Magyar kutatás: ebben a korban a legideálisabb gyereket vállalni

A Semmelweis Egyetem kutatása során a szakemberek több tényezőt megvizsgáltak, ez alapján állapították meg, hogy mely a legideálisabb kor a gyermekvállalásra. 

Nehéz meghatározni, hogy mi az ideális kor a gyermekvállalásra. Az úgynevezett „biológiai órát” sok esetben más tényezők is felülírják. A szakemberek az elmúlt évtizedekben több kutatást is végeztek a témában, de sok esetben eltérő számokkal szembesültek a nők. Most a Semmelweis Egyetem kutatói készítettek egy tanulmányt, amiből meglepő adatok derültek ki. 

Ebben a korban a legideálisabb a gyermekvállalás

A Semmelweis Egyetem kutatói 31 128, igazoltan nem kromoszómális születési rendellenességgel járó terhesség adatait elemezték 1980 és 2009 között. Az adatokat pedig összehasonlították a 2,8 millió születéssel ugyanebben az időszakban. Ezek alapján megállapították, hogy a legideálisabb kor a nők számára 23 és 32 év között van. 

A kutatásból kiderül, hogy a születési rendellenességek kockázata ebben a 9 évben a legalacsonyabb. A 23 év alatti nők nagyobb eséllyel hoztak világra központi idegrendszeri rendellenességgel rendelkező gyermeket. A kutatók szerint ez részben annak köszönhető, hogy a fiatal anyák sok esetben nincsenek megfelelően felkészülve az anyaságra, és nem figyelnek az egészségükre, ami károsíthatja a magzat fejlődését. 32 év felett másfajta kockázattal kell szembenézni, mivel a nők ilyen esetben több ideig voltak kitéve a környezet károsító hatásainak, vagy akár a stressznek, ezek a tényezők szintén befolyásolhatják a születési rendellenességek kialakulását. 

A tanulmányból kiderült, a születési rendellenességek kockázata körülbelül egyötödével nőtt a 22 év alatti nőknél a 23 és 32 év közötti gyermekvállalási időszakon belüliekhez képest. A 32 év feletti gyermekvállalás esetében ez az arány 15 százalék. 

Többféle kockázattal kell szembenézni

A tanulmányból kiderült, hogy a 20 év alatti anyukák gyermekeinél 25 százalékkal nagyobb valószínűséggel észlelték az agy vagy a központi idegrendszer rendellenességeit, amelyek súlyos betegségekhez is vezethetnek. 

A fiatal anyák esetében elsősorban életmódbeli tényezők (pl. dohányzás, drog- vagy alkoholfogyasztás), illetve az, hogy gyakran nincsenek felkészülve a terhességre. Az idősebb anyáknál a környezeti hatások felhalmozódása, például a vegyszereknek való kitettség és a levegőszennyezés, a DNS-javító mechanizmusok leromlása, valamint a petesejtek és a méhnyálkahártya öregedése is szerepet játszhat

– derül ki a tanulmányból. 

A tanulmány a nem kromoszómális és nem genetikai születési rendellenességekre vonatkozik, vagyis ezeket a rendellenességeket nem befolyásolják az anya génjei. Bizonyos esetekben ezeket a az alkoholfogyasztás, gyógyszerek vagy akár a környezeti tényezők is okozhatják. 

Via