Hogyan írhatunk regényt? Tippek sikeres íróktól

Szakértők tanácsai az első könyv megszületéséhez.

Egyre többen keresik azokat a lehetőségeket, amiben kreatívak és produktívak lehetnek az elszigeteltség idején. Azoknak, akik már régóta fontolgatják, hogy megírják első regényüket, de nem tudták, hogyan fogjanak neki, és milyennek kell lenni a kész kéziratnak, most itt a megfelelő alkalom, hogy elkezdjék. Az Elle kiadók ismert szerzőit és ügynökeit kérte fel, hogy osszák meg gondolataikat az írással kapcsolatban, és a kezdőknek adjanak néhány hasznos útmutatót.

Sharlene Teo, a Ponti szerzője szerint a legrosszabb dolog, ha túl szigorúak vagyunk magunkkal. „Szorongással teli napokat élünk meg. Éppen ezért legyünk kedvesek önmagunkhoz, ne feszüljünk rá az írásra. Ne feledjük, hogy azok a könyvek, amelyeket annyira élvezünk és csodálunk, több szerkesztésen és  átdolgozáson mentek át.”

Az Aitken Alexander Associates irodalmi ügynöke, Emma Paterson azt reméli, hogy a bezártság még nagyobb kreativitásra késztet. „Kíváncsi vagyok, hogyan győzi le az írói képzelet azt, hogy a szerzőnek egy szobában, teljesen elszigetelten a világtól kell alkotnia.”

Motiváció keresése

Amikor elkezdjük az írást, rájövünk, hogy nincs tökéletes módszer a határidő betartására. Sharlene Teo Ponti regényét nyugodt körülmények között írta. "Folyékonyan dolgoztam, és nem tűztem ki napi célokat, mint például 500 karakter megírását." Sharlene hangsúlyozza, hogy a kreatív folyamat során olvassuk el más írók munkáit, a hír és a közösségi média felületeit viszont csak szórakoztatásként figyeljük. Hasznosnak tartja filmek nézését és a zenehallgatást. „Ha elakadunk, keressünk kapcsolatot más művészeti ágakkal, amelyek továbblendítenek, provokálnak vagy talányok megfejtésére késztetnek minket.”

Zing módszere példa arra, hogy nyomás alatt is jól működjünk. „Napi 1000 szót kellett írnom a határidő betartása miatt. Bár beismerem, hogy ez volt életem legnehezebb munkája, mégis úgy vélem, hogy a kilátástalannak tűnő feladatokat is végre tudjuk hajtani, ha jól átgondoljuk.”

Az írás folyamata

Az írás megkezdése előtt vegyük figyelembe az eddigi rutinunkat. Zing azt tanácsolja: „Találjuk meg azt az írási ritmust, ami jól működik nálunk. Éjszakai baglyok vagyunk, vagy inkább koránkelők? A lényeg, hogy tekintsünk úgy az írásra, mintha munkába járnánk, rendszeres elfoglaltság legyen.”

Sharlene szerint segíthet, ha kezdetben csak keveset írunk. „Először napi 5 percet foglalkozzunk vele, vagy csak 200 karaktert vessünk papírra, aztán fokozatosan emeljük az adagot, ahogy nekünk jól esik.” Kitalált magának egy motiváló módszert: a naptárában minden napra beírja, hogy az egész regényből hány karaktert ír meg. Ha néhány nap kimarad, nem esik kétségbe, mert a lényeg az, hogy mindig folytassa. „Jegyezzük meg: ha nem a legjobbat írjuk le, az még mindig hasznosabb, mintha semmit se írnánk. Később még kijavíthatjuk.” (Anne Lamott nyomán.)

Az írás feltételei

Zing azt vallja, hogy az íráshoz nincs szükségünk telefonra, mert csak zavar minket. De ez nem azt jelenti, hogy csendben kell dolgoznunk. Sharlene azt javasolja, hogy állítsunk össze egy zenei listát, amelyet írás közben hallgatunk. „Szeretem az első tervezet írását „kidolgozásnak” hívni, mert ez megszünteti a nyomást, és teret enged a kísérletezésnek. Van egy lejátszási listám, amit folyamatosan bővítek, főképp post-rock, lo-fi stílusú zenével. A filmzene pavlovi módon működik, segít a történetre összpontosítani.” Mindkét író szereti a Pomodoro Tracker használatát, mert segít összpontosítani. Ez egy olyan alkalmazás, ami 25 perces kitartó munkára ösztönöz, így távol tart a közösségi média kísértéseitől.

Hogyan pihenhetünk? „Menjünk el sétálni, beszéljünk valakivel telefonon, vagy írjunk jegyzeteket" – mondja Zing. „Ezt a tanácsot kaptam a Milkman írójától, Anna Burns-től, amikor interjút készítettem vele. Ő rengeteget sétál és gondolkodik egész idő alatt!”

