„Engem is elgondolkodtat az a kérdés: tényleg ez az utam életem végéig?”

Szerelmek és szerelemprojektek, gyerekek, válások, munkás nyugdíjas évek. Women of Hungary sorozatunkban annak jártunk utána, mi határozza meg a Magyarországon élő nők mindennapjait, mire vágynak, mire büszkék, mit csinálnának másképp? Következzen Thomas Judit jogász portréja Budapestről. 

Háromgyermekes családanyaként is szívvel-lélekkel gyakorlom a hivatásomat, jogász vagyok. Munkám a jogi segítségre szoruló, sokszor nehéz élethelyzetben lévő emberekről és konfliktusaik kiegyengetéséről szól, legyen az ingatlannal kapcsolatos jogügylet, hitelfelvétellel vagy végrendelettel kapcsolatos kétely, egymással harcot vívó örökösök érdekei, vagy egyszerűen csak hosszú távú vagyontervezés. Legjobban azt szeretem a munkámban, hogy segíteni tudok a hozzám forduló ügyfeleknek. Mindeközben persze engem is elgondolkodtat az a kérdés, ami talán sok más értelmiségi negyvenest is foglalkoztat, hogy tényleg ez az utam életem végéig? 

A férjemmel tizenkét éve, Budapesten ismerkedtem meg. Alex francia, informatikus, tökéletesen kiegészítjük egymást. A gyerekek körül sok a teendőnk, reggel irány az ovi és az iskola, délután van sakkóra és szolfézs, este pedig szaladunk fociedzésre. Nagyobbik fiam, Gabriel igazi kiskamasz és „nagyon francia”: alapos, szabálykövető, természetesen imádja apukája nemzeti konyháját. Öccse, Tristan viszont „nagyon magyar”: kis álmodozó művész, aki a magyaros ételeket kedveli. Mindketten imádják a focit.

Kishúguk, Laura pedig ilyen is, meg olyan is, ahogy a franciák mondják, „elle a du caractère”, igazán karakteres. Nagy vágyam, hogy a munkámban független, önálló legyek, és az egyik legjobb barátnőmmel közösen nyissunk irodát, bár az utóbbi esztendőkben a „pályám” jobbára a gyerekekről szólt. A hétköznapokban az egész napos rohanás mellett többet szeretnék sportolni és olvasni, nagyon szeretem a novellákat. Ezek az én hétköznapi kis vágyaim.

A cikk eredetileg az Elle magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.