Nem, a biológiai életkorunkat nem csupán az alvás, a mozgás vagy az étkezés befolyásolhatja.
A biológiai életkor leegyszerűsítve azt mutatja meg, milyen állapotban vannak a sejtjeink, szöveteink és szerveink a tényleges életkorunkhoz képest. Két azonos korú ember szervezete emiatt egészen eltérő tempóban öregedhet. A BBC Science Focus által összegyűjtött kutatások szerint a genetika persze szerepet játszik ebben, de az életmód és a környezet is komoly befolyásoló tényező lehet.
A fejhallgató és a telefon kényelmes kis burkot épít körénk, ám időnként érdemes lehet kilépni belőle. Dr. Amir Levine, a Columbia Egyetem pszichológiai tanszékének docense szerint még az idegenekkel folytatott rövid beszélgetések is erősíthetik a kapcsolódás érzését, sőt egy több mint 300 ezer embert vizsgáló metaanalízis szerint az erősebb társas kapcsolatok alacsonyabb halálozási kockázattal jártak együtt. A magyarázat egyik lehetséges része, hogy a társas biztonságérzet mérsékelheti a tartós stresszt. Ez persze nem azt jelenti, hogy holnaptól minden buszmegállóban életre szóló barátságokat kell kötni, de rövid beszélgetés a szomszéddal, a pénztárossal vagy valakivel a kutyafuttatóban hozzájárulhat az általános jólléthez.
A társas kapcsolatok minősége legalább olyan fontos, mint a mennyiségük. Egy 2026-os amerikai kutatás szerint a rendszeresen feszültséget okozó kapcsolatok összefüggést mutattak a gyorsabb biológiai öregedéssel és több hosszú távú egészségügyi problémával. Persze a problémás kapcsolatokat nem minden esetben könnyű kiiktatni az életünkből, pláne, ha mondjuk közeli szerettünk okozza számunkra azt a bizonyos stresszt. Ilyenkor sokat segíthet a határok meghúzása, ha pedig az adott kapcsolódás tényleg rombolja az életminőséget, akkor fontos lehet átgondolni, valóban megéri-e fenntartani, függetlenül attól, mennyire közeli hozzátartozóról vagy barátról van szó.
Furcsán hangozhat, de az is számíthat, hogyan gondolkodunk a saját életkorunkról. Jean-Marc Lemaître regeneratív medicinával foglalkozó kutató szerint az öregedésről alkotott képünk hatással lehet a motivációnkra, aktivitásunkra és társas életünkre. Egy 2022-es, a Heidelbergi Egyetemhez kapcsolódó kutatásban a magukat fiatalabbnak érző embereknél lassabb kognitív hanyatlással és alacsonyabb halálozással találtak összefüggést. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy elég csak fiatalnak gondolni magunkat, inkább arról lehet szó, hogy a fiatalosabb önkép több aktivitással, kíváncsisággal és társas kapcsolódással járhat együtt.
Egy hosszú nap után csábítóbb lehet bekapcsolni egy sorozatot, mint elindulni egy kiállításra vagy koncertre, pedig a kulturális programoknak is lehet szerepük az egészséges öregedésben. A University College London kutatói olyan, életkorral összefüggő DNS-változásokat vizsgáltak, amelyek alapján azok, akik legalább hetente egyszer valamilyen művészeti vagy kulturális tevékenységben vettek részt, kedvezőbb öregedési mintázatot mutattak azokhoz képest, akik ritkán foglalkoztak ilyesmivel. Ide tartozott például az éneklés, tánc, festés és fotózás, de a múzeum-, könyvtár- vagy kiállításlátogatás is.
Igen, jól olvasod. Akár hiszed, akár nem, de a száj egészsége jóval többről szól, mint a szép mosolyról. Az ínybetegségek gyulladásos folyamatokkal járnak, és több kutatás összefüggést talált közöttük, valamint a szív- és érrendszeri, anyagcsere- és egyéb betegségek között. A napi fogmosás mellett ezért a fogközök tisztítása is fontos része lehet a rutinnak.
Az egyensúlyérzék az életkor előrehaladtával fokozatosan romolhat, pedig fontos szerepe van az elesések megelőzésében. Egy, a British Journal of Sports Medicine-ban közölt vizsgálatban azoknál, akik nem tudtak tíz másodpercig egy lábon állni, magasabb halálozási kockázatot figyeltek meg a következő években. Ez nem azt jelenti, hogy maga az egy lábon állás hosszabb életet garantál, ugyanakkor az egyensúly az általános fizikai állapot egyik jelzője lehet.
A kávé kapcsán alaposan megoszlanak a vélemények. Egyes kutatások egyenesen csodaszerként emlegetik, míg más tanulmányok a negatív hatásaira hívják fel a figyelmet. Az igazság valahol a kettő között lehet, és persze a szakemberek ezt az eshetőséget is aktívan vizsgálják. Egyes megfigyelések pedig arra jutottak, hogy a mérsékelt koffeinfogyasztás alapvetően beleférhet az egészséges életmódba. Egy 2022-es vizsgálatban a napi egy-hat csésze tea fogyasztása alacsonyabb Alzheimer-kór- és vaszkulárisdemencia-kockázattal mutatott összefüggést, valamint a kávé esetében is számos megfigyeléses kutatás kapcsolja a fogyasztást kedvezőbb egészségügyi mutatókhoz. A háttérben a koffein mellett a kávéban és teában található polifenolok is szerepet játszhatnak. Persze itt sem igaz, hogy minél több, annál jobb. Ha a koffein rontja az alvást, szorongást vagy kellemetlen testi tüneteket okoz, érdemes csökkenteni a mennyiséget.
A biológiai öregedés mögött rengeteg tényező áll, ezért egyetlen szokástól sem várható látványos fordulat. A jó hír inkább az, hogy sok apró dolog összeadódhat: a társas kapcsolataink, a mozgás, az étkezési ritmus, a szájhigiénia vagy akár az is, mit csinálunk egy szabad estén, és ezek közül jó néhányon bármelyik életkorban lehet változtatni.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!