Találjunk rá a mi stílusunkra

„Találjuk meg az egyéni hangunkat, és ne tévesszen meg minket a korszellem – tanácsolja Zing. Lehet, hogy a legnagyobb amerikai regényt akarjuk megírni, de valójában szívünk mélyén jó krimiírók vagyunk. Ne harcoljunk az ösztöneinkkel.”

View this post on Instagram

#FORGOTTENWOMEN IS OUT NOW. . Thank you to @oteghauwagba @charlie_craggs for helping me celebrate in style last night at @waterstonestcr and to literally everyone else who helped midwife this beast of a book series into existence. . BEST #IWD2018 EVER Amazon link in my bio

A post shared by Zing Tsjeng (@miss_zing) on Mar 8, 2018 at 1:09am PST

Sharlene azt gondolja: „Ha érdekes emberek vagyunk, az segít abban, hogy kreatívan írjunk. A munka akkor unalmas, ha nem tudunk azonosulni vele. Csak azért nem kell írnunk, hogy publikáljunk valamit. Találjunk ki történeteket, hogy szórakozzunk, gyakoroljunk, fejezzük ki szavakkal a valóságot. Írhatunk azért, hogy jobban megértsük a világot, ha őszinteségre, vigaszra vágyunk. Minden ok felhatalmaz minket arra, hogy írjunk.”

Jellemépítés

Azoknak, akik elakadnak, mert a következő Heathcliffről, vagy Harry Potterről álmodnak, Sharlene nagyszerű tanácsot adott, aminek segítségével kreatívakká válhatnak. “Kezdje azzal, hogy ábrázolja azt az emlékezetes embert, akit legutoljára észrevett – talán felfigyelt nemrég egy idős hölgyre, aki madarakat etetett, vagy egy ideges kutyasétáltatóra, aki zsonglőrködött a kutyáival. Majd vegye elő a jegyzetfüzetét, és írja le ezt a személyt a lehető legrészletesebben. Életkorától kezdve minden megnyilvánulásáig, bármilyen érdekes dolgot jegyezzen fel, ami megragadta a figyelmét.”

Kövesse a Proust kérdőívet. (Kérdéskészlet, amelyre Marcel Proust francia író válaszolt, és amelyet a modern interjúkészítők is gyakran használnak.) A kérdőív célja az egyén valódi természetének felfedése: ezek a karakterépítő következtetések, amelyek segítenek a személyiség kialakulásában. Sharlene olyan kérdéseket tesz fel, mint például: „Milyen esetben hazudik?”, „Ha meg tudna változtatni egy dolgot magán, mi lenne az?” és „Ha étel lenne, milyen étel lenne?”, de ha van ideje, válaszoljon mind a 35 kérdésre, hogy megtalálja a következő főszereplője karakterét.

Felfedezés

Az elmúlt években a nők többféle platformon is hallatják a hangjukat. Az irodalmi ügynök, Emma Paterson azután találkozott Sharlene munkájával, hogy elnyerte a Deborah Rogers Alapítvány Írói Díját. De számos módon fel lehet hívni a bennfentesek figyelmét.

Emma és Emmie megtalálhatók a közösségi médiában, az online folyóiratokban is, hogy reflektorfényben maradjanak. Szeretnek részt venni felolvasásokon, beszélgetnek a könyvrajongókkal és a kritikusokkal. „Fontos, hogy részt vegyünk kreatív, inspiráló rendezvényeken – magyarázza Emmy. Eleinte ez kellemetlennek, fárasztónak tűnik, de sosem tudhatjuk, hogy milyen haszonnal járhat később."

A befejezés után

Az e-mailek kiküldése elég idegesítő feladat. Mielőtt nekilátnánk, nagyon fontos, hogy alapos kutatást végezzünk annak érdekében, hogy milyen ügynökök jöhetnek számításba, hiszen az elsődleges szempont, hogy levelünk célba érjen. Ha felkeltettük a közösségi médiában is aktív kiadók figyelmét, akkor írjunk nekik is e-mailt.

Egy másik tipp Emmie-től: Olvassuk el a nekünk tetsző debütáló írók könyvének fülszövegén, kik méltatták azt, mert ott gyakran találni olyanokat, akiket érdekel egy-egy új tehetség. A legtöbb ügynökség a weboldalán feltünteti azokat az irányelveket, szempontokat, amelyek alapján a regényünkre felhívhatjuk a figyelmet. Általában három fejezetet és a történet összefoglalását kell elküldeni.

És végül...

„Ne feledjük, hogy az írás akkor jó, ha élvezzük, ha szórakoztató számunkra. Lehet olyan ostoba, vad és nevetséges, amennyire csak akarjuk, mert senki sem olvassa el egészen addig, amíg mi nem tekintjük befejezettnek" – mondja Sharlene.