Iris Apfel: Így születik a kortalan stílus!

"Tartozunk annyival embertársainknak, hogy annyira kellemes látványt nyújtsunk, amennyire csak lehetséges."

Mialatt könyvemen (Iris Apfel: Accidental Icon, megrendelhetitek az Amazonon - a szerk.) dolgoztam, megtudtam, hogy több mint 750 ezer követőm van az Instagramon, ami eléggé lenyűgöző annak fényében, hogy soha nem volt még egy e-mail címem sem! Az Instagram profilomat egy Paris nevű hölgy működteti, aki Bécsben él, és nem is igazán tudom, hogy honnan szerzi a képeket, amiket rólam posztol. De nagyon boldog vagyok, ha valakinek segíthetek, mert úgy gondolom, hogy a mai fiataloknak szükségük van az iránymutatásra. Meg kell tanulniuk, hogy hogyan legyenek önmaguk, hogyan fejlesszenek ki egyfajta kíváncsiságot, és ne csak másodkézből éljék át a dolgokat azokon a személyiség nélküli karaktereken keresztül, akiket követnek a közösségi médiában.

A legtöbb ember manapság nem tűnik túl összeszedettnek vagy túl csinosnak. Úgy néznek ki, mint akik most estek ki az ágyból vagy mintha most ugrottak volna elő egy halom rongyos ruha közül. Úgy vélem, hogy az athleisure stílus (amelyik az edzőruha és az utcai stílus keverékéből születik - a szerk.) nevetséges. Ha szabadidős tevékenységet végzünk, vagy ha épp az edzőteremben vagyunk, akkor rendben van, de úgy gondolom, hogy tartozunk annyival az embertársainknak, hogy annyira kellemes látványt nyújtsunk, amennyire csak lehetséges. Az a jó, ha valami szép dologban gyönyörködhetünk, nem pedig a rendetlen összevisszaság. Voltam nemrég a Le Cirque-ben, és besétált egy gyönyörű, fiatal hölgy, nyilvánvalóan nem ebből a városból származott. Szombat este volt, szépen ki volt csinosítva és egy hosszú ruhát viselt. A kísérője is szépen fel volt öltözve. Szemben velük azonban két trehányul öltözött vendég ült, ami az egész hatást elrontotta. Ha csak lebzselni szeretnél, akkor maradj otthon! És azok meg, akik jól néznek ki, olyanok, mintha egyenruhát húznának! Miért akarnánk úgy kinézni, mint mindenki más, amikor manapság annyi minden közül választhatunk? Nehéz mindenkire érvényes tanácsot adni, de ha mindenki megpróbálna annyira önérzetes és érdekes lenni, amennyire csak tud, akkor jobb világban élhetnénk. Használd a fejed, gondolj másokra és alkalmanként nézz a tükörbe!

Úgy vélem, a stílus alapvetően a DNS-ünkbe van kódolva, de dolgozni kell rajta. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Ha megvan az adottságod, hogy jó operaénekes legyél, de nem képezed magad, semmi sem lesz belőled. Ha elég szerencsés vagy és van benned potenciál, akkor azt fejleszteni kell. Én 11 éve koromban kezdtem. Azokban az időkben nagyon sok jó divatmagazin volt, amiket lehetett tanulmányozni és tanulni belőlük. Saját stílusunk fejlesztése kísérletek és hibák sorozata: Kitalálod, hogy ki is vagy te, mi áll neked a legjobban, és mi az, amit jobb, ha elkerülsz. Például a Chanel kosztüm az egyik legfőbb divatcikk, nekem viszont nem való. Én inkább a Balenciaga ballonkabátját preferálom. Szeretem az extrém kivágásokat, de nem szeretem, ha túl sok a díszítés. Szeretem a gyönyörű és jól szabott ruhadarabokat a saját kiegészítőimmel feldíszíteni. Ha nem vették volna észre, kiegészítő mániás vagyok!

Véleményem szerint az összes kiegészítő közül az ékszernek van a legerősebb átalakító hatása. Ha más ékszerekkel veszed fel a kis feketét, nappaliból rögtön esti viseletre válthatsz. Az Édesanyámtól tanultam, hogy ha a forrásaink szűkösek, legjobb, ha beszerzünk pár jól szabott alap darabot és ékszerekkel adunk hozzájuk személyes stílust. A kiegészítők az által is egyedivé és a tieiddé válnak, hogy te választottad ki őket. Ez a tanács a 30-as évek gazdasági válságából származik, de ma is érvényes. Egy bolhapiacon is találhatsz karkötőket, amik jól mutatnak egy haute couture ruhával. Az emberek persze azt fogják mondani, nem párosíthatsz valami szemét bizsut egy komoly darabbal. Hát, dehogynem!

Látok manapság nőket, akik nem hajlandók elárulni, hogy hány évesek. Ez butaság. 96 évesen úgy látom, hogy minden extra évért hálásnak kell lenni. Nem azt mondom, hogy nézzünk ki direkt öregnek, de azt hiszem, Coco Chanel mondta, hogy semmi sem öregíti annyira a nőt, mint az, amikor kétségbeesetten próbál fiatalnak látszani. Nincsenek szabályok, hogy mit hordjunk öregen, vagy fiatalon. Egyszerűen csak helyénvaló módon kellene öltözködni, de ez a szó sajnos lassan teljesen eltűnik a szótárból. 75 évesen ne vegyél fel miniszoknyát és mélyen dekoltált felsőt. Ha meg tudom őrizni, szívesen viselek egészen régi darabokat is, mint a Norman Norell ruhát, amit az első randevúnkon vettem fel a férjemmel, aminek már 70 éve! Egy egyszerű, de lélegzetelállító fekete ruha, és szerencsére a méretem nagyjából ugyanaz, mint akkor volt.

Hiszek a divatbefektetésekben, bár a jó öltözködés nem csak az áron múlik. Sokan vagyonokat költenek, és nem látszanak másnak, csak a divat áldozatainak. Szeretem, hogy egyszerre dolgozom a Home Shopping Networknek és a Bergdorf Goodmannek (az előbbi egy nagy webáruház az USÁban közepes árkategóriában, az utóbbi pedig luxus divat webshop – a szerk.). A Bergdorfnak összeállított szelekcióban mesés Ralph Rucci estélyi ruha is található, meg Alice + Olivia szőrmekabátok, kötött papucsok, nyakláncok, és persze az összetéveszthetetlen szemüvegeim. Úgy hiszem, hogy a fast fashion áldás a mai fiataloknak. Régebben, ha kísérletezni akartam az öltözködésben, nagy döntéseket kellett hoznom. Akkoriban 35 dollár egy ruháért nagyon sok pénz volt, hiszen hetente 15 dollárt kerestem a Women’s Wear Dailynél (női divatnapilap - szerk.) , úgyhogy időnként több mint két hetet dolgoztam, hogy kifizethessem. Most elmehetsz a H&M-be, Zarába, vagy más ilyen boltokba, és mindent kipróbálhatsz. Semmi sem erősebb, mint a tapasztalás!