Grecsó Krisztián az ELLE podcast, az Apakontextus új epizódjában Nyáry Krisztiánnak mesél az örökbefogadásról, a józsaru-szerepről, a szigorú apai mintákról, a lányos apaságról és arról, hogyan tanulja újra egy férfi a világot, amikor lánya születik
Grecsó Krisztián apaságtörténetében a hosszú várakozás után minden nagyon gyorsan történt. A hívás fél egykor érkezett, a kérdés pedig már nem az volt, hogy szeretne-e apa lenni, hanem hogy mikortól tud GYES-re menni.
Jó, jó, Judit, és mikortól? Az volt fél egykor. Hát egytől
– idézi fel a beszélgetés egyik abszurd, mégis nagyon pontos mondatát.
Az örökbefogadás hirtelensége különösen élesen mutatja meg, mennyire nehéz felkészülni arra, amire mindenki fel akar készülni. Grecsó szerint egy átlagos magyar család sokszor az autó érkezésére is jobban fel van készülve, mint arra, hogyan változik meg az élete, amikor gyereke születik.
Az első találkozás eredetileg csak „rápillantás” lett volna. A kórházi rend azonban gyorsan felülírta a fokozatosságot: a főnővér előbb Juditnak mondta, hogy „Anyuka, tessék bemosakodni”, majd Grecsó Krisztián is megkapta a maga mondatát:
Apuka, tessék bemosakodni.
A jelenet egyszerre komikus és sorsszerű. Amit elvileg három napos, óvatos ismerkedésként képzeltek el, az néhány perc alatt családdá rendeződött. A gyereket odaadták, a helyzet eldőlt, és nem nagyon maradt tér arra, hogy bárki kívülről nézze tovább a saját életét.
Grecsó Krisztián úgy készült az apaságra, hogy tudatosabb és szigorúbb lesz. Gyerekkorából erős apai kereteket hozott: az édesapja katonaként, majd egy katonai börtön miatt csak később került haza, Grecsó pedig emlékszik arra, milyen volt megismerni a saját apját. Ez a szigor egyszerre adott neki tartást és biztonságot.
Aztán apa lett, és minden másképp alakult. A lánya nevetve mondta neki, hogy „szegény apa”, mert ebből a szigorú tervből nem sok valósult meg. Grecsó inkább ösztönös, intim, nagyon lágy apa lett, akinek meg kellett tanulnia, hogy ne mindig ő legyen a józsaru. Nem azért, mert a gyereknek kevesebb szeretetre van szüksége, hanem mert a szeretet önmagában nem mindig elég keret.
Nyáry Krisztián egyik kérdése a beszélgetés legfontosabb rétegét nyitja meg: mit tanít egy apa a lányának a férfiakról? Grecsó válasza szerint akkor is mintát ad, amikor nem beszél róla. Ahogyan a nőkhöz viszonyul, ahogyan a feleségével bánik, ahogyan egy házasságot működtet, mind része annak a tudásnak, amelyet a gyerek figyel.
A gyerekek ráadásul nemcsak a hangos jeleneteket érzik. Grecsó felidézi, hogy a lánya képes volt kimondani: „de miért hallgattok így?” A kérdésben benne van minden, amit a felnőttek néha el szeretnének rejteni. A gyerek nem azt akarja, hogy a szülők ne kiabáljanak, hanem azt, hogy ne legyenek rosszban.
Grecsó Krisztián arról is beszél az új podcast beszélgetésben, hogy lánya mellett másképp értette meg, hogyan kezeli a magyar társadalom a nőket. Nem elméletként, nem kívülről, hanem egy olyan ember apjaként, akinek minden áron azt szeretné, hogy működjön a világ.
Szerinte már óvodában elindul a fiúk kiemelése, sokszor egészen ösztönösen. Amikor egy kislány azzal jön haza, hogy a fiúk mindent jobban tudnak, az nem apró gyerekmondat, hanem társadalmi lecke. Egy apának ilyenkor nemcsak szeretnie kell, hanem ellenirányba is dolgoznia: megmutatni, hogy a világ nem attól természetes, hogy régen is így működött.
Az Apakontextus ezen epizódját a HiPP támogatja, amely már több mint 125 éve segíti a szülőket abban, hogy a legjobbat adhassák gyermekeik számára. A HiPP-nél a természetesség és a biominőség nem trend, hanem generációkon átívelő hagyomány. A márka már a várandósság kezdetétől egészen kisgyermekkorig végigkíséri a családokat és biztos pontot nyújt az édesapák számára.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!