Úton a jövő felé, amely közös érdekünk

Szinte minden embernek a szűk, illetve tágabb környezetében van olyan ismerős, barát vagy családtag, aki cigarettázik, ezért nagyon fontos, hogy a

Szinte minden embernek a szűk, illetve tágabb környezetében van olyan ismerős, barát vagy családtag, aki cigarettázik, ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. Ha mi személy szerint nem is gyújtunk rá, így vagy úgy, közvetlen vagy közvetett formában valamennyien érintettek vagyunk, és mindannyiunk érdeke az ártalomcsökkentés.

Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel bejut a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a fejfájás, szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Könnyű belátni, hogy az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket, vagyis a legjobb, ha rá se gyújtunk. Így nemcsak a dohányosok, a környezetükben lévők sincsenek kockázatnak kitéve. Dohányzás esetén a legeredményesebb, ha leszokunk róla. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, azáltal tudjuk a legtöbbet tenni egészségünkért, ha minél hamarabb felhagyunk e káros szokásunkkal. Azonban, ha valamilyen ok miatt mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunkat, a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki. Lényeges kiemelni, hogy rengeteg különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltér. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak attól függően is, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek. 

Minden füstmentes technológia esetében igaz, hogy nem történik a használatuk során égés, így a füst kiküszöbölésével csökkenthető az ártalmas anyagok kibocsátása a cigarettázáshoz képest. 

Az egyik ilyen alternatíva például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik technológia nikotinsóval működik, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológiánál valódi dohány hevül, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Ezeknél a technológiáknál az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében.

Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen hosszútávú hatásuk nem ismert, illetve ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el. 

A dohányzás ártalmainak kiküszöbölésének a leghatékonyabb módja, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.