Quantcast

Incredible women

Czöndör Katalin: „Biológusként engem az élet valódi működése érdekelt”

Czöndör Katalin: „Biológusként engem az élet valódi működése érdekelt”
© Ajkai Dávid

Fantasztikus nők, lenyűgöző életutak – Incredible women sorozatunkban olyan inspiráló történeteket mutatunk be, melyekből mindenki erőt meríthet. Ezúttal Czöndör Katalin neurobiológussal, vállalkozóval beszélgettünk.

„Elfelejtettem figyelmeztetni, hogy az én karrierem nem egy klasszikus történet” – kezdi a L’Oréal-UNESCO Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért legelső magyar díjazottja. Miután megismerem a részleteket, megnyugtatom. Sőt, örülök.

Pedig lépésről lépésre egyre határozottabban emelkedő út vezetett Katalin előtt a tudományos világ felső szintjéig. Berlin keleti felén született, hazaköltöztek, majd éppen a fal leomlásakor élt ott ismét pár évig általános iskolásként, de nem tudja megmondani, a németektől hozza-e végtelen precizitását. Budapesti kamaszként Jane Goodallt olvasott és az állatkertben önkénteskedett, majd amikor 18 éves korában a Nők Lapja meginterjúvolta, a fogságban élő majmok visszavadítását nevezte meg felnőttkori álomszakmájának. Pár év múlva „extrém módon sokat tanultam az egyetemen, közben zavart, hogy bár biológusként engem az élet valódi működése érdekelt, a fajok töménytelen mennyiségű latin nevének bemagolását várták el tőlünk a folyamatok megértése mellett.” Később ő is megtapasztalta, hogy az egyetemen még 60-40 százalék a lányok-fiúk aránya, de ahogy a diplomája után haladt előre a ranglétrán, gyorsan fordult a kocka, és a tudományos világban egyre inkább férfiak dominálják a pozíciókat. Minél magasabban nézett körbe maga körül, annál inkább. Summa cum laude PhD diplomázott, majd hat évig Franciaországban kutatva megtapasztalta a qualité supérieure körülményeket: ott kidobták azokat az elhasznált kutatási segédeszközöket, amiket a pesti laboratóriumokban 12 óra mikroszkópozás után még elmosogatnak este a fáradt magyar kutatók.

Közben a hús-vér testtől egyre inkább a kérdésekkel teli lélek felé fordult. Kitüntetéses eredménnyel elvégezte a Károlin a mentálhigiénés segítő szakember képzést, majd Írországtól az Egyesült Államokon át Skóciáig tanult az Enneagramm nevű személyiségpszichológiai rendszerről, amely az ember működésének másfajta megközelítéséről szól. A tudományos eredmények és a díjak ellenére lassan bevallotta magának: nem akar egydimenziós kutató lenni. Élete legnagyobb dilemmája állt előtte, majd hosszú előkészítés után végleg elvágta ezt a vonalat: a tudományos külvilág és az ismerősök meglepetésre 35 éves korában lezárta életének ezt az időszakát. Kevesen mernek letérni a sínről, amin húzzák, tolják őket. Azóta szabadabb és boldogabb.

Persze nem unatkozik. Könyvet írt Elménk hatalma a testünk felett címmel, majd vállalkozást indított, főleg orvostechnikai eszközök fejlesztésével és tanúsításával kapcsolatos tudományos tanácsadásra. Mint mondja, élvezi, hogy van „gyakorlati, segítő haszna az emberek számára”. Szabadidejében évek óta selymet fest, kis boltja működik a Meskán, ahol vásárolhatunk tőle, és bő egy esztendeje kungfuzik. Egyáltalán nem meglepő, hogy a saolin szerzetesek egykori harcművészeti tanításait választotta, amelyek sosem csak az önvédelemről  szóltak, hanem hosszú évszázadok óta az elme fejlesztésére is törekednek.

A cikk eredetileg az Elle magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.