„Visszakapni a szabadságot” – EMDR terápia a trauma utáni életért

A traumák feldolgozása nem feltétlenül csak szóbeli megosztás és kognitív folyamatok segítségével történhet. Az EMDR-terápia ugyan intenzív és érzelmileg megterhelő folyamat lehet, de gyakran rövidebb idő alatt is mélyreható változást eredményez. 

Steinberg Johanna, klinikai szakpszichológussal beszélgettünk EMDR-terapeuta a trauma feldolgozásáról, és a változás lehetőségéről.

EMDR: mi is ez pontosan?

Az EMDR-terápia (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) a pszichoterápiás módszerek között az egyik leghatékonyabb eszköz a megterhelő vagy traumatikus élmények feldolgozásában. Eredetileg poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kezelésére fejlesztették ki, de ma már számos más lelki nehézségnél is sikerrel alkalmazzák. A módszert az 1980-as évek végén dolgozta ki Francine Shapiro amerikai pszichológusnő, és azóta az egyik legtöbbet kutatott pszichoterápiás eljárássá vált, amelynek hatékonyságát több száz nemzetközi tanulmány igazolja.

Steinberg Johanna klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és EMDR-terapeuta. Az ELTE pszichológia szakán és a SOTE klinikai szakpszichológus képzésén végzett, pszichoterápiát a Tündérhegyi Európai Pszichoterapeuta Képzésen (TEPKI) tanult.
Többek között kríziskezelő központban, gyermekjóléti szolgálatnál, családsegítő központban és az áldozatsegítés területén dolgozott, jelenleg terápiás munkája mellett oktat is. Fő területe a poszttraumás állapotok kezelése, de foglalkozik szorongásos, hangulati és személyiségzavarokkal, gyász- és veszteségélmények feldolgozásával, valamint önismereti terápiákkal. A pszichoanalitikusan orientált terápiával, vagy EMDR terápiával támogatja a hozzá fordulókat.

fókuszban a trauma

„Az EMDR-terápia egy trauma-fókuszú pszichoterápia” – magyarázza Steinberg Johanna. „Minden olyan nehézség vagy tünet kezelésére alkalmas lehet, ami valamilyen módon traumatikus élmények következtében jött létre.” Eredetileg a PTSD kezelésében használták, de ma már látható, hogy „szorongásos, hangulati, kényszeres zavarok, sőt fájdalom-szindrómák mögött is gyakran traumatikus események húzódnak meg, és ezeknél is hatékony az EMDR.” A terápia abban segít, hogy a múltbeli események ne irányítsák tovább a jelent:

Sokszor nem a trauma maga, hanem az arra adott belső reakciók, a rögzült érzelmi és testi minták okozzák a nehézségeket. Az EMDR ezeket segít újrarendezni.

Kinek ajánlott ez a terápia? 

Különösen hatékony, ha a tünetek valamilyen megterhelő eseményhez köthetők – balesethez, veszteséghez, erőszakhoz, vagy akár gyermekkori kapcsolati nehézségekhez.

Nemcsak a sokkoló traumák okozhatnak tüneteket, hanem a csendesebb, kapcsolati traumatizáció is vezethet nehézségekhez

– mondja a szakértő.

Nem javasolt viszont „aktív pszichotikus állapotban vagy olyan esetekben, ahol nem megterhelő esemény váltotta ki a problémát”. Ilyenkor más típusú pszichoterápiás megközelítés szükséges.

Elképzelhető, hogy valaki még nem elég stabil ahhoz, hogy traumakonfrontáció történjen. Ilyenkor előbb valamiféle nyugvópontot kell találni az életében vagy a tüneteiben, mielőtt a feldolgozásba belefogunk.

Kettős figyelem

Az EMDR legkülönlegesebb eleme a szemmozgásos, úgynevezett bilaterális stimuláció. „A terapeuta a páciens szeme előtt jobbra-balra mozgatja a kezét, miközben a páciens tekintetével követi ezt a mozgást” – magyarázza Steinberg Johanna. „Ez a két agyfélteke váltott aktiválása gyors deszenzitizációt, azaz az érzékenység csökkenését idéz elő: a megterhelés, a feszültség nagyon gyorsan tud csökkenni.”

A bilaterális stimuláció más formában is működhet: „Lehet váltott érintéssel – például a páciens vállán vagy kezén –, vagy akár auditív módon is. A szemmozgás és a taktilis forma a leghatékonyabb. A folyamat során „nem az átbeszélés történik, hanem egy belső asszociációs folyamat, amit a szemmozgásokkal kísérünk. Ezek megkönnyítik, hogy olyan tartalmak is be tudjanak emelődni, amiket addig az ember hárított, mert túl sok volt.” Az EMDR tehát nem elsősorban gondolati úton hat. „A kognitív terápiák gyakran felülről, a gondolataink szintjéről közelítenek, az EMDR viszont lentről felfelé ható folyamat – a testi és érzelmi élmény szintjén indít el változást.”

Fázisok és időtartam

„Minden traumaterápia három szakaszból épül föl: stabilizáció, konfrontáció és integráció” – mondja a szakértő.
„Az EMDR-nek ezen belül nyolc szakaszos protokollja van, amiben benne van a stabilizáció is. Ezután történik a traumatikus élmények feldolgozása a szemmozgásos technikával, majd az integráció, amikor az esemény már a múlt részeként kezelhető.”

A terápia célja nem a felejtés, hanem a megértés:

Amit történt, azt nem tudjuk, és nem is akarjuk meg nem történtté tenni. Csak az eseményhez való viszonyulásunkat tudjuk megváltoztatni, hogy az lezárható legyen, a múlthoz tartozzon, és a vele kapcsolatos bűntudat vagy szégyen feloldhatóvá váljon.

A folyamat hossza egyénenként változik. „Minél egyszerűbb és egyértelműbb a trauma, annál gyorsabban le tud zajlani, akár néhány alkalom is elég hozzá. Egy konkrét emlék feldolgozása általában három–öt ülés szükséges. Komplexebb, gyermekkori, hosszú távú traumák esetén természetesen hosszabb folyamatra van szükség.”

Biztonság és szakértelem

„Az EMDR nem egy technika, hanem egy típusú pszichoterápia” – hangsúlyozza Steinberg Johanna. „Fontos, hogy csak képzett szakember alkalmazza.” A módszer magyarországi elterjesztésére 2013-ban megalakult a Magyar EMDR Egyesület. „Az egyesület célja egyrészt az ismeretterjesztés, másrészt a minőségbiztosítás: hogy valóban jól képzett szakemberek használják ezt a módszert. Ez egy erős eszköz, ezért fontos, hogy avatott kezekben legyen.”

• A módszer tudományosan megalapozott: „Az EMDR-nek elég kötött protokollja van, ezért nagyon jól kutatható, és pontosan mérhető, mit csináltunk és mi lett az eredménye. Ez is a hatékonyságának egyik bizonyítéka.”

Visszakapni a szabadságot

„Az EMDR egy nagyon varázslatos módszer” – fogalmaz Steinberg Johanna. „Tényleg lenyűgöző tud lenni, ahogy emberek belső folyamataiban  ilyen gyorsan és milyen mélyrehatóan tudnak jönni változások – érzelmi és testi szinten is.” A szakember szerint ez a terápia segíthet abban, hogy a tudás és az érzés végre összhangba kerüljön:
„Sokszor eljutunk odáig, hogy igen, tudom, hogy nem én voltam a hibás, de belül mégsem érezzük ezt. Az EMDR ebben segít: hogy ne csak tudjuk, hanem érezzük is, hogy a múlt már a múlté.”

Ha valakit bűntudat vagy szégyen terhel, az EMDR a méltóságát tudja visszaadni, sőt bizonyos értelemben a szabadságát is – hogy már úgy reagáljon az életre, hogy tényleg arra ad reakciót, ami éppen történik és ne a múltbeli sebek irányítsák.