Mom Bod - De mi az az anyatest?

Fájdalom, az apatesttel ellentétben az anyatestet általában nem tartják tetszetősnek.

Amikor egy úgynevezett „mom bod”-ot, azaz anyatestet képzelek el, egy bizonyos nőre gondolok, pontosabban egy műanyag babára: a Fisher-Price babaház készletből az anyukára, amit kilencéves koromban kaptam. Kék szemű, pirospozsgás nő, praktikus bubifrizurával, ami jól passzol bebújós, lapos cipőjéhez és térdet takaró, kötényszerű szoknyájához. Nem volt épp túlsúlyos, de volt némi úszógumija, a combján egy-két gödröcskéje, és egy kis pocakja is. Pont úgy nézett ki, ahogy elváratott tőle: egy nő, aki kipottyantott néhány porontyot, és most túlságosan sok energiájába kerül elkísérni őket fociedzésre ahhoz, hogy jutna még ideje beugrani az edzőterembe. Egy nő, akinek zaklatott életvitele megköveteli, hogy a kényelmet a stílus elé helyezze. Egyszóval, ez a baba úgy nézett ki, mint egy anyuka.

Mostanában azonban néhány híresség új, erőt adó megvilágításba helyezte az anyatestet. Tavaly júliusban például Chrissy Teigen modell feltett magáról a Twitterre egy videót a következő aláírással: „Anyatestveszély!”, amelyben megmutatta kicsit megereszkedett hasát és striáit. Az internet imádta. Augusztusban Khloé Kardashiant lapos hassal és karcsú derékkal fényképezték le a tengerparton – csupán négy hónappal azután, hogy életet adott lányának, True-nak. A TMZ szerint Khloé a „bosszúálló testfilozófiáját” alkalmazta, mikor bemutatta „szexi anyatestét”. Az internet ezt is imádta.

Az anyatest körül kialakult vita zavarba ejtő. A szülés utáni testre vagy úgy tekintenek, mint az erő és a büszkeség forrására – mutogasd a narancsbőröd és ne takargasd a hegeidet –, vagy úgy, mint amit szégyenkezve ingruhák és kaftánok alá kell rejteni, már ha tulajdonosuk egyáltalán elhagyja a házat. Mint anya (és minden bizonnyal anyatestű) nem vagyok biztos benne, hogy bármelyik koncepcióval is egyetértenék. Az anyatest fogalma úgy, ahogy van, butaság. Igen, anya vagyok. Igen, van egy testem. Vagyok még lány, nővér, feleség és hű barátnő. Többé vagy kevésbé ezek a kapcsolatok is hatottak a testemre. A csillagjegyszerű anyajegyeket a hasamon például a családom apai ágától örököltem, akik telis-tele vannak velük. Köztük a nagymamám is, aki elképesztően jó nő, és mindig abban bízom, hogy rá hasonlítok. Akkor most nekem tulajdonképpen szexi nagymamatestem van?

Természetesen nem titok, hogy a nők teste drámai változásokon megy keresztül a terhesség és a szülés során. A törzsük és a combjuk striákkal lehet tele, a hasuk petyhüdt lesz, akármennyi felülést is csinálnak, a mellük összeaszalódik, amint abbahagyják a szoptatást, és két kipukkadt tükörtojásra emlékeztet. Sajnálattal közlöm, ez mind igaz. Ráadásul attól függetlenül, mit akarnak velünk Kardashianék elhitetni, a változások egy része visszafordíthatatlan, mindegy, mennyit diétázunk és edzünk. Mint egy távozó Airbnb-vendég, az a valaki, aki akkor a testünkben élt, biztosan hátrahagy valamit az ottlétéből.

Én 27 kilót híztam a terhességem alatt. Az első néhány hónapban, a szülés után úgy éreztem magam, mint Vincent D'Onofrio karaktere, a szörnyűséges Edgar a Men in Blackből, csak én még hónapokig vonszoltam magamon ezt a fertelmes emberi jelmezt. És bár végül leadtam minden terhességi pluszsúlyt, nem tudom figyelmen kívül hagyni összetöpörödött mellemet és még mindig látható császármetszéses vágásomat, egyben muszáj gyászolnom a feszes hasú, hetyke cicikkel megáldott huszonévest, aki egykor voltam. Fantasztikus, hogy egyes nők, mint Khloé Kardashian képesek visszapattanni a babavállalás előtti testükbe (ne feledjük: dadák, edzők, dietetikusok és krioterápiás spákba szóló örökbérletek segítségével, amiket mi sosem engedhetnénk meg magunknak); és ugyanennyire csodálatos, hogy Chrissy Teigen és mások elfogadják szülés utáni testüket, striákkal, narancsbőrrel és sebes, véres mellbimbókkal együtt.

De én vitába szállok azzal az elképzeléssel, hogy a testemről két elkülönített fázisban – azaz gyerek előtti és szülés utáni test – kelljen beszélni. A kultúra, amelyben élünk, azt sugározza az anyák felé, hogy teljesen mások voltunk, amikor még nem volt gyerekünk, mintha a szerepeinket az évad közepén más színészeknek adnánk át. Abban a pillanatban, ahogy anyákká válunk, életünk minden egyéb vonatkozásának is összhangba kell kerülnie az új identitásunkkal, innentől minden megkapja az „anya” előtagot: anyafrizura, anyafarmer, anyaautó, anyatest.

Az anyaság sokféleképpen alakít át minket. Sosem fogok úgy kinézni, mint a fiam születése előtt. Ez nem annyira rossz vagy jó dolog, mint inkább biológiai realitás. De teljesen rendben van, ha mindez ellentétes érzéseket kelt bennünk. Az én testem sem az erőnek, sem a szégyennek nem forrása. Az én testem egyszerűen csak van.