Így hat a tojássárgája az agyadra a kutatók szerint

Nem is hinnéd, mit tesz az agyaddal ez a finomság.  

A tojás megítélése az elmúlt évtizedekben igazi hullámvasút volt a táplálkozástudományban. Hol szuperélelmiszerként ünnepeltük, hol a koleszterintartalma miatt száműztük az étrendünkből, különösen a sárgáját. Most azonban egy új tanulmány ismét reflektorfénybe helyezi a tojássárháját, amiből kiderül, hogy nem csak az agyunk számára lehet értékes. 

Főszerepben a kolin

A friss eredmények a Aging and Disease című tudományos folyóiratban jelentek meg, ahol a kutatók fiatal felnőttek vérmintáit vizsgálva találtak összefüggést az alacsony kolinszint és az agyi öregedéshez köthető biomarkerek között. A friss kutatás középpontjában a kolin állt, amely egy esszenciális tápanyag, és gyakran a B-vitaminokhoz sorolják. A vizsgálat fiatal, harmincas éveik elején járó felnőttek biomarkereit elemezte, különös tekintettel azokra a jelekre, amelyek az agy biológiai öregedésére utalhatnak. A résztvevők fele elhízottnak számított testtömegindexük alapján, míg a másik fele az egészséges tartományba esett. A kutatók egyértelmű különbséget találtak a két csoport között: az elhízott résztvevők szervezetében jelentősen alacsonyabb kolinszint keringett.

Ez azért figyelemre méltó, mert a kolin alapvető szerepet játszik az idegrendszer működésében. Részt vesz az acetilkolin nevű neurotranszmitter előállításában, amely elengedhetetlen a memória, a tanulás és a hangulatszabályozás szempontjából. Emellett hozzájárul a sejthártyák felépítéséhez és a gyulladásos folyamatok szabályozásához is. A tanulmány eredményei alapján úgy tűnik, hogy a kolin hiánya már fiatal felnőttkorban is kedvezőtlen változásokat indíthat el, amelyek hosszú távon az agy gyorsabb öregedéséhez vezethetnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás nem állítja, hogy a kolin csodaszer, ugyanakkor erős jelzést ad arra, hogy ez a gyakran alábecsült tápanyag sokkal fontosabb lehet, mint korábban gondoltuk, különösen akkor, ha az anyagcsere-egészségünk sem ideális.

A tojássárgája és hatása 

A kolinszint csökkenése nem önmagában keltette fel a kutatók figyelmét, hanem az a tény is, hogy ezzel párhuzamosan más, agyi károsodásra utaló jelek is megjelentek. Az alacsony kolinszinttel rendelkező résztvevőknél magasabb gyulladásszintet, valamint egy bizonyos vérfehérje emelkedett értékeit mérték. Ez a fehérje általában akkor kerül nagyobb mennyiségben a véráramba, amikor idegsejtek sérülnek, így gyakran használják az idegrendszeri károsodás egyik korai jelzőjeként, biomarkereként. Ez arra utal, hogy a kolin hiánya valamilyen módon hozzájárulhat az idegsejtek sérülékenységéhez. A kép még árnyaltabbá válik, ha figyelembe vesszük, hogy korábbi megfigyelések szerint az enyhe kognitív zavarban vagy Alzheimer-kórban elhunyt emberek agyában szintén alacsony kolinszintet találtak.

A kutatók óvatosan fogalmaznak: az eredmények nem bizonyítják, hogy a kolinhiány közvetlenül demenciához vezet. Ugyanakkor felvetik annak lehetőségét, hogy a kolinszint már fiatal korban jelezheti a későbbi kockázatokat, különösen azoknál, akiknél az elhízás és az anyagcsere-problémák jelen vannak. Ez a felismerés új irányt adhat a megelőzésről szóló gondolkodásnak, és ismét ráirányítja a figyelmet az étrend hosszú távú hatásaira.

Ajánlott bevitel

A kolin kapcsán nemcsak az számít, hogy fontos, hanem az is, hogy mennyit viszünk be belőle nap mint nap. Az általános ajánlások szerint a felnőtt férfiak számára napi 550 milligramm, míg a nőknek 400–450 milligramm kolin bevitele lenne ideális. A kutatásban is hangsúlyosan megjelent probléma, hogy az átlagos étrend messze elmarad ettől a mennyiségtől: a legtöbb ember csupán az ajánlott bevitel körülbelül felét fogyasztja el. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a kolin szerepe nemcsak az idegrendszer fejlődésében, hanem annak hosszú távú védelmében is kulcsfontosságú lehet.

Fontos azonban a kontextus: a kutatás nem azt állítja, hogy a kolin pótlása önmagában megoldja az agyi öregedés problémáját. Sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a tartósan alacsony kolinbevitel egy olyan kockázati tényező lehet, amely hosszú távon hozzájárulhat a kedvezőtlen változásokhoz. 

Jöhet egy tojás? 

Ha a kolinbevitel növeléséről van szó, a tojás – különösen a sárgája – továbbra is az egyik legismertebb és legkönnyebben elérhető forrás. Egyetlen főtt tojás nagyjából 147 milligramm kolint tartalmaz, ami már önmagában a napi ajánlott mennyiség jelentős részét fedezi. Ez az adat új megvilágításba helyezi a tojássárgáját, amelyet sokan még mindig elkerülnek a koleszterintől való félelem miatt. A kutatás fényében azonban úgy tűnik, hogy az agyunk szempontjából épp ez a rész hordozza a legnagyobb értéket.

Természetesen nem mindenki fogyaszt tojást, és nem is ez az egyetlen kolinforrás. A tanulmányhoz kapcsolódó ajánlások szerint a marhamáj kiemelkedően gazdag ebben a tápanyagban, de a marhahús, a csirkehús és a szójabab is számottevő mennyiséget tartalmaz. Ezek az élelmiszerek különösen jól illeszkednek egy változatos, kiegyensúlyozott étrendbe, amely nem egyetlen „csodaforrásra”, hanem több, egymást kiegészítő alapanyagra épít.

Via