A ma kezdődő könyvfesztiválra megjelent kötetekből válogattunk!
BORÍTÓKÉRT KATT A GALÉRIÁRA! Ma jön igazán lendületbe a 24. . Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely megszokott helyszínén, a Meillenárison várja a látogatókat változatos programokkal, kiállításokkal, könyvbemutatókkal és előadásokkal vasárnap estig.
Az amerikai írónő a nemek arányát javítja a Nobel-díjasok listáján: az 1988-ban kapott Pulitzer-díj után 1993-ban kapta meg ezt az elismerést. Számos műve olvasható magyarul is, így a Nagyonkék, A kedves (amelyből nagyjátékfilm is készült), a Paradicsom, a Szerelem, továbbá a Salamon-ének és a Dzsessz. A Princeton Egyetem nyugalmazott irodalomprofesszorának új regényében a főszereplő egy rabszolgalány, a kis Florens, aki fizetség gyanánt kerül Jacob és felesége, Rebekka háztartásába, és az élete örökre megváltozik. Florens feltűnően éles eszével már gyermekként is kilóg társai közül. Nyolcévesen szakítják el az anyjától, és Jacobéknál együtt szolgál az indián Linával és a titokzatos Bánattal, akit egy zátonyra futott vitorlás roncsai közül menekítettek ki. A tizenhetedik század végén járunk. Négy asszony próbál együttes erővel megbirkózni az új észak-amerikai telepek nehéz körülményeivel, ellentmondásos viszonyaival, míg Jacob maga is azon fáradozik, hogy mind gazdagabbá, szebbé varázsolja a birtokát.
Az Ízek, imák, szerelmek óta tudjuk, egy nő számára egyedül utazni izgalmas is, tanulságos is. Manapság, amikor mindenhol tömeg és zaj vesz körül bennünket, nem véletlenül keressük az alkalmat az elvonulásra: kolostorba, ashramba, a hegyek közé, vagy csak egy magányos vidéki házba, bárhová, ami spirituális menedékhelyet kínál. Ma a legnagyobb luxus az egyedüllét és a csend, az esély, hogy csakis magunkkal foglalkozzunk. A szerző vonattal, autóval, komppal, gyalogszerrel és szamárháton járta végig Németország talán legismertebb zarándokútvonalát, a Luther életének fő helyszíneit összekötő Luther-utat, Drezdától Wittenbergig, Lipcsétől Erfurtig, Weimartól Eisenachig, és közben azt vette észre, hogy felidéződnek az emlékei, és magyarázatot nyernek a saját élete eseményei. Megszökhetünk-e a saját életünkből? Örökre? Vagy átmenetileg? Rálátunk-e önmagunkra, ha egyedül maradunk? Felismerjük-e a sorsunk mintázatát mások történetében? Erre a kérdésre keresi a választ a könyv, amely egyszerre személyes hangú útinapló, szórakoztató kultúrtörténeti kalandozás és izgalmas belső utazás.
A skandináv krimi már régóta női hangon szól, köszönhetően nem utolsó sorban Camilla Läckberg, akit a rajongói sokszor csak úgy emlegetnek: a svéd Agatha Christie. Legújabb könyvében a szerző ezúttal is szülővárosába, Fjällbacka határába kalauzolja el olvasóit. Egy fagyos januári napon egy súlyosan sérült, mezítelen lány botorkál ki az erdőből Fjällbacka határában. Az arra haladó autó a csúszós úton már nem tud megállni, és elgázolja. Az áldozatnak négy hónapja veszett nyoma, amikor hazafelé tartott a lovasiskolából. Sérülései alapján borzalmas kínokat kellett kiállnia, és félő, hogy más fiatal lányok is hasonló sorsra jutottak. Miközben Patrik Hedström és csapata elkezdi felgöngyölíteni az ügyet, a nyomozó felesége, Erica Falck egy régi, gyilkosságba torkolló családi tragédiáról írja újabb könyvét. Az eset szálainak kibogozásában egyedül az emberölésért elítélt családanya segíthetne neki, ő azonban hallgat. Ám Erica soha nem félt a végsőkig elmenni, hogy kiderítse az igazságot.
Néhány éve a nemzetközi könyvpiac szenzációja lett az eredetileg színésznőként dolgozó írónő bemutatkozó regénye, A babaház úrnője. Burton ebben a második regényében is hűséges maradt az időutazáshoz, könyvének cselekménye két sázlon fut. Az egyik helyszín az 1967-es London, ahol a trinidadi Odelle állást kap az előkelő Skelton galériában. Egy nap felbukkan a tehetséges spanyol festő, Isaac Robles egy addig ismeretlen műve, amit a galéria kiállításon akar bemutatni. Odelle-nek feltűnik, milyen különös hatást gyakorol a kép főnökére és pártfogójára, Marjorie Quickre. A történet másik szála a 30-as évek Spanyolországába vezet, ahol Robles, a festő és a húga megismerkedik egy Londonból érkezett műkereskedővel és vonzó lányával, Olive-val. A kereskedőt elbűvöli Robles első képe, ám kirobban a spanyol polgárháború. Mi köti össze ezt a két eseményt, amelyet több mint harminc év választ el?
Akönyv főszereplője, egy mozgássérült fiatal lány a háború poklából kilépve családjával együtt viszontagságos útra vállalkozott. A tizenhat esztendős Nujeen Mustafa drámai kalandok során át, kerekesszékhez kötve menekült el a háború dúlta Szíriából. Tizenhat hónap alatt tengeren és országúton, hajóval és busszal jutott el Török- majd Görögországon át - Magyarországot is érintve - végül Németországba. Christina Lamb újságíró, külügyi tudósító az Én vagyok Malala című, világhírű mű társszerzője ismét egy hősies fiatal történetét meséli el. Nujeen leckét ad nekünk bátorságból, kitartásból és hitből. Hányattatásainak elbeszélésével az írónő szembesíteni akarja a jólétben és békében élő embereket korunk legnagyobb humanitárius katasztrófájával, a szíriai menekültválsággal.
A regény központi alakja a műveltségéről és jótékonykodásáról ismert Wenckheim Krisztina grófnő, Sisi császárné palotahölgye. A magával ragadó regényben a 19. század második felének Magyarországa színes, érzékletes világa tárul elénk: megelevenednek előttünk a nemesi uradalmak hétköznapjai és fényűző ünnepei, a kiegyezés korabeli Pest-Buda mozgalmas élete. A leggazdagabb árva egy kislány története, aki születésekor mesés gazdagságot, grófi címet és a fényűző élet ígéretét kapja. Krisztina édesapja az ország egyik legtekintélyesebb főura, a kígyósi uradalom gazdája, aki súlyos betegségéből csodával határos módon felépülve feleségül veszi kulcsárnője lányát, amivel megbotránkoztatja az örökségre ácsingózó rokonságot. Az esküvő napján hatlovas hintó érkezik a kastély elé, benne a nászajándékkal: egy fekete koporsóval.
Iben Dissing Sandahl: Gyereknevelés dán módra
Dánia évtizedek óta a legboldogabb ország a Földön – de vajon minek köszönhető ez? E könyv szerzői – egy amerikai anya, aki dán férfihez ment feleségül, és egy dán anya, aki gyakorló pszichoterapeuta – szerint a válasz abban rejlik, ahogyan a gyerekeiket nevelik: hiszen boldog gyerekekből boldog, életrevaló felnőttek lesznek. A gyerekek alapvető jóságába vetett hit, az őszinte és hiteles szülői hozzáállás, az elfogadás és az ítélkezésmentesség olyan nevelési alapelvek, amelyeknek eredményeként a gyerekek kiegyensúlyozottak, érzelmileg rugalmasak, empatikusak és együttműködők lesznek – és ezek mind olyan tulajdonságok, amelyek nem csak a gyerek-, hanem a felnőttkori boldogsághoz is szükségesek. Dr. Vekerdy Tamás a könyvhöz írt utószavában bemutatja, hogy a hazai nevelési elvek inkább a könyvben részletezett teljesítményorientált amerikai gyakorlathoz állnak közel, ezért mi is sokat tanulhatunk a világ legboldogabb embereitől a gyereknevelés területén.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!