Óraátállítás – Íme az ok, amiért a téli időszámítás jobb, mint a nyári

Már csak pár nap és itt az óraátállítás ideje. 

A nyári időszámítás csábítóan hosszú estéket ad, mégis a tested a téli, azaz a standard időhöz igazodik a legkönnyebben. Ez persze nem véletlen, hiszen a reggeli természetes fény az, ami beindítja az ébredést és segít koncentráltabbnak maradni egész nap, míg a késő esti világosság inkább felborítja a belső órát. Szóval mielőtt azt gondolod az óraátállítás rémálom, a téli időszámítás pedig borzalmas, csekkold az okokat, hogy ez valójában miért nem igaz. 

Miért „nyerőbb” a téli idő?

Tudnod kell, hogy a test ritmusát alapvetően a fény szabályozza. Ősszel, az óraátállítást követően korábban kel fel a nap, ami értelemszerűen azt is jelenti, hogy akkor kezd el világosodni, amikor az emberek jelentős része ébred. Ez a természetes, ún. fényfröccs jelzi az agynak, hogy indulhat a nap, a melatonin (az alvási ciklust irányító hormon – a szerk.) visszahúzódik, a kortizol pedig finoman megemeli az éberséget. Röviden: ilyenkor sokkal könnyebb felkelni. Ezzel szemben a nyári időszámítás valamivel későbbre tolja a napfelkeltét, cserébe este tovább tart a világosság. Ez jól hangzik, de a bioritmus szempontjából mégsem annyira nyerő dolog. Hiszen a túl hosszú nappalok miatt lassabban jön az álmosság érzésé, kitolódik a lefekvés időpontja, ami miatt aztán másnap – pláne, hogy reggel az ébredéskor napfény sem lesz, mert még sötét van – tompább, enerváltabb leszel. 

Gondolj csak bele, ha egész télen ez menne egész télen, akkor gyakorlatilag sokan sötétben mennének munkába, és sötétben is érnének haza, ami egyenes út a borsú hangulathoz, az ingadozó figyelemhez, és úgy összességében a rosszabb közérzethez. 

Ha választani kellene 

A téli időszámításnak nevezett idő tulajdonképpen a normál/standard idő. Persze alapvetően ez még nem jelentené feltétlenül azt, hogy jobb is, de a fenti érvek mentén jól látszik, hogy feltehetően nem brahiból találták ezt ki így annak idején. Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor mégis minek az óraátállítás, a kérdésre sokan keresik is a választ, sőt jó ideje téma is már az eltörlése. Az EU még 2018-ban javasolta a szezonális óraátállítás megszüntetését, azonban minden tagállamnak döntenie kellene, hogy melyik időszámítást tartja meg, jelenleg pedig nincs konszenzusos döntés ezen a téren. A folyamat tehát megakadt, emiatt továbbra is évente készre kell tekergetni az órákat. Magyarország egyébként már korábban jelezte, ha egyszer végre megszületik az uniós döntés, akkor inkábba nyári időszámítás állandósítását támogatnák, ami abból a szempontból mindenképpen furcsa, hogy komoly érvek szólnak amellett, a téli idő pozitívabb hatást gyakorol az emberi testre. 

Az órákat idén október 26-án, vasárnap hajnalban kell visszaállítani, hajnali 3 óráról 2 órára. 

Az óraátállítás rövid története 

Az óraátállítás ötlete több mint százéves, de bevezetése országonként eltérő időpontokhoz kötődik. Az első javaslat Benjamin Franklin nevéhez kötődik, aki már a 18. században felvetette, hogy a nappalokhoz igazodva kellene alakítani az emberek napirendjét, de tényleges intézkedés ebből még nem lett. Először 1916-ban Németországban és az Osztrák–Magyar Monarchiában vezették be a nyári időszámítást, főként energia-megtakarítási céllal az első világháború alatt. Magyarországon szintén 1916-ban alkalmazták először, majd hosszabb-rövidebb megszakításokkal többször visszatért. Az 1980-as évektől kezdve vált rendszeressé, és azóta minden évben kétszer állítjuk az órát. Az Európai uniós szabályozás szerint 1996 óta egységesen március utolsó vasárnapján indul a nyári időszámítás, és október utolsó vasárnapján térünk vissza a télire.

Szeretnéd tudni, hogy készülhetsz fel az óraátállításra? Először is, adj időt a testednek. Az átállás előtt pár nappal feküdj le és kelj naponta 10–15 perccel később, így a szervezeted fokozatosan hozzászokik az új ritmushoz. További tippeket ebben a cikkünkben találsz. 

(via)