Egy szakértő elmagyarázta, ezért tűnik úgy, hogy manapság mindenkinek ADHD-ja van

Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk azzal az állítással, hogy „mostanában mindenki ADHD-s”.

A közösségi médiát ellepik a diagnózisról szóló tartalmak, miközben a hivatalos statisztikák is azt mutatják: az ADHD-val élők száma valóban meredeken emelkedik. Persze jogosan merülhet fel a kérdés, vajon tényleg egy „járvánnyal” állunk szemben, vagy inkább arról van szó, hogy ma már máshogy értelmezzük és ismerjük fel a figyelemzavar különböző formáit?

Növekvő tendencia

A nemzetközi egészségügyi adatok szerint világszerte több mint 360 millió ember él ADHD-val, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései alapján a felnőtt lakosság 2–3 százalékát érinti a figyelemhiányos hiperaktivitászavar. A kutatások tanúsága szerint is globálisan emelkedett az ADHD-s diagnózisok száma az elmúlt 20 évben, főleg a fiatal felnőttek körében. 

A megugró számok háttere 

Gavin Francis skót háziorvos és író új könyvében (The Unfragile Mind: Making Sense of Mental Health) azt vizsgálja, mi állhat a drasztikus növekedés mögött. Egy friss interjúban elmondta, hogy az elmúlt pár évben drasztikusan megugrott az ADHD-ra irányuló felnőttkori pszichiátriai beutalások aránya, ez pedig jól jelzi, hogy nem kizárólag gyerekeket érintő problémáról beszélünk.  A szakértők úgy véli, a megugró számok hátterében az állhat, hogy ma már sokkal nagyobb a társadalmi tudatosság a neurodiverzitás kapcsán, és olyan felnőttek is felismerik magukon az ADHD tüneteit, akiket gyerekként „szétszórtnak”, „álmodozónak” vagy „problémásnak” címkéztek, de hivatalos diagnózist sosem kaptak. 

Dr. Doug McKechnie, a University College London egyik kutatója szerint nem feltétlenül arról van szó, hogy több ADHD-s ember születik, hanem inkább arról, hogy a tüneteket ma már jobban felismerjük és komolyabban is vesszük őket. 

A diagnosztikai küszöb

Francis ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt 20–30 évben a diagnosztikai küszöbök is lejjebb kerültek, ami azt jelenti, hogy olyan tünetek is beleférnek az ADHD kategóriájába, amik korábban még nem számítottak „kórosnak”. 

Összességében tehát nem arról van szó, hogy hirtelen mindenki ADHD-s lett, hanem inkább arról, hogy ma már nyíltabban beszélünk a figyelemről, a mentális terhelésről és az idegrendszeri különbségekről. A kérdés nem az, hogy túl sok-e a diagnózis, hanem az, hogyan tudjuk valóban támogatni az érintetteket, címkék helyett valódi megértéssel.

5 életmódbeli változtatás, ami segíthet az ADHD-val élőknek 

Az ADHD-val élők számára a mindennapok sokszor túlterhelők lehetnek, ugyanakkor bizonyos életmódbeli változtatások érezhetően javíthatják a fókuszt és a mentális egyensúlyt. Az első a strukturált napirend kialakítása, amely kiszámítható kereteket ad az agynak, csökkentve a döntési fáradtságot. A rendszeres mozgás – különösen az aerob edzés vagy a jóga – bizonyítottan segít a figyelem és az impulzuskontroll javításában, a megfelelő alvásminőség pedig kulcsfontosságú, mivel az alváshiány felerősítheti az ADHD tüneteit. A tudatos digitális határok (értesítések csökkentése, fókuszidők beiktatása) segítenek mérsékelni a folyamatos ingeráradatot. Végül, a kiegyensúlyozott, fehérjében gazdag étrend stabilabb energiaszintet biztosíthat, ami hozzájárul a koncentráció fenntartásához. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy bizonyos esetekben – különösen súlyosabb tüneteknél – a gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, amelyet mindig szakemberrel egyeztetve érdemes megfontolni.

(via)