A ritka, a nyaraló és a francia: a Riviéra autói

Nizza, Cannes, Saint-Tropez, Saint-Jean-Cap-Ferrat, és még sorolhatnánk. A francia Riviéra még a szigorúbb történészek szerint is minimum másfél évszázada a szépek, de főleg a gazdagok játszótere, ami nem csupán az egy négyzetméterre eső luxusszállodák és parfümériák számán, de az autókon is meglátszik. 

Az idei júliust egy dél-francia kisvárosban töltöttük a családommal, ami után bártan merem állítani: nincs ma ennél jobb hely Európában a nyár eltöltésére. Mármint persze csak akkor, ha valaki szeret csodálatos helyeken járni, remek ételeket enni, pompás italokat inni és megmerítkezni abban a társadalmi-kulturális közegben, amit ez a régió adhat. Ez azonban most nem egy úti beszámoló, hanem egy életkép arról, hogy a francia Riviéra nem csupán történelmében, gasztronómiájában és kultúrájában, de autós tekintetben is Európa egyik legizgalmasabb helye. 

1. A francia autók a franciáké?

Nem lehet más a legelső kérdés, mint az, mennyire domináns ma a francia autók jelenléte a Riviérán. Érzésre? Nem különösebben. A régi, nagy luxuslimuzinok, mint a Peugeot 605, vagy a nála jóval modernebb Citroën C6 szinte nyomtalanul eltűntek, és az eredeti DS-ből is csupán mutatóban akad. Ezért is üdítő látvány, amikor szembejön egy-egy hiteles francia autó, mint ez a gyönyörűen megőrzött állapotú piros Peugeot 205.

2. Nyaralóautó? Nyaralóautó!

A nyaralóautó Magyarországon jószerével ismeretlen fogalom, pedig maga a műfaj egészen csodálatos. Képzeljük csak el, hogy menő londoni polgárok vagyunk, státuszunkhoz illő fizetéssel, és megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy vegyünk egy nyaralót Európa naposabbik felén – esetünkben a francia Riviérán. Igen ám, csakhogy idáig levezetni nem akarunk, a repülés után autót bérelni a saját nyaralónkhoz meg mégiscsak snassz dolog, ráadásul csak azért lenne rá szükségünk, hogy egy 20 kilométeres körön belül használjuk azt. Ilyenkor jöhet jól egy nyaralóautó, azaz egy olyan kocsi, ami a vidéki rezidenciánk udvarán – jobb esetben annak garázsában – áll, és amivel vidáman, nem utolsó sorban pedig stílusosan furikázhatunk a környéken. Ennek egyik szép példája éppen az általunk bérelt ház szomszédságában bukkant fel egy restaurált eredeti Mini formájában.

3. Kabrió kánaán

Tízből egy autó egészen biztosan kabrió MINI a Riviérán. Igazából nem is kérdés, miért: kicsi, mégis elférnek benne négyen, modern, stílusos és lenyitható a teteje. Látszólag ez, az egyik Nizza melletti strand parkolójában álló példány is egy a sok közül. Csakhogy mégsem: ez ugyanis egy elektromos MINI kabrió, egy abból a 999 példányból, amit ebből a kivitelből gyártottak. Ha választani kellene egy tökéletes modern nyaralóautót, akkor ez lenne az!

4. Ferrari, Ferrari, Ferrari!

Ha valakit az átlagosnál csupán egy fokkal is jobban érdekelnek az autók és Monte-Carlóban jár, akkor ne felejtsen el beugrani a közvetlenül a kikötőnél lévő Private Cars Collection of HSH Prince of Monaco nevet viselő múzeumba. Mint múzeum, nem különösebben nagy durranás, ám az itt kiállított autók miatt mégis megbabonáz minket. A felnőtt belépő mindössze 10 euró, és a sok monacói látnivaló után jól is esik egy kis megpihenés a múzeum klímahűvösében. A képen amúgy egy Ferrari Monza SP1 látható.

5. A mélygarázsok titkai

A Riviérán nem feledkeztek meg arról, hogy ide sokan autóval jönnek, ők pedig szeretnek leparkolni. A mélygarázs-kultúra elképesztő – rengeteg van belőlük, jó helyekre tették őket, nagyon kulturáltak és még csak nem is különösebben drágák. No meg persze akadnak bennük igazi kincsek, mint amilyen ez a Mercedes-Benz SLR McLaren is.

