, rendkívül hőérzékeny. És még ha a krémeink látszólag jól tartanak is, a bennük lévő hatóanyagok nem biztos, hogy megőrzik hatékonyságukat. A természetesen illékony illóolajok könnyen elpárolognak és oxidálódnak, csökkentve a szépségápolási előnyöket, és felismerhetetlenné téve az illatokat. A hialuronsav 37 Celsius-fok körül kezd lebomlani, míg egy nap a 40 fokos hőségben drámaian lebont néhány peptidet.

És ha olyan meleg van, hogy úgy tűnik, még a rúzsod is izzad, akkor valószínűleg éppen ez történik: a magas hőmérséklet gyakran okoz szinerézist, amikor a termék folyékony része kipréselődik, és izzadságszerű cseppek formájában megjelenik a termék felszínén.

Szélsőséges éghajlati tényezők

De vajon miért olyan érzékenyek a termékeink az időjárásra? „A nagyvállalatok már most is magas hőmérsékleten tesztelik a termékeiket” – mondja Andreas Nievergelt, gyógyszeripari tudós és formulázó. A probléma az, hogy az általában nem túl meleg országokban ezek a stabilitási tesztek még mindig azt feltételezik, hogy a terméket 20-23 Celsius-fokos szobahőmérsékleten tárolják. Ez igaz – az esetek többségében. De a közelmúlt időjárása miatt ez már kevésbé tűnik normálisnak.

Néhány helyen azonban a szélsőséges hőmérsékletek jelentik az új normát. Gagnonnak, akinek cége gyakran gyárt tengerentúli márkák számára, már most is számolnia kell ezzel. „Az első naptól fogva szélsőséges éghajlatú vagy egyedi éghajlati tényezőkkel kapcsolatos projekteket végzünk – mondja. – Ez az alapvető kutatás-fejlesztésünk része.”

A szélsőséges időjárási viszonyokra termékeket készítő formulázók gyakran alkalmaznak extrém tesztelési módszereket annak érdekében, hogy biztosítsák, a termékek kiállják a próbát: az 50 fokos hőséget szimuláló inkubátoroktól kezdve a százhatvan kilométeres autóutakig, amelyeken a termékek a csomagtartóban zörögnek. Az összetevők is különbözhetnek, gyakran extra, erősebb emulgeálószereket tartalmaznak, amelyek segítenek ellenállni a hőségnek.

A szélsőségekhez újonnan alkalmazkodó régiók gyártói azonban egyelőre nem szívesen változtatnak a receptúrájukon: „Ha valaki úgy állít be egy alapozót, hogy magasabb hőmérsékleten is kibírja vagy működjön, az alacsonyabb, normál hőmérsékleten alulteljesít” – magyarázza Andreas, hozzátéve: „Ezek még mindig az idő többségét fogják jelenteni.”

A csomagolásnak is bírnia kell a meleget

Szerencsére néhány termék már alkalmazkodik az extrém meleghez. „Ha nagy hőségben leszek, akkor a hosszabb élettartamú formulákat használom – mondja Gagnon, aki gyakran dolgozik ezzel a terméktípussal. – Néhány formulával ugyanebben a kategóriában akár úszni is lehet.”

Ha hidratálókrémről van szó, a gélkrémek ideálisak, mondja Anjali, „nagyon könnyűek és könnyen felszívódnak, így nem hagynak zsíros bőrérzetet a forró, párás éghajlaton.” A hajszálak számára a trópusi éghajlatra, például Brazíliára és a Dominikai Köztársaságra kifejlesztett kondicionálók könnyíthetik meg a hajápolást a hőhullámok idején.

Az éghajlatváltozás azonban nemcsak magára a termékre van hatással; a tárolóedényeknek is alkalmazkodniuk kell hozzá. „A fő problémát a magas hőmérséklet és a hőmérsékletváltozások jelentik – mondja Matteo Mariani, a milánói székhelyű MAIS Project csomagolástervezője. – Ha a csomagolást nem erre tervezték, az komolyan károsíthatja a termék integritását. A műanyagok esetében a hő megváltoztathatja a merevséget, repedéseket hozhat létre a felületen, megváltoztathatja a színt vagy a formát.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

MAIS PRJ マイス プロジェクト (@mais.project) által megosztott bejegyzés

A hőkárosodott csomagolás megváltoztathatja a termék belsejében lévő levegő mennyiségét, ami mindenféle új kémiai viharokat indít el. „A megoldás a zárt csomagolás” – mondja Andreas, bár a pluszköltségek elriaszthatják azokat a vállalatokat, amelyek még nem ilyet használtak.

Azoknál a márkáknál, amelyek már használják, a „lezárás” mikroszkopikus szinten is megtörténhet: a törékeny összetevők kapszulázása megvédi őket a csomagolásban a magasabb hőmérséklettől, mondja Anjali. „A vásárlók a termék bőrre történő felvitelekor kapják meg az aktív hatóanyagok teljes előnyét.”

Felkészülés a vízválságra

Eközben az éghajlatváltozás nem csak melegebbé tesz minket. A globális hőmérséklet emelkedése mindenféle szeszélyes időjárást eredményez. Idén hurrikánok, ciklonok, erdőtüzek és árvizek pusztítottak szerte a világban, amelyeket az éghajlatkutatók a felmelegedéssel hoztak összefüggésbe.

Az aszály is az újabb következmények egyike, amely már most hatással van a szépségiparra, így sok márka igyekszik csökkenteni a vízlábnyomát, hogy enyhítse az édesvízkészletekre nehezedő nyomást, amelyet az éghajlatváltozás, a szennyezés és a túlzott használat okoz.

