Tengeranyák Dél-Koreában

A szabadbúvár nők, akik 60 felett is ápolják a hagyományt

A Kelet-kínai tengerben található, Dél-Koreához tartozó Csedzsu-sziget több okból is ámulatba ejtő. A vulkanikus sziget a híres koreai kozmetikai ipar kincsesbányája, az itt termő növények, helyi ásványok ugyanis rendkívül gazdagok tápanyagokban, másrészt pedig itt élnek a kihalóban lévő munkát űző női szabadbúvárok (koreaiul haenyeo, jelentése: tengeri nők). Nem csoda, hogy Csedzsu az UNESCO-nak nemcsak a természeti, hanem a kulturális világörökségi listáján is szerepel.

Y. Zin Kim fotós 2012-ben, egy spontán úton keveredett először a szigetre. Nem sejtette, hogy új témát talál. Egyik nap észrevett egy idős nőt, aki a borzasztó szeles időben

a vízből kifelé evickélt búvárruhájában. Azonnal magával ragadta a haenyeók embert próbáló, mégis felemelő világa. Elhatározta, hogy megörökíti mindennapjaikat, a projektnek a Happy Haenyeo nevet adta: „Csodálatosak és erősek ezek a nők, szeretném, ha az egész világ megismerné ezt az egyre fogyó, különleges közösséget” – mesélte lapunknak a fotós. Képeiből 2017-ben kétnyelvű fotóalbum is megjelent, Y. Zin Kim pedig elszántan igyekszik segíteni a halászoknak abban, hogy megvédjék Csedzsu értékeit.

A hagyomány több száz évre nyúlik vissza, és Dél-Koreán kívül a világon egyedül Japánban él, de ott az amának hívott nők ma inkább gyöngyhalászattal foglalkoznak. A csedzsui nők a 18. században kezdtek el búvárkodni, miután a háborúkban sok férfi elesett, és a család éhezett. Mivel a sziget talaja nehezen művelhető meg, a halászat máig a haenyeók egyik legfontosabb bevételi, illetve élelmiszerforrása. Ezek a többnyire 60 és 80 év közötti nők, akikről számos írás és mese szól, oxigénpalack nélkül merülnek, hogy a családjuknak, illetve a helyi halászati szövetkezeteknek tintahalat, különféle kagylókat és halakat, tengeri sünt, tengeri uborkát és vízinövényeket gyűjtsenek.

„Nem számoltam, hány nővel találkoztam az évek során, de úgy tudom, majdnem háromszázan vannak 80 év fölött, a 70–79 éves korosztályban több mint ezren foglalkoznak ezzel, de 90 fölöttiek is akadnak közöttük” – mesélte a fotós. Bár első látásra a haenyeók töpörödött öregasszonyoknak tűnhetnek, az erejük, szívósságuk annál lenyűgözőbb, a tudásuk pedig a tengerbiológusokéval vetekszik.