Freud trükkje hamar lebuktatja azt, aki csak megjátssza magát.
A mai világban az önbizalom szinte fizetőeszköz lett. Mindenki magabiztosnak akar látszani, és sokan meg is tanulják, hogyan kell ezt kifelé hitelesen megjeleníteni. Csakhogy a valódi stabilitás és a csupán szerepként viselt magabiztosság között nagyobb a különbség, mint elsőre hinnénk, és ez a különbség gyakran egészen apró reakciókban mutatkozik meg. Freud logikája szerint az igazi erő nem a tapsból, hanem a belső tartásból fakad. A legendás pszichiáter szerint, aki csak közönség előtt tud meggyőző lenni, annál könnyen lehet, hogy a magabiztosság inkább maszk, nem pedig valódi alapállapot.
Persze jogosan merülhet fel a kérdés, egy párkapcsolatban hogyan szúrhatod ki, ha a másik fél nem a valódi arcát mutatja, önbizalma pedig inkább csak színlelt? Először is, aki rendben van magával, annak nem kell minden pillanatban bizonyítania. Elbírja, ha valami nem pontosan úgy történik, ahogy eltervezte, mert az identitása nem attól függ, hogy mindig ő legyen fölényben.
A freudi trükk szerint a legkönnyebben úgy lehet lebuktatnia a látszat önbizalmat, ha elkezded megfigyelni, mi történik akkor, amikor a kontroll megbillen. Hogyan reagál a másik a kritikára? Mit kezd a visszautasítással? Mi történik vele, ha valami nem az elképzelései szerint alakul?
Ezekben a másodpercekben gyakran minden kiderül. Aki csupán eljátssza az önbizalmat, ilyen helyzetekben könnyen túlreagál: védekezővé válik, gúnyos lesz, esetleg hirtelen támadóvá vagy sértetté válik.
A legárulkodóbb pedig a csendhez való viszony. Ez az a pont, ahol nagyon gyorsan lehullhat az a bizonyos lepel. Az a személy, aki a szavaiból, a folyamatos jelenlétből és a hatáskeltésből építi fel önmagát, gyakran kényelmetlenül érzi magát a csendben. Muszáj kitöltenie a teret, mondania valamit, fenntartania a figyelmet, újra és újra megerősítenie, hogy ott van és számít. A csend számára fenyegető, mert nem ad azonnali visszaigazolást. Ezzel szemben a valóban magabiztos embernek nincs szüksége arra, hogy minden üres pillanatot megtöltsön. Nem ijed meg a csöndtől, nem akar állandóan hatni, és nem érzi úgy, hogy minden helyzetben jelenetet kell teremtenie maga körül.
A hamis önbizalom egyébként rövid távon nagyon vonzónak tűnhet, de a helyzet az, hogy hosszú távon senki nem tud fenntartani magáról egy hamist képet. Előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor a gondosan felépített szerep megbillen, egy sértésnél, egy kudarcnál, egy visszautasításnál, vagy egyszerűen csak egy csendes percben.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!