A menstruációs szegénység és társadalmi kirekesztés még mindig hatalmas probléma.
Valószínűleg rengetegen nem gondolnák, de annak ellenére, hogy a nyugati országokban a menstruáció most sokkal inkább már egy ökológiai probléma, a világ számos részén még mindig stigmának számít. Sőt, rengeteg kultúrában a nőket a ciklusuk miatt megalázzák és diszkriminálják.
Indiában például a lányok 20%-át dobják ki az iskolákból az első menzeszük során, Ugandában ez az arány 57%-os. Malawiban a fejlődő korba lépő lányok 70%-a kénytelen kihagyni az iskolát olyankor, mert nincs lehetőségük megmosni a kezüket vagy tisztasági betétet cserélni.
Ugyanez a helyzet Afrikában, ahol a fiatal nők 40%-a nem jár iskolába a menzeszük idején a higiéniai termékek hiánya miatt és azért, mert a hagyományok és a kultúra szerint társadalmi kirekesztés jár a havi vérzésért.
India és Nepál egyes területein a nőket kiűzik az otthonukból a menzeszük idején, ezért ezt a pár napot kunyhóban vagy istállóban kényszerülnek átvészelni. A pszichológiai erőszak ellen az utóbbi években egyre több figyelemfelkeltő kampány és intervenció született, hogy minél hamarabb eltüntethessük ezt a stigmát az egész világból.
Az igazság, hogy nyugaton a lányok az első menstruációjukat (még mindig azt szokás mondani, hogy "most már nő vagy", pedig egy 11, 12, 13, 14 évesen még egyáltalán nem vagy nő) ma már sokkal jobban élik meg, mint öt, tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Ma már szerencsére keményen dolgoznak azért, hogy a menstruáció ne egy olyan téma és folyamat legyen, amit a nőknek titkolniuk és szégyellniük kell.
2020-ban a menstruáció nagyjából elfogadott téma az általános beszélgetésekben, de ez nem volt mindig így. A 30-as éveiben járó felnőttek már egyre kényelmesebben érzik magukat, ha erről beszélnek, még a férfiak körében is. Társadalmi szinten a menstruációs ciklus egy nagyon erőteljes téma, a közösségi médián egy ideig még saját emoji is tartozott hozzá: egy csepp vér, és szerintünk Edvard Munch Sikoly című festményére hasonlító smiley, ami kifejezi a fájdalmat, a végtelen görcsölést és azt, hogy néha egy-egy napig ki sem tudunk kelni az ágyból. De az emojikon és a hashtageken túl, rengeteg oldal foglalkozik olyan kampányokkal, melyek az Európa határain túl élő nők helyzetét próbálják javítani.
Ezért is volt olyan nagyszerű, hogy a tavalyi Oscar-gálán díjat kapott a menstruációról szóló rövid dokumentumfilm, ami bemutatja, hogy Indiában nők millióit érinti a havonta jelentkező menstruációjukkal kapcsolatos megszégyenítés. A Period. End of Sentence c. film Indiában játszódik, és arra a témára fókuszál, amiről oly kevesen mernek beszélni: hogy a nőket kirekesztik a szent imahelyekről a menstruációjuk idején, a kevés mosdó és a tisztálkodási szerek hiányáról, és hogy emiatt nem tudnak iskolába és munkába menni. A fiatal lányok túl sok erőszakkal szembesülnek csak azért, mert menstruálnak. Az Oscar-díjas dokumentumfilm csak a kezdet volt, az egyre több kampány és felszólalás, aktivizmus segíteni fog, hogy lassan, de biztosan haladhassunk előre, hogy egy nőnek se kelljen szégyenkeznie a menzesze miatt.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!