Viszlást füst, helló új jövő! (x)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világban jelenleg is több mint egymilliárdan dohányoznak, és ez a szám az előrejelzések szerint 2025-re

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világban jelenleg is több mint egymilliárdan dohányoznak, és ez a szám az előrejelzések szerint 2025-re sem fog érdemben változni. Magyarországon több mint 2 millióan gyújtanak cigarettára, amivel nemcsak magukat, hanem a környezetükben élő nem-dohányosokat is veszélyeztetik. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Arról nem beszélve, hogy a füsttől barnák lesznek az otthonunk falai, emellett az állott füstszag beleivódik a hajunkba és a textíliákba is. Ezért is nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom.

A dohányzással kapcsolatban a legtöbben a nikotint kiáltják ki a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, pedig az elsődleges veszélyforrás nem más, mint az égés, és az égés során a füstben keletkező vegyi anyagok. A cigaretta füstje több ezer mérgező vegyületet, többek között arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot is tartalmaz, ezek közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával. Ennek ellenére sokan még mindig a nikotint tekintik a cigarettázással kapcsolatos megbetegedések elsődleges okozójának, és nem a füstöt. A nikotin valóban függőséget okoz, és olyan mellékhatásokat okozhat, mint például a fejfájás, szédülés, de számos mértékadó szakmai szervezet szerint a betegségek kialakulásáért elsősorban a füstben található, égés során keletkező káros anyagok a felelősek.

Természetesen a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek rá se gyújtani, vagy ha ez már megtörtént, akkor végleg lemondani a cigarettáról. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, a legjobb, ha minél hamarabb végleg felhagyunk a rossz szokással. Ezt nem csak saját magunk, de a körülöttünk lévők érdekében is érdemes megfontolni. Azáltal, hogy nem gyújtunk rá rengeteg káros anyag szervezetbe jutásától megkíméljük mindannyiunkat.

A dohányosok egy része azonban – ahogyan a WHO kutatás eredménye is mutatja – minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást. Azok számára, akik valamiért nem mondanak le a cigarettáról, ma már léteznek egyéb alternatívák, így például a különféle úgynevezett füstmentes technológiák, melyek segítségével – az égés és ezáltal a füst kiküszöbölésével – csökkenthető az ártalmas anyagok kibocsátása a cigarettázáshoz képest.

Az egyik ilyen technológia például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik alternatíva a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Ezeknél a technológiáknál az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében.

Természetesen a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk nem ismert, másrészt ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. 

Az egyértelmű kell, hogy legyen minden dohányos számára, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának végleges abbahagyása biztosíthatja. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk.