Nők a tudományért - ünnepeljük őket!

Február 11-e az ENSZ jóvoltából 2015 óta a Nők és lányok a tudományban nemzetközi napja.  

 

A Nők és lányok a tudományban nemzetközi nap létrehozásának célja volt ösztönözze a nemek közötti egyenlőség elérését a tudomány területén is. Ez a nap hivatott inspirálni, és támogatni a nők tudományhoz való teljes és egyenlő hozzáférését, főleg olyan szakmákban, szakirányokban, amik korábban a férfiak által uralt területeknek számítottak. Az ENSZ megfogalmazása szerint ez azért is nagyon fontos, mert a „tudománynak és a nemek közötti egyenlőségnek kéz a kézben kell fejlődnie ahhoz, hogy megoldást találjunk a világ legnagyobb kihívásaira”.   

A „férfi szakma” meghódítása

Közel 100 éve hunyt el hazánk első orvosnője, Hugonnai Vilma, aki a kor társadalmi elvárásainak, szokásainak és merev rendszereinek ellenében emberfeletti kitartással küzdve elérte, hogy az addig csak férfiak számára fenntartott szakma művelője lehessen (ötvenévesen, ebből is látszik, nem volt könnyű dolga). Azóta a tudomány és technológia számtalan ágában értek el nők hatalmas eredményeket, a haladás szerencsére kézzelfogható; napjainkra a STEM (az angol science, technology, engineering and mathematics szavakból létrehozott mozaikszó a tudományos-technológiai tudományágak - természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika - közös megjelölésére szolgál) területeken foglalkoztatott nők száma világszinten meghaladta a 40%-ot.  

Száz évvel ezelőtt és most

Az elmúlt száz évben Hugonnai Vilmán kívül rengeteg magyar nőre lehettünk méltán büszkék, a lehető legváltozatosabb tudományágakban. Legutóbb minden honfitársunk számára ünneplésre méltó hír lehetett Dr. Karikó Katalin világhíres biokémikus, az mRNS átvivőanyagot kutató munkájának Nobel-díjjal való elismerése, és ha már ünneplés, a hazai űrkutatás egyik megteremtője, Dr. Illés Erzsébet idén üli 88-adik születésnapját – a szép számhoz és elért eredményekhez ezúton is gratulálunk.

De kicsit távolabbra utazva a múltba – a teljesség igénye nélkül – említhetjük Dr. Telkes Máriát, a „Nap Királynőjeként” emlegetett kutatót, aki a napenergia hasznosításának úttörője volt, vagy Dr. Klein Éva nemzetközileg elismert onkológust, az immunológia pionírját, esetleg Dr. Banga Ilona, Kossuth-díjas biokémikust, aki Szent Györgyi Albert méltatlanul mellőzött munkatársa volt a C-vitamin felfedezésében. 

A nők érvényesüléséért

Magyarország rengeteg nagy jelentőségű és hatású női tudóst adott és biztosan kijelenthetjük, hogy ad is még a világnak, és ha nem is teljesen kiegyenlítettek az esélyek, egyértelmű a fejlődés, a nők tudományos életben való előmenetelét és láthatóvá tételét világszerte több remek szervezet is segíti. Itthon ilyen a NaTE (Nők a Tudományban Egyesület), ami már közel két évtizede dolgozik azon, hogy a tudományos és technológiai pályán dolgozó nőket és lányokat hatékonyan támogassa az érvényesülésben, és ezáltal egy olyan országban élhessünk, ahol az elismerés alapját a szakmai kompetencia képezi, és ahol a tudomány és a technológia területén mindkét nem tudását egyformán értékelik. A szervezet célja inspirációt, láthatóságot és elismerést nyújtani azoknak a nőknek, akik sokszor ellenszélben, a másik nem számára ismeretlen előítéletekkel és nehézségekkel megküzdve dolgoznak tudományos területeken.

A NaTE által szervezett események – mint a különböző tréningek, hálózatépítési lehetőségek, mentorprogramok, a Lányok Napja akciónap és még sorolhatnánk – mellett a 2013-ban létrehozott  „Nők a Tudományban Kiválósági Díj” elismeréssel is azt a misszióját követi, hogy országszerte felkutasson, inspiráljon, aktivizáljon és láthatóvá tegyen „fiatal kutatónőket, akik friss, eredeti ötleteikkel gazdagítják Magyarország tudományos és gazdasági életét.  A 2024-es év jelöltjei a matematika vagy informatika területéről, illetve az űrkutatás, anyagfejlesztés vagy csillagászat területén kutatást végzők közül kerülnek majd ki - az idén áprilisban megrendezett Lányok Napján kerülnek átadásra az elismerések. A tavalyi év díjazottjai a földtudományok területéről Dr. Lengyel Edina, és az orvosi és biológiai tudományok területéről Dr. Munkácsy Gyöngyi voltak.

Dr. Munkácsy Gyöngyi a Semmelweis Egyetem adjunktusaként a genetikai alapú, személyre szabott orvoslás fejlődését segíti elő onkológiai kutatások és bioinformatikai elemzések területén szerzett tapasztalataival. Dr. Lengyel Edina a Pannon Egyetem Limnológia és a HUN-REN-PE Limnoökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa, aki a klímaváltozás jobb megértéséhez járul hozzá az ökoszisztéma fontos indikátoraival, a kovaalgákkal foglalkozó kutatásaival. 

A sikeres kutatásokhoz és kutatói teljesítményhez elengedhetetlenek a technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők, közülük a tavalyi évben Kohajda Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika laborasszisztense részesült Nők a Tudományban Kiválósági Díjban, aki 29 éve támogatja „Labor-Anyuként” az intézményben dolgozó orvosok, biológusok és PhD-hallgatók kutatásait. Szívből gratulálunk és izgatottan várjuk a 2024-es év jelöltjeit.

A mai világnap célja tehát a figyelemfelhívás, inspiráció és láthatóvá tétel, aminek keretében reméljük egyre több olyan szakma kap szélesebb ismertséget, amit eddig a férfiak „játszótereként” tartottunk számon, de bátor, elszánt, tehetséges nőknek köszönhetően egyre inkluzívabbá, sokszínűbbé és a különböző nézőpontok, hozzáállások és gondolkodás térnyerésével egyre sikeresebbé válhatnak. Inspiráljuk, támogassuk és ünnepeljük ma és minden nap a lányokat és nőket a tudomány minden területén!