Vajon a materiális élvezeteken alapuló korszellemet túlélik-e majd a hagyományos vallások? Pikó Bettina szociológus prognózisa.
Az asztrológia mint önismereti eszköz jövőjéről elmélkedik Gyurkó Katalin védikus asztrológus.
Régi hiedelem, hogy tudomány és spiritualitás nem fér meg egymás mellett – vallja Kis-Tóth Ágnes fizikus, aki arról elmélkedik, a jövőben milyen útjai lehetnek hitnek és spiritualitásnak a tudományos területeken.
Milyen útjai lehetnek a jövőben hitnek és spiritualitásnak? Hogyan egyeztethetők össze a bibliai normák és a versenyszellem? Bolba Márta evangélikus lelkész prognózisa.
Az élelmiszer-fogyasztás az egyik legnagyobb környezetterheléssel járó fogyasztási terület. A fejlődő országokban az elégtelen kalóriabevitel, az alultápláltság és a természeti erőforrások túlhasználata okoz gondot, míg a fejlett országok lakói a fogyasztásuk környezeti hatásaival inkább közvetetten szembesülnek.
A magyar „képzőművészet” szó azt sugallja, hogy a művészet lényege a kreáció, vagyis újabb és újabb tárgyak létrehozása.
Az egyre szigorúbb és megszorítóbb diéták helyett az életmódunkban célszerűbb lenne visszatérni a gyökereinkhez. Nézzük meg a főemlősök táplálkozását: napi 40-50 kilométert barangolnak táplálékkeresés céljából, és közben folyamatosan majszolgatnak, napi akár 80-féle nyers növényi rostot, leveleket, fűféléket, gyümölcsöket, magvakat fogyasztanak.
Egy olyan pillanatban kellene évtizedes turisztikai prognózist adnunk, amikor még nem tudjuk, mikor utazhatunk újra. Hiszen néhány kivételtől eltekintve, mint például a Maldív-szigetek, Zanzibár, Dubaj vagy a Kanári-szigetek, a világ országai hónapok óta nem vagy csak bizonyos feltételek mellett fogadnak turistákat. A kérdés az, hogy a korlátozások feloldása után mekkora boom várható?
A járvány, illetve a forgalom csökkenése miatt sok filmszínház bezárni kényszerült, a 2020-as év elejéhez képest most féláron kapható amerikai mozikat pedig felvásárolják az olyan óriáscégek, mint az Amazon és a Netflix. Eközben a streamingszolgáltatók piaca soha nem látott számokat produkál.
A robotok már most is az életünk részei, még ha nem is tűnik fel: elég csak az ügyfélszolgálati feladatokat ellátó mesterséges intelligenciára vagy a hatalmas Excel-táblázatokat összehasonlító és pénzügyi számításokat megoldó algoritmusokra gondolnunk. Talán elsőre félelmetesen hangozhat, hogy minden bizonnyal lesz olyan munkakör, amely átalakulhat vagy megszűnhet a jövőben, de az emberi ítélőképességre, kreativitásra, „lélek”-re azért mindig szükség lesz.
Ahogy a Covid–19 járvány szinte az egész életünket átalakította, a divat fogalma is más jelentést kapott. Azóta csak bizonyos alkalmakra vesszük fel a ruháinkat, és mivel több időt töltünk az otthonunkban, ezért az olyan kényelmes viseletek váltak vonzóvá, amelyeket egyúttal nyilvános helyeken is hordhatunk.
Egyre többen, egyre inkább és egyre fiatalabban híznak el – a jelenlegi világtrenddel pedig a magyarok mutatói is összhangban állnak. A rendszerváltás óta eltelt időszakban hazánkban megduplázódott a túlsúlyosok aránya, Európában jelenleg mi vagyunk a leginkább túlsúlyos nemzet, bizonyos epidemiológiai vizsgálatok pedig negyedikként tartanak számon minket a világon.