7 ok, amiért párkapcsolatban is megéri egy kicsit függetlennek maradni

A függetlenség közelebb hoz egymáshoz.

Ha van valami, amit sosem értettem igazán, az az, hogy ha valamelyik ismerősöm szerelmes lesz valakibe, az miért jelenti azt, hogy sülve-főve együtt kell vele lennie. Rengeteg embert ismerek, akiket hirtelen teljesen beszippantott egy új párkapcsolat, és csak akkor jöttek elő, ha a párjuk épp nem volt a városban, vagy szakítottak.

Nem csupán nagyon fájdalmas érzés, hogy csak egy ideiglenes pótlék vagy, amíg a hármas számú pasi a Tinderről be nem jön a képbe, de ha olyasvalaki vagy, aki nem adja fel magát teljesen egy párkapcsolatban, akkor eltűnődsz azon, hogy vajon érzéketlen robot vagy-e, aki nem képes „igaz szerelemre” csak azért, mert még mindig fontosak neked a közös baráti reggelik és a karriered. Szerencsére a szingliség bizonyos aspektusainak megtartása egy párkapcsolatban tulajdonképp a legjobb megközelítés. Dr. Irene S. Levine, PhD, aki pszichológus és a pszichiátria professzora az NYU School of Medicine-en, elmagyarázza, hogyan lehetséges az, hogy a függetlenség a kapcsolatot csak még erősebbé teszi.

1. Ha vannak igazi barátaid, a párod nem fog nyomást érezni, hogy minden szerepet neki kell betöltenie

„A popkultúra romantizálja a mítoszt, miszerint az egyetlen és igaz szerelmed egyben a legjobb barátod is”, mondja Dr. Levine. „Senki, sem egy partner vagy egy barát, nem képes önmagában kielégíteni egy egyénnek a szükségleteit! Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem tudunk megbeszélni a párunkkal, viszont a barátainkkal igen. „A barátok katartikusak, segítenek megoldani a párkapcsolati problémáinkat azzal, hogy beszélgetünk velük, vagy tanácsot kérünk tőlük”, mondja Levine.

2. Akinek van társasági élete a párkapcsolaton kívül, sosem fog unatkozni

Igaz, hogy a duplarandik nagyon szórakoztatóak, de ügyeljünk arra, hogy külön-külön is találkozzunk a barátainkkal (mivel nagyon kegyetlen dolog elhanyagolni a barátokat egy friss párkapcsolat miatt). „A barátságok gazdagíthatják a partnerek közötti kapcsolatot is”, mondja Dr. Levine. „A barátok révén új tapasztalatokra tehetünk szert, szélesedik az érdeklődési- és a látókörünk, így fennmarad a szenvedély a partnerek között, amely különben könnyen kihunyhat.”

3. Ha időt fordítasz a karrieredre, akkor törvényszerű, hogy több dolog lesz, amiről tudtok majd beszélgetni

A teljesen már érdeklődési körök vagy karrierutak több lehetőséget nyújtanak a beszélgetésekre. Ha ugyanolyan végzettségetek vagy munkátok van, akkor a személyes tapasztalatok megbeszélése segíthet „jobban megérteni egymás karrierútját vagy a munkahelyi kellemetlenségeket”, mondja Dr. Levine. „Az azonosság és a különbözőség megfelelő elegye biztosítja a legjobbat mindkét fél számára.”

4. Ha van saját hobbid, az minden másban is nagyobb önbizalmat hoz

A kutatások azt mutatják, hogy a saját komplexitásunk (avagy, ha megosztjuk az életünket a párkapcsolat, a barátok, a család, a karrier, a hobbi és stb. között) csökkenti a depresszió és a stressz tüneteit. Ez nagyon egyszerű: ha az egész életed csak a párkapcsolatodról szól, akkor egy kis veszekedés a partnereddel már a világ végét jelentheti. De ha vannak barátaid, karriered, és egy sziklamászó csoport, ahová minden csütörtökön eljársz, akkor az egész sokkal arányosabbnak érződik.

5. Egy-két külön töltött este segít megőrizni az egészséges mértékű titokzatosságot a párkapcsolatban

Van valami nagyon unalmas abban, ha mindent tudsz a párodról, annak ellenére, hogy ez tűnik egy párkapcsolat alapvető céljának. De ha megtartotok magatoknak egy és mást a személyiségetekből, az csak fokozza a kíváncsiságot és a vonzalmat. Barack Obama egy 1995-ös New Yorker interjúban mondott egy nagyon jót Michellel és magával kapcsolatban: „Ez a feszültség a meghittség és a titokzatosság között az, ami igazán erőssé tesz valamit, mert amíg az ember építi a bizalmat, a jólétet és kölcsönös támogatást, megmarad egyfajta kíváncsiság a másik személyével kapcsolatban.”

6. Ha énidőt kérünk, az segít abban, hogy felismerjük, ha a partnerünk kontrollálni akar minket

Ha már a kezdeteknél tisztázzuk, hogy szükségünk van saját térre, hogy elrendezzük a dolgainkat, ami tökéletesen érthető igény, akkor azonnal tudni fogjuk a partnerünk reakciói alapján, hogy ő megfelelő társ-e vagy sem. „Néha érezhetünk nyomást egy olyan partner részéről, aki folyamatos törődést és bíztatást igényel”, mondja Dr. Levine. „Vagy az egyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél függetlensége bántó az ő számára." Sosem kellene rosszul éreznünk magunkat amiatt, hogy a Netflix nézés helyett inkább a munkahelyi csapatot választjuk, vagy elmegyünk kirándulni a legjobb barátainkkal, és hogy emiatt a partnerünk paranoiássá válik, mert azt hiszi, hogy megcsaljuk őt.

7. Ha követted a fentebbi pontokat, de ennek ellenére szakítás lett a vége, legalább nem fogod úgy érezni, hogy az egész életed tönkrement

„Kevés olyan fájdalmas dolog van, mint a szakítás, különösképp, ha ez nem a mi döntésünk volt, de a fájdalom még rosszabb akkor, ha a kapcsolat az egész világot jelentette számunkra”, mondja Dr. Levine. „Ha az összes időnket nem egyetlen kapcsolatba öljük bele, akkor nem lesz akkora a hiányzó űr, amit be kell tölteni.”

Nincs rosszabb annál, minthogy beáldozzuk a munkánkat vagy a barátainkat egy kapcsolatért. Most légy egy kicsit egyedül, találd meg önmagad, hogy milyen karrierre vágysz, milyen új barátságokat fogsz szerezni. Ezen kívül: ha ezeket a dolgokat előtérbe helyezed, legyél akár szingli, akár párkapcsolatban élő, csak jobbá válik az életed. Miért érnénk be kevesebbel?