Változó világ, változó szokások 

Nemzetközi felmérések szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon is több mint 2 milliós ez a tábor – de ennél jóval több

Nemzetközi felmérések szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon is több mint 2 milliós ez a tábor – de ennél jóval több ember életére hatással van a cigaretta az égés során keletkező füst miatt. Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a fejfájás, vagy a szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst azok, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. Ugyanis a füstben kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Az egészségünk védelme szempontjából a legjobb megoldás, ha rá sem szokunk a dohányzásra. Ezt nem csak saját magunk, de a körülöttünk lévők érdekében is érdemes megfontolni. Azáltal, hogy nem gyújtunk rá, rengeteg káros anyag szervezetbe jutásától megkíméljük mindannyiunkat. Dohányzás esetén pedig a legeredményesebb ártalomcsökkentés, ha leszokunk róla. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége és így nem csak saját magunkat, de szeretteinket, barátainkat és kollégáinkat is megóvhatjuk az ártalmaktól. Azonban, ha valamilyen ok miatt mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy valamely füstmentes technológiát választjuk, saját magunkat és a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki a cigarettázáshoz képest. Számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak olyan tekintetben is, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.

Az egyik ilyen füstmentes technológia például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik, a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst.

Valamennyi füstmentes technológia lényege, hogy az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében.

Fontos azonban tudni, hogy ezek a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, illetve ezen technológiák hosszú távú hatása egyelőre nem ismert. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.

A dohányzás ártalmai kiküszöbölésének a leghatékonyabb módja tehát, ha nem szokunk rá a dohányzásra. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin káros hatásainak kivédését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása, azaz a leszokás biztosíthatja.