Miért nézünk újra és újra tragikus szerelmi történeteket, még akkor is, ha összetörik a szívünket?

Imádjuk a tragikus szerelmi sztorikat, de miért? 

Az olyan szerelmi történetek, mint a Velünk véget ér, a Szerelmünk lapjai, az Egy nap, vagy éppen az új Üvöltő szelek-feldolgozás mind-mind zseniálisak, de ezek azok az alkotások, amiknél jellemzően tudjuk, mire számíthatunk. Könnyek, veszteség, elszalasztott lehetőségek, és persze a már jól ismert szívszorító érzés a mellkasunkban, amit tényleg csak a valódi szívfájdalomról szóló történetek tudnak előidézni. Mégis újra és újra megnézzük ezeket a filmeket, és végignézzük, még akkor is, ha fáj, még akkor is, ha tudjuk, hogy az élmény még napok múlva is velünk lesz. De miért vonz bennünket ennyire a fájdalmas szerelem? Tényleg ennyire szeretünk szenvedni? 

A kötődési minták 

A szakértők szerint a válasz abban lehet keresendő, miként kötődünk másokhoz a való életben. A pszichológusok tehát egész pontosan azt mondják, nagyban befolyásolják a saját kötődési mintáink azt, ahogyan reagálunk ezekre a szerelmi történetekre.

A szorongók

Azok, akik szorongó kötődéssel működnek, jellemzően nagyon vágynak a közelségre, viszont erősen félnek az elhagyástól is. Esetükben a szerelem általában intenzív, de törékeny élmény, Lauren Dummit párkapcsolati szakértő szerint pedig pont ezért rezonálhatnak ezek a személyek nagyon a tragikus szerelmi sztorikkal. Hiszen gondoljunk csak bele: ezek a narratívák sokszor a vágyakozásról, az érzelmi hullámzásról és a veszteségtől való félelemről szólnak, a szorongó kötődök számára pedig ez nagyon ismerősnke tűnik. 

Az elkerülők 

Az elkerülő kötődésűek ezzel szemben inkább ragaszkodnak a függetlenségükhöz, nekik a túlzott közelség nyomasztó lehet. Számukra viszont pont ezért lehetnek vonzóak a tragikus szerelmi sztorik, mert a mély érzelmi bevonódás biztonságos távolságban marad. Átélhetik a szeretet, a veszteséget, az intimitást, de anélkül, hogy a saját életükben vállalniuk kellene az ezzel járó sérülékenységet. 

Félelemteli kötődők 

A félelemteli kötődők keresik ugyanis a közelséget, de félnek is tőle, ezért a kapcsolataik általában elég zűrösek és kiszámíthatatlanok. A tragikus szerelmi történetek – pláne azok, amikben rengeteg a konfliktus és az árulás – számukra nagyon ismerős érzéseket hozhatnak felszínre. 

A biztonságos kötődök 

A biztonságos kötődők pedig nem feltétlenül a dráma miatt nézik ezeket a történeteket, hanem azért, mert értékelik, ahogyan a szeretet, az elköteleződés és az érzelmi fejlődés összetettebb formában jelenik meg.

Tükörként működnek 

Michelle Cantrell terapeuta szerint egyébként ezek a történetek gyakran egyfajta tükörként is működnek. Miközben nézzük őket, felismerhetjük a saját vágyainkat, félelmeinket és ismétlődő mintáinkat is, így lehet, hogy ráébredünk, arra

• mennyire vágyunk arra, hogy valaki minket válasszon. 
• mennyire félünk az elutasítástól
• vagy mennyire vagyunk hajlamosak összekeverni az intenzitást az intimitással.

Ezek a felismerések pedig segíthetnek abban, hogy tisztábban lássuk, milyen szeretetre vágyunk valójában.

A szerelem és a sebezhetőség 

Emellett van még egy fontos oka annak, hogy ezek a történetek ilyen erősen hatnak ránk: a szerelem és a sebezhetőség valójában elválaszthatatlanok egymástól. Ha pedig valakit igazán szeretünk, mindig ott van a veszteség lehetősége is. A tragikus szerelmi történetek pontosan erre a nagyon emberi igazságra tapintanak rá, arra, hogy a mély érzések gyakran fájdalommal járnak, de ettől még nem lesznek kevésbé valódiak.

(via)