„Mivel Kaliforniában élek, ahol vízválság van, beleszerettem a multifunkcionális termékekbe – mondja Gagnon. – Én például egy 3 az 1-ben, öblítésmentes, micellás formulát használok, amelyet úgy terveztek, hogy ne legyen szükség lemosásra.” Az olyan vízmentes termékek, mint a száraz samponok és kondicionáló rudak is egyre elterjedtebbek, és egyes márkák tabletta formában árulnak arcmaszkokat, ami szintén megakadályozza, hogy termékeik kiszáradjanak a meleg időben. És ahol a H2O-t nem lehet kiiktatni, ott az összetevők gyártói előálltak egy csábító megoldással: az algaalapú vizekkel. A belsőleg maguk az algák által szűrt víz általában a tengeripar hulladékterméke, de a kozmetikumokban az édesvíz helyettesítésére is használható.

Bőrünkön érezzük a természeti károkat

Mégsem elég, ha termékeinket úgy alakítjuk át, hogy ellenálljanak a hőségnek és kezeljék a vízhiányt. A klímaváltozás nem csak a hajápolási és bőrápolási termékeinket érinti, hanem a hajunkat és a bőrünket is megváltoztatja.

Vijay Limaye környezetvédelmi epidemiológus, aki a gyorsan változó éghajlatunk egészségügyi következményeit vizsgálja. Ő már látta, hogy az éghajlatváltozás hogyan gabalyodik össze az azt okozó szennyezéssel, súlyosbítva a negatív hatásokat. „A fosszilis tüzelőanyagok óriási mértékben szennyezik az éghajlatot, és rontják a levegő minőségét is – mondja. – Mérgező por kerülhet a környezetbe az erdőtüzek és az erőteljes viharok révén, amelyeket gyakran az éghajlatváltozás vált ki.”

Ez a por gyakran tartalmaz szennyezőanyag-részecskéket, amelyek megtörik a hajat és áthatolnak a bőr barrieren. A szélsőséges hőség megemelheti az ózonszintet, felszaporítva a szabad gyököket, amelyek károsítják a sejteket, és amelyeket régóta összefüggésbe hoznak a ráncokkal, a korai őszüléssel és a hajhullással. A környezetszennyezés elleni bőr- és hajápolási termékek iránti kereslet már most is jelen van, de a hatások sokkal mélyebben gyökereznek: Vijay kutatásai az éghajlatváltozás, a krónikus betegségek és a rövidebb élettartam közötti összefüggéseket is feltárják.

Ezért az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az ellenálló képesség kiépítése csak eddig vezet. A kiváltó okokkal is foglalkoznunk kell.

A hangsúly a fenntarthatóságon van – vagy mégsem?

Más iparágakhoz hasonlóan a szépségipar is nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra. Ezeket használják a kozmetikai alapanyagok beszerzésére, az üzemek működtetésére, az áruk szállítására, valamint évente elképesztő mennyiségű műanyag csomagolás előállítására. A MAIS csapata kibocsátáscsökkentő alternatívákat kutatva számos olyan növényi alapú anyagot fedezett fel, amelyek jobb műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, mint a műanyag. „Minden jó kártyánk megvan a felmelegedés kezelésére – mondja Matteo – de mi van, ha figyelembe vesszük a fenntarthatóságot? A termék megvan, a technológia megvan, de az ár más, és amikor a csomagolásról van szó, ez válik a fő mozgatórugóvá.”

A jó hír, hogy legalább néhány nagy szépségipari szereplő felfigyelt a problémára. Andreas mégis óva int attól, hogy a zöld komfortzónába ringassuk magunkat. „A nagyvállalatok tudják, hogyan kell kiszámítani vagy zöldre mosni a szénlábnyomukat – mondja. – Meg kell változtatnunk a hozzáállásunkat, és egyszerűen kevesebbet kell termelnünk, használnunk és pazarolnunk.”

Ezzel Vijay is egyetért: „Nagyszerű, ha a fogyasztók a zöld szépségápolási termékeket választják a kevésbé fenntartható lehetőségek helyett – mondja. – Az is bölcs dolog, ha vásárlás előtt megállunk, hogy ne feledjük, a terméklánc mindenféle eleme, a gyártástól a vízhasználaton át a szállításig, a forgalmazásig és az ártalmatlanításig káros környezeti hatásokkal járhat.”

Mikor számíthatunk tehát arra, hogy az éghajlatváltozással szemben ellenálló, fenntartható szépségápolási termékek a divatba jönnek? Talán még nem mostanában. „Az átlaghőmérséklet ’csak’ egy-két fokkal emelkedik – jegyzi meg Andreas. – Ezen még néhány közbeeső hőcsúcs sem változtat. Bár helyi forró pontok kialakulhatnak, és az idén tapasztalt szélsőséges időjárási események ismét bekövetkezhetnek, nem hiszem, hogy a kozmetikai ipar a közeljövőben tenni fog valamit. A változás ára valószínűleg magasabb, mintha most és akkor együtt kellene élni némi veszteséggel.”

Gagnon optimistább: „Van néhány hihetetlen szakember ebben az iparágban, akiknek nagy szívük van, és akik azért teszik, amit tesznek, hogy változást érjenek el az iparágban és dinamikusak maradjanak, szemben az elmúlt 30 év azonos, elavult formuláinak gyártásával.” Azt viszont ő is elismeri, hogy „a változás nem megy egyik napról a másikra.”

Forrás: Elle