6. „Mi ez a kivagyiság, mikor a lényeg az, hogy kinek játszol és kinek játszol?”

A francia Riviérán magasan van a léc annak, aki az autójával szeretne nagyot villantani. Ez a tény persze nem veszi el a kedvét azoknak, akik jó pillanatban szálltak be (mondjuk) a kriptovaluta-bizniszbe, és előszeretettel vonják be szivárványszínben csillogó fóliával Rolls-Royce Cullinanjüket, vagy jobb esetben vesznek egy Lamborghini Huracán LP 640-4 Performantét lila színben. És igen, Beverly Hills és környéke után a Riviéra a világ másik olyan térsége, ahol látni utcán parkoló Bugatti Chiront.

7. Csak tető ne legyen!

Az ezeknél eggyel földközelibb autók közül is akad a környéken. Egy vászontetős Aston Martin például cseppet sem tűnik rossz választásnak erre a vidékre, de jó hír, hogy a Riviéra napsugarai még a kicsit kopottabb, jóval kisebb presztizsű autókat is elegáns fényben mutatják. Főleg persze akkor, ha azoknak nincs tetejük.

8. Aston Martin?!

Első ránézésre ez egy tizenkettő-egy tucat Toyota iQ Nizza belvárosában. Pedig ez nem az: ez a Toyota és az Aston Martin közös gyermeke, a Cygnet, amelynek egy 97 lóerős motor hajtja az első kerekeit. Hogy miért? – kérdezheti bárki, joggal. A rendhagyó kooperáció célja az Aston Martin flottaemissziójának csökkentése volt, hogy ne kelljen büntetőadót fizetnie az Európai Unió felé. A britek valamennyire még hittek is benne, hogy lesz kereslet a luxustörpére, amelyet 2011-ben 30 ezer fontért árultak. Tévedtek: alig két év és kevesebb mint ezer legyártott példány után leállították a Cygnet gyártását. Ma amúgy 30-50 ezer euró környékén árulják őket, de ebből a pénzből azért ennél izgalmasabb választás is akad a használt Aston Martinok között.

9. A New Money parkoló

A tengerparti luxusszállodák mellett a kikötői parkolók a legjobb helyek arra, hogy izgalmas autókba botoljon az ember. A nizzai kikötő „New Money” sarkát egyértelműen a Porsche-Ferrari-Rolls-Royce trió dominálja. Bár ez a három egymás mellett már kicsit soknak tűnik, azt el kell ismerni, hogy külön-külön a maga műfajában mindegyik kimondottan vonzó darab.

10. Fabriqué en France

A százmilliós új autók után üdítő látvány a régi, de izgalmas modell. Pláne, ha az ízig-vérig francia: ez a hetvenes évekbeli Alpine A110 nem csupán egy időkapszula, de a stílus és a jó ízlés egyértelmű bizonyítéka is.

+1: Riva

Erős a verseny a vízen úszó kívánatos tárgyak mezőnyében, az élbolynak pedig hosszú évtizedek óta megkerülhetetlen szereplője a Riva. Az olasz luxusjacht-márkára a műfaj Ferrarijaként is szokás hivatkozni, ami azért nem teljesen fedi a valóságot – a Riva sokkal inkább az időtlen eleganciára, mint a teljesítményre fókuszál. Története szervesen összefonódik a Riviérával, amelynek kapcsán hadd meséljem el kedvenc történetemet, amelyet Keith Richards életrajzi könyvében olvastam. A hetvenes években a Rolling Stones a Riviérára, egészen pontosan Villefranche-sur-Merbe emigrált, amikor elegük lett abból, hogy Angliában nem hagyják őket békén a különféle hatóságok. Richards kibérelte a bandának a Villa Nellcôtét, amelynek mobil stúdiójában az Exile on Main St. című album több számát is felvették, illetve véglegesítették. Amikor egy-egy ilyen átzenélt este után arra eszméltek, hogy felkelt a nap, lementek a kikötőbe, bepattantak egy Rivába és átmentek a Riviéra olasz oldalára – azért, mert ott finomabb volt a kávé. Miközben pedig reggeliztek, lejátszották a pár órával korábban felvett dalokat a kikötő és a kávézó személyzetének, hogy megkérdezzék őket, tetszik-e nekik. Majd ismét bepattantak a Rivába, és visszahajóztak Franciaországba. Ha valami, akkor ez a highlife, akarom mondani az art de la vie legmagasabb foka.