Íme a hétköznapi tápanyag, aminek a hiánya összefügghet a szorongással

Egy új kutatás tanúsága szerint a szorongásos zavarral élők agyában átlagosan alacsonyabb kolinszintet mértek.

A szorongás kezelésében továbbra is a bevált pszichológiai és orvosi módszerek jelentik az alapot, de egy új kutatás szerint a táplálkozásnak is lehet szerepe abban, hogyan működik az agy stresszhelyzetben. A figyelem pedig most egy kevésbé ismert tápanyagra, a kolinra irányul.

Összetett kapcsolat 

Ha valaki azt ígéri, hogy egyetlen étel vagy tápanyag képes megszüntetni a szorongást, azt mindenképpen érdemes fenntartásokkal kezelni. A mentális egészség és a táplálkozás kapcsolata ugyanis rendkívül összetett, hiszen nehéz különválasztani, mi múlik az étrenden, és mi függ a genetikától, az alvástól, a stressztől, a mozgástól vagy éppen a meglévő egészségi állapottól. Éppen ezért érdekes az a 2025 végén publikált tanulmány, amelyet a University of California, Davis kutatói készítettek. A vizsgálat 25 korábbi tanulmány eredményeit vonta össze, és egy olyan mintázatot talált, amely többféle szorongásos zavar esetében is következetesen megjelent.

A kutatók szerint a szorongásos zavarral élők agyában átlagosan körülbelül 8 százalékkal alacsonyabb kolinszintet mértek, mint az egészséges kontrollcsoportokban.

Mi is pontosan a kolin?

A kolin egy esszenciális tápanyag, amely többek között az agysejtek membránjainak felépítésében és fenntartásában vesz részt. Az agy működése szempontjából alapvető jelentőségű, és bár a szervezet is képes valamennyit előállítani belőle, a szükséglet jelentős részét táplálkozással kell fedezni. A legtöbb kolin a sejthártyákba épül be, egy kisebb része viszont folyamatosan újrahasznosul, miközben az agy tanul, alkalmazkodik és új kapcsolatokat alakít ki, na és innen jön a kutatók egyik feltételezése is. Richard Maddock professzor, a tanulmány vezető szerzője szerint a szorongásból való felépülés részben tanulási folyamat. Az érintett új reakciókat, gondolkodási mintákat és megküzdési stratégiákat sajátít el, ehhez pedig neuroplaszticitásra, vagyis az idegrendszer alkalmazkodóképességére van szükség. A felvetés szerint azonban, ha az agy kolinellátottsága alacsonyabb, az elméletileg hatással lehet erre a folyamatra.

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kolinhiány szorongást okozna

Itt viszont nagyon fontos meghúzni a határt aközött, amit a kutatás kimutatott, és amit egyelőre csak feltételeznek. Maddock maga is hangsúlyozza, hogy a vizsgálat nem bizonyított ok-okozati kapcsolatot. Vagyis nem lehet azt állítani, hogy az alacsonyabb kolinszint váltja ki a szorongást, vagy hogy több kolin fogyasztásával a tünetek automatikusan enyhülnek. Állatkísérletekből ugyanakkor van arra utaló adat, hogy a kolinhiány ronthatja a tanulási képességet, míg magasabb bevitel mellett bizonyos tanulási folyamatok javulhatnak. Ettől azonban még hosszú út vezet odáig, hogy ugyanezt szorongásos zavarok kezelésében is igazolni lehessen.

Sokan kevesebb kolint fogyasztanak a szükségesnél

A kutatás ugyanakkor azért is érdekes, mert korábbi vizsgálatok szerint sok ember étrendje nem tartalmaz elegendő kolint. Maddock ennek ellenére nem javasol csodaszert vagy extrém étrendet. Szerinte inkább arra érdemes figyelni, hogy a napi táplálkozásból megfelelő mennyiség jusson a szervezetbe.

Jó kolinforrás lehet a tojás, a csirkehús, a sertéshús, valamint a marha- és csirkemáj, amelyek különösen nagy mennyiségben tartalmazzák. Növényi forrásként szóba jöhet a tofu, a szójabab, a búzacsíra és több keresztesvirágú zöldség is, köztük a brokkoli és a kelbimbó. 

A tanulmány szerzője az omega-3 zsírsavakat is megemlíti, amelyekkel kapcsolatban már több kutatás vizsgálta a szorongásos tünetekre gyakorolt lehetséges hatást. Ezekhez többek között zsíros halakból, diófélékből és magvakból lehet hozzájutni.

Az étrend lehet egy darabja a kirakósnak

A szorongásos zavarok világszerte több százmillió embert érintenek, ezért minden olyan kutatás fontos lehet, amely új részletet tesz hozzá ahhoz, hogyan működik az agy ezekben az állapotokban. A kolinnal kapcsolatban egyelőre nem beszélhetünk új kezelésről, és a jelenlegi eredmények alapján étrend-kiegészítést sem lehet általánosan javasolni szorongás ellen. Az viszont reális üzenet, hogy a megfelelő tápanyagbevitel az általános agyműködés szempontjából is fontos.

Ha a szorongás tartósan fennáll, pánikrohamokkal jár, vagy már a munkát, az alvást, a kapcsolatokat és a mindennapi működést is megnehezíti, érdemes mentális egészségügyi szakemberhez fordulni. A táplálkozás támogató tényező lehet, de nem helyettesíti a bizonyított kezeléseket.

(via)