Torokfájás, láz, bőrproblémák - ma már számtalan testi problémára megoldást találhatunk az interneten. Sőt, egyes applikciókban még diagnózist is kaphatunk fotó alapján. De mi a helyzet a mentális egészséggel? Ott az AI lehet az új pszichológus?
A mentális egészség állapotának felmérése nem egyszerű dolog, sokszor még a pszichológusokat is próbára teszi egy-egy diagnózis megállapítása. Úgy tűnik, a jövőben már nem lesz szükséges a személyes találkozó, és ezen a területen is egyszerűbb megoldásokhoz folyamodhatunk: jön az AI pszichológus.
Az elmúlt néhány évben, a szakembereken kívül, a start up-ok is felismerték, mennyire fontossá vált a mentális egészség. Ennek eredménye, hogy egy sor olyan alkalmazást és eszközt dobtak a piacra, amelyek annak megőrzésében segítenek. Az egyszerűség mellett egy másik nagyon fontos oka is van annak, hogy ez a terület rohamosan fejlődni kezdhet: a páciensek olcsóbban, sokszor a szakember konzultációs díjának töredékéért fordulhatnak ha nem is érző, de értő fülekhez.
Míg a telefonokat gyakran a mentális problémák okozójaként tartják számon, más perspektívát adva a dolognak, akár a megoldást is jelenthetik. A mentálhigiénés applikációk lassan, de biztosan nyerhetik vissza a felhasználók bizalmát, mert úgy tűnik, hatékonyan kezelhetőek vele a lelki problémák.
Ahhoz, hogy hivatalosan diagnosztizálják a depressziót, legalább 5 tünet együttes észlelése szükséges, 2 egymást követő héten keresztül. Ezek a tünetek lehetnek például a szomorúság, az érdeklődés elvesztése, vagy a szokatlan kimerültség is. Nicholas Jacobson, a Dartmouth College Geisel Orvostudományi Karának orvosbiológiai adattudományi és pszichiátriai adjunktusa úgy véli, az AI-ban nagyobb potenciál rejlik, mint az emberi segítségben, elárulta, miért:
A mód, ahogyan a depresszióról gondolkodunk, helytelen. Ha csak a szakirodalomban megírt tüneteket keressük, akkor elsiklunk olyan dolgok felett, amelyek szintén erről árulkodnak, csak nincsenek a tankönyvekben. A depresszió tünetei nagyon gyorsan változnak, a hagyományos kezelések pedig rendkívül lassúak, sok esetben lehetetlen időben kezelni velük a problémát.
Még a legelszántabb páciensek is csak hetente egyszer keresik fel a terapeutájukat. Nem véletlen, sokszor több tízezer forint egy kezelés, ami heti ötször jelentős anyagi megterhelést jelentene. Az okostelefon viszont ennek töredékéért képes naplózni a felhasználó érzelmeit, szokásait, pulzusszámát, hangját, alvási szokásait, sőt, még a közösségi média aktivitásokat is. Ez sokkal átfogóbb képet adhat, mint egy személyes konzultáció, ahol már az őszinteség is kérdőjeles lehet.
Ma már több olyan AI applikáció is létezik, amely az előbb említett adatokat összegyűjtve megállapítja, milyen állapotban van a felhasználó mentális egészsége. Mi több, azt is meg tudja jósolni, mikor változhat pozitív vagy negatív irányba, ha az adott rutint és életmódot követi.
Egy tanulmányban, amelynek társszerzője Jacobson volt idén februárban, a kutatók elkészítették a MoodCapture nevű depresszióérzékelő alkalmazást, amely a felhasználó előlapi kamerájának segítségével automatikusan szelfiket készít, miközben a kliens válaszol a hangulatára vonatkozó kérdésekre. Ezt egy nap 3 alkalommal ismételték meg, ami személyesen kivitelezhetetlen lenne.
Egy mesterséges intelligencia-modell kiértékelte válaszaikat – érzékelve a pillanatnyi érzéseket is, például a szomorúságot és a reménytelenséget –, de még azt is figyelembe vette, milyen környezetben készülnek a fotók. Az alkalmazás eredményesen mutatta ki, a felhasználóknál mikor alakulhat ki depresszió, vagy ki küzdött már akkor is vele. A MoodCapture körülbelül 75 %-os pontossággal azonosította a depresszió tüneteit. Más szóval, ha 1 millió emberből 100 depressziós, a modellnek képesnek kell lennie a 100-ból 75 azonosítására.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!