Hallottál már róla? Gyerekeket érinthet leggyakrabban az ARFID evészavar

Sok édesanya harcol nap, mint nap gyermekével az étkezések során. Egyre több az úgymond 'válogatós' gyerek, de mi van ha valójában az ARFID evészavar áll a háttérben?

Az ARFID evészavar – Avoidant Restrictive Food Intake Disorder – azaz magyarul elkerülő/korlátozó táplálékbeviteli rendellenesség leggyakrabban a gyerekeket, azon belül is inkább a kisfiúkat érinti. Kiváltó okai egyelőre ismeretlenek, következményei azonban akár súlyos alultápláltsághoz is vezethetnek.

Miért alakulhat ki ez a betegség?

Egyelőre még nincsenek biztos információk a rendellenesség kiváltó okairól, de a szakemberek több lehetséges dolgot is kiemeltek. Lehet ez egy jele például annak, hogy a gyermek esetleg autisztikus spektrumzavarral küzd. De állhat valamilyen lelki trauma is a háttérben (problémák a szülő-gyermek viszonyban, abúzús stb.).

A leggyakrabban azonban azt figyelték meg, hogy a gyerekek átéltek valamilyen rossz élményt és azt követően az adott ételcsoportot összekötötték a rossz élménnyel és egyfajta szorongás alakult ki bennük. Félrenyelt egy szőlőt? Allergiás rohamot kapott valamitől? Egy hányással járó vírus alatt evett valamit, ami után hirtelen hányás jelentkezett? Ez mind eltárolódhatott a kicsi memóriájában, ám szakemberek segítségével feloldható az efféle szorongás.

Mikor gyanakodj az ARFID evészavarra?

Sok szülő nagyon nehezen tudja eldönteni, hogy  gyermeke csupán válogatós-e vagy netán valami komolyabb probléma, esetleg valóban evészavar áll-e a háttérben. Összegyűjtöttünk néhány ismertetőjegyet, melyekről a szakemberek úgy tartják, amennyiben több is érvényes a gyermekre, akkor érdemes utánajárni a kiváltó okoknak.

• Ha azt veszed észre, hogy gyermeked kerül bizonyos táplálékcsoportokat, például nem eszik meg semmit, ami "nyálkás" (felvágott, zabkása, friss paradicsom, vagy szeletelt uborka) vagy nem hajlandó mondjuk zöld színű ételeket fogyasztani (borsó,brokkoli, salátafélék, stb.) esetleg semmi sem lehet ropogós textúrájú a tányérján.
• Ha nem igazán érdeklik az étkezések, csak azért eszik mert kötelező. Nem jellemző rá, hogy hangosan kinyilvánítaná, hogy éhes.
• Ha azt figyeled meg, hogy furcsa sorrendet tart be minden egyes étkezésnél; például először megeszi az összes krumplipürét, aztán az összes kompótot és a végére hagyja a rántott húst "magában".
• Ha a gyerek által elfogadott ételek száma már 10 alá csökkent és mondjuk hetek óta csak halrudacskán és lekváros kalácson éltek.
• Ha étkezés közben önkéntelenül is öklendezés vagy hányás jelentkezik nála, vagy ok nélkül fuldokolni kezd, illetve jelzi, hogy attól tart hogy ezek bármelyike bekövetkezhet
•  A gyermek súlya nem gyarapszik, sőt fogyni kezd.

Mit tehet a szülő?

Amennyiben nem kap megfelelő figyelmet és szakértő segítséget, az állapot akár súlyos problémákhoz, fejlődési/növekedési lemaradáshoz, súlyos tápanyag és vitaminhiányhoz vezethet. Ezek hosszútávon komoly következményekkel is járhatnak. Amennyiben a fentebb felsorolt tünetek közül többet is tapasztalsz gyermekeden, érdemes konzultálnod gyermekorvosoddal. Az állapot megfelelő kezeléséhez pszichológus és dietetikus bevonását is ajánlják. 

Az is nagyon fontos, hogy kétségbeesésed ne üljön ki az arcodra és semmilyen körülmények közt ne ess az erőltetett étkezés csapdájába. Amíg az orvosok a dolog végére járnak, csak igyekezz a gyermek által elfogadott/kedvelt ételeket kínálni. Bátoríthatod, hogy próbáljon ki új dolgokat, de ne kötelezd rá. Tedd a tányérja szélére, de ne kérdezz rá ízlik-e neki, vagy miért nem ette meg. A jutalmazás is célravezető lehet, ha például a kicsi eggyel több falat valamit eszik meg, mint előtte levő nap, vagy ha új ízeket/textúrákat is kipróbál.

Az állapot kezelése rendkívül nagy türelmet és empátiát követel meg a szülőktől, de legtöbb esetben szakemberek bevonásával egy rövid távon belül orvosolható rendellenességről van szó.

Via