Stop, stressz! – mikor kell kezelésbe venni a túlzott feszültséget?

Ha eluralkodik rajtunk a mindennapi stressz, abba szó szerint belebetegedhetünk – ezért kell tennünk ellene!

A stressz az elménkben keletkezik, de a testre is hat, és sajnos többnyire negatívan. Alig akad olyan beszélgetés, amelyben ne bukkanna fel a stressz szó: minden stresszt okoz, és mindenki stresszes. Úgy tűnik, manapság indokolatlanul gyakran használjuk ezt a kifejezést – ki fogalmaz már úgy, hogy „túlhajszolt”, ha sok a dolga vagy „rohanásban van”, ha túlvállalta magát határidőkkel, esetleg a nyomott hangulatát „az elvárások okozta nyomásnak” tudja be. Pedig a stressz valóban óriási probléma a modern világban. A tempó túl gyors, és a rossz hírek mindenütt jelen vannak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a stresszt az egészséget fenyegető legnagyobb veszélyek közé sorolta. A stressznek azonban nem feltétlenül kell támadást jelentenie a szervezetünk ellen – lehet energiaforrás is.

Ugrásra készen

A stressz eredetileg csupán a szervezet egészséges reakciója a külső hatásokra. Az agy adrenalint és kortizolt szabadít fel. A szívverés felgyorsul, a vérnyomás emelkedik, az izmok megfeszülnek, a légzés gyorsabbá válik. Felszabadul egy extra adag energia – csúcsteljesítményre válunk képessé – egy rövid időre. Ha azonban a stressz túl gyakran vagy folyamatosan jelentkezik, sőt krónikussá válik, annak súlyos következményei lehetnek. Alvászavar, megnövekedett vérnyomás, feszültség a vállakban és a hátban, valamint legyengült immunrendszer – mind-mind a folyamatosan jelen lévő stressz mellékhatásai.

Lényeges különbség  

Fontos különbséget tenni a jó és a rossz stressz között. Ha egy kellemes esemény következik be – a régóta várt esküvő tervezése, egy nagy utazás vagy az álommunkahely állásinterjúja –, akkor beszélünk pozitív stresszről vagy „eustresszről”. Ez mobilissá, kreatívvá és találékonnyá tesz bennünket. Azonban a belső feszültség, ami kezdetben inspiráló, már rövid idő elteltével megterhelővé válhat. Például, amikor túl rövid határidő, túl nagy felelősség vagy személyes konfliktusok adódnak hozzá. A „distressz” szó a negatív stresszt fejezi ki, amely hosszabb ideig tart, vagy folyamatosan ismétlődik.

Gyakran jár együtt szorongással vagy a tehetetlenség érzésével, például egy nyomasztó munkahelyi projekt, folyamatos családi problémák vagy megoldhatatlan feladatok esetén.

Ezek a helyzetek elszívják az erőnket, és belső gátként működnek. Ezért olyan fontos, hogy minél hamarabb megszakítsuk a szorongást, és ne hagyjuk, hogy eluralkodjon rajtunk! A következő módokon tehetünk ellene: 

Helyes légzés

Ha nem figyelünk oda, a légzésünk gyakran túl gyors és felszínes. Ez azt jelenti, hogy túl kevés oxigén jut a sejtjeinkhez, ami megterheli a szervezetet. Íme egy nagyon egyszerű és hatékony légzőgyakorlat: lélegezzünk be az orrunkon keresztül 6 másodpercig, tartsuk bent a levegőt 7 másodpercig, majd lélegezzünk ki hangosan 8 másodpercig. 

Teázás

A ginszeng ideális segítőtárs belső nyugtalanság és alvásproblémák esetén. Az ajurvédikus ashwagandha növény, amit méltán becéznek álombogyónak, csökkenti a kortizolszintet.

A rózsagyökér a szerotonin (boldogsághormon) termelését serkenti, így segít a fáradtságon és a kimerültségen.

Pihenés a szemnek

Megint túl sokáig ültünk a monitor előtt? A „forró tenyér” praktika egyszerre nyugtatja a szemet és az idegeket. Így végezd: dőlj hátra kényelmesen, és dörzsöld össze a tenyereid a mellkasod előtt gyors tempóban, amíg felmelegszenek. Ezután tedd a kezed a csukott szemhéjadra, és gyakorolj rá finom nyomást. A sötétség, meleg és enyhe nyomás kombinációja jótékonyan hat. Ne felejts el lélegezni!

Izmozzunk!

A progresszív izomrelaxáció (PMR) egy kipróbált és bevált klasszikus, amit Edmund Jacobson amerikai orvos fejlesztett ki az 1920-as években. Az egyes izomcsoportokat egymás után 5-10 másodpercig megfeszítjük, majd elengedjük, és 30-45 másodpercig újra megfeszítjük. A fizikai feszültség és a belső nyugtalanság pillanatok alatt csökken.

Kellemes olvasást!

Egy pszichológiai tanulmány kimutatta, hogy ha egy magával ragadó történetet olvasunk, az már néhány perc után nyugtatóan hat ránk. Egy kitétel van: a történetnek valós eseményeken kell alapulnia. Az életrajzok például kiválóak ehhez. A tudósok szerint az inspiráció és pozitivitás ilyen dózisban csökkenti a stresszt és az idegfeszültséget. Hangoskönyvvel is működik!

Tánccal a stressz ellen

Egyre több helyen elérhetők már hipermodern antistressz-kezelések. Ilyen például a New York-i The Equinox Hotel hullámasztala (wave table), ami a hang- és rezgéshullámoknak köszönhetően 30 perc alatt 3 óra alvásnak megfelelő pihenést kínál. A zene és ritmikus mozgás lazító hatását ennél egyszerűbben is elérheted: tedd fel a kedvenc zenéd, és táncolj 10 percig!

Út a boldogság felé

„Do it”, azaz teendőink listáját mostantól cseréljük le elvégzett feladat, azaz „Did it” listákra. Ezek pozitív érzéseket keltenek a nyomás helyett. Idézd fel a legutóbbi elvégzett feladatot, és gondolj rá 12-15 másodpercig – ennyi idő kell ahhoz, hogy a pozitív érzés elraktározódjon a hosszú távú memóriádban. Minél gyakrabban alkalmazzuk ezt a módszert, annál több pozitív idegpálya épül ki az agyban.

Ennek a cikknek egy korábbi változata az ELLE magazin 2024. tavaszi számában jelent meg.