Az influenszereknek kötelező lesz megjelölniük azokat a reklámképeiket, amelyeken bármilyen retust alkalmaztak. De vajon ez az intézkedés képes-e megállítani a testképzavar terjedését?
A Gyermek- és Családügyi Minisztérium javaslatára a norvég parlament megszavazta a 2009-es marketing törvény legújabb módosítását, amely a közösségimédia-oldalakon uralkodó irreális szépségideálok ellen veszi fel a harcot. A norvég uralkodó aláírására váró szabályozás előírja az influenszereknek, hogy kötelező feltüntetniük egy külön hashtaget a promóciós posztjaikon, amennyiben a fotó bármilyen utólagos módosításon esett át. Ez vonatkozik a test alakjának vagy méretének retusálására – azaz például a derékvonal mesterséges karcsúsítására, az izmok túlzott hangsúlyozására, az ajkak felduzzasztására –, valamint a különböző filterek használatára is.
A törvény elsősorban a hírességeket és a nagyobb követőbázissal rendelkező véleményvezéreket érinti, őket is csak abban az esetben, ha olyan posztról van szó, amelyért cserébe fizetést vagy bármilyen ellenszolgáltatást kaptak. Ha nem tesznek eleget a törvényi előírásnak, pénzbírsággal sújthatják őket, extrém esetben pedig akár a börtönbüntetés is szóba kerülhet.
A törvénymódosítás célja átláthatóbbá tenni a felhasználók számára, hogy mely, az általuk látott testek nem valódiak, emellett pedig a hirdetőket és a tartalomgyártókat is szeretnék arra sarkallni, hogy kevesebb retusálást végezzenek a promóciós képeiken. A minisztérium ugyanakkor elismeri, hogy az új szabályozás betartás nem lesz egyszerű feladat, hiszen egyes esetekben komplikált lehet megmondani, hogy egy fotót utólagosan módosítottak-e vagy sem.
Szintén nehéz meghúzni a határt abban, hogy pontosan milyen módosítások számítanak retusálásnak – például egy kép szaturációjának vagy fényerejének módosítása már törvénysértőnek minősül-e? Ezt a két paramétert meglehetősen gyakran alkalmazzák a fotográfusok a képek feljavítására, ugyanakkor arra is alkalmasak lehetnek, hogy a modell bőrét világosabbnak láttassák, mint amilyen a valóságban.
Meglepő módon ugyanakkor a norvég influenszerközösség üdvözölte a kezdeményezést. A helyi Verdens Gang újságnak nyilatkozó érintettek szerint a szabályozás segíthet valódibbá tenni az elérhetetlen testideálokat. „A filterek célja, hogy szórakoztassanak, jót nevessünk azon, hogy egy valósághű pillangót varázsolhatunk az arcunkra. Nem arra valók, hogy hamis szépségideálokat teremtsenek” – összegezte Annijor Jørgensen influenszer.
Egyes véleményvezérek továbbgondolták a törvénymódosítást, és azt javasolják, hogy a szabályozásokat terjesszék ki minden egyes tartalomra, amit a hírességek és influenszerek posztolnak. Már csak azért is, mert a törvény értelemszerűen csak a norvég tartalomgyártókat érinti, így a felhasználók számos forrásból találkozhatnak még megszerkesztett képekkel.
A törvénymódosítás épp abban az időszakban született meg, amikor a norvég közbeszéd középpontjában a „kroppspress” áll, ami szó szerinti fordításban testnyomást jelent, és ami a szakértők szerint károsan befolyásolhatja a fiatalok mentális egészségét. „A testnyomással gyakran találkozni, sokszor alig észrevehető formában, és nehéz ellene küzdeni. Ez a lépés remélhetőleg érezhetően képes lesz visszaszorítani a hirdetések negatív hatását a gyerekekre és a fiatalokra” – áll a minisztérium közleményében.
Forrás: i-D Vice